Így adózik a diákmunka 2021-ben

2021. június 3. A diákok jellemzően iskolaszövetkezeten (diákszövetkezet) keresztül vállalnak munkát, így csak a személyi jövedelemadót kell megfizetniük. Lehetőségük van más formában is dolgozni, ilyenkor ugyanúgy adóznak, mint más munkavállaló, de bizonyos esetekben nem kell járulékot fizetniük.

Az adóhatóság minden évben összegyűjti a diákmunkával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, amelyeket mi is megosztunk az olvasókkal. A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles, néhány foglalkoztatási forma kivételével. Bizonyos esetekben a diáknak nem kell járulékot fizetnie, mégis igénybe veheti az egészségügyi szolgáltatást. Ennek oka, hogy a tanuló, képzésben részt vevő személy és hallgató a tanulói, hallgatói, illetve a felnőttképzési jogviszony kezdetétől a diákigazolványra jogosultság megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Ez a cikk a 2021-es munkavállalásról szól. A szabályok gyakorlatilag megegyeznek a tavalyiakkal, azonban a minimálbér változása miatt egyes esetekben vannak különbségek. (2017-es szabályokról itt írtunk, a 2018-asokról pedig itt, a 2019-esek itt olvashatóak, a 2020-as adózásról pedig itt írtunk. )

Ki dolgozhat diákként?

Bármely diák, aki 16 éves múlt, de 18. év alatt csak törvényes képviselője hozzájárulásával dolgozhat. Iskolai szünetben már a 15 évesnél idősebb tanulók is dolgozhatnak. A 18 évesnél fiatalabbak nem túlórázhatnak és éjszaka nem dolgozhatnak. Speciális esetekben (kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység) a 16 évnél fiatalabbak is dolgozhatnak tanév közben is, de csak a gyámhatóság előzetes engedélyével.

A munkavállaláshoz adóazonosító jel is kell

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanulónak legyen adóazonosító jele. Ha a diáknak még nincs adóazonosító jele, vagy az adókártyáját elvesztette, akkor a 21T34-es adatlapot kell kitöltenie és benyújtania a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV). Az adatlap beszerezhető az ügyfélszolgálatokon vagy letölthető a NAV honlapjáról. Az igénylés ingyenes.

Hogyan dolgozhat a diák?  

1. Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formában: iskolaszövetkezetben, nappali tagozatos diákként. 

2. Ahogy mindenki más:

a) munkaviszonyban;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel);

c) egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ilyen a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka);

d) háztartási alkalmazottként (például gyermekek felügyelete).

Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

A diákok többsége iskolaszövetkezet tagjaként végez munkát. Még akkor is, ha nem tag, gyorsan beléptetik 2-3 ezer forintért, amit kilépéskor visszakap. Iskolaszövetkezet tagjaként csak nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató dolgozhat. Ekkor járulékot nem vonnak a jövedelemből, így a diák nem is minősül biztosítottnak, még akkor sem, ha 25. életévének betöltéséig szünetelteti a tanulói, hallgatói jogviszonyát (halasztás). Egészségügyi szolgáltatásra viszont jogosult, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.

Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkáért kapott pénz nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le belőle. Ezt az iskolaszövetkezet be is fizeti az adóhatóságnak. Az így megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni a személyijövedelemadó-bevallásban, amit következő év május 20-ig kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz. Vagyis kötelező szja-bevallást készíteni!

Ez most már elég egyszerű feladat, mert az adóhatóság évek óta elkészíti az adózók szja-bevallását, amit elég ellenőrizni. Az ügyfélkapuval rendelkezők az eSZJA programon keresztül okostelefonon vagy tableten is megtekinthetik a tervezetet, és ha szükséges, ezeken az eszközökön is szerkeszthetik.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy érettségi vizsgát tett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor szintén a kedvezőbb szabályokat alkalmazhatja, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

Munkaviszony adózása és járulékfizetés


Van, amikor a diákot munkaszerződés alapján munkaviszony keretében foglalkoztatják (bár nem ez a tipikus). Ekkor nincs különbség diák és nem diák között. Bérjövedelemnek számít, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell utána fizetni, valamint 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is levonnak.

A járulékot és az szja-t a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondosodik bevallásáról, befizetéséről az állami adó- és vámhatóságnak, (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége).

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a társadalombiztosításról szóló törvény szerint biztosítottá válik, és az egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

A tanulónak a jövedeleméről személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig, amit az adóhatóság készít el.

Amikor a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják

Idetartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. Ekkor a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. (Munkaviszonynál ezt nem lehet.) Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségét számlával kell igazolnia.

A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása. Ennek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A nyári munkánál a 10 százalékos költséghányad alkalmazása célszerű. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.

2021. januárban a minimálbér összege 161000 forint, 30 százaléka 48300 forint volt. 2021. február 1-jétől a minimálbér összege 167400 forint, 30 százaléka 50220 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak januárban az 1610 forintot, februártól az 1674 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot fizet. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-nak. A tanulónak ezzel kapcsolatban nincs tennivalója. A foglalkoztató a levont járulékról minden esetben igazolást köteles adni a tanulónak.

Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.

A tanulónak a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről is személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania.

Az egyszerűsített foglalkoztatás

A diák egyszerűsített foglalkoztatás keretében is dolgozhat.

Ez lehet:

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka (a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot)

Ekkor nem kell járulékot fizetni, az adó napi 500 forint, amit a munkáltató fizet.

b) alkalmi munka.

Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló

- összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig és

- 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig és

- 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.

Alkalmi munkának az adója napi 1000 forint, amit a munkáltató fizet.

Filmipari statiszta alkalmi munkája esetén az adó 3000 forint, 2021. január 22-től 4000 forint.

 Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és személyijövedelemadó-előleget sem. Az így végzett munka ellenértéke az Szja törvény alapján munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. A diáknak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemét csak akkor kell a személyijövedelemadó-bevallásban feltüntetnie, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget. A mentesített keretösszeg a napi minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százaléka, vagyis átlagosan napi 9633 vagy 12597 forint 2021 januárjában, február 1-jétől pedig 10010 forint, illetve 13091 forint. (A garantált bérminimumot a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott diák esetén kell alapul venni.) 

Ha a diáknak személyijövedelemadó-bevallást kell benyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.

A filmipari statiszta alkalmi munkából származó bevételéből (maximum napi nettó 18000 forint) nem kell jövedelmet megállapítania, ezért bevallást sem kell benyújtania.

A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a magánszemélynek a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról.

Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

Tipikusan ilyen: a takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Az így szerzett jövedelem után nem kell sem adót, sem járulékot fizetni.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, a társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint nem lesz biztosított. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

A foglalkoztatónak háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie.

Mivel ez adórendszeren kívüli kereset, nem kell bevallania sem a foglalkoztatónak, sem a foglalkoztatottnak.

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyijövedelemadó-előlegről, az egyéni járulékokról. A magánszemélynek ezekről adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.

Elektronikus adóügyek

Az adóhatóság a hozzá beérkező adatok alapján először a 2016-os évről készítette el az adózók szja-bevallását. Ezt az Ügyfélkapun keresztül le is ellenőrizhette mindenki. Aki tehát még nem tette meg, annak érdemes regisztrálnia az Ügyfélkapura, így a későbbiekben az szja-bevallását azon keresztül elektronikusan ellenőrizheti, és ha szükséges, javíthatja. A 14 és 18 év közötti diákok önállóan is regisztrálhatnak az Ügyfélkapura. A 18 évesnél fiatalabbak az igénybe vehető szolgáltatásoknak csak korlátozott körét tudják használni.

Nagyon fontos tudni, hogy ha el is készíti az adóhatóság a bevallást, mindenkinek a saját felelőssége, hogy ellenőrizze. Ha ugyanis valaki nem foglalkozik vele, akkor is az lesz az adóbevallása.

Cikkünk arról, hogy mennyit kereshetnek a diákok 2021-ben a diákmunkával, itt található.



Szerző: L.J.
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok