Így adózik a diákmunka 2019-ben

2019. június 13. A nyári munkát vállaló diákok ugyanúgy adóznak és fizetnek járulékot, akárcsak a felnőttek. Ez alól kivétel, ha a diákszövetkezeten keresztül kapnak munkát. Az adóhatóság idén is összefoglalta a 2019-ben hatályos, diákmunkával kapcsolatos legfontosabb adózási és járulékfizetési kérdéseket.

Minden évben összeszedjük a diákok munkavállalásával kapcsolatos adózási és járulékfizetési tudnivalókat az adóhatóság tájékoztatása alapján. A diákmunkával szerzett jövedelem is adóköteles - néhány foglalkoztatási forma kivételével-. Bizonyos munkavégzési formák esetén a nappali tagozaton tanuló diák munkavállalónak nem kell járulékot fizetnie, azonban ez nem érinti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot, hiszen az a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.

Ez a cikk a 2019-ben hatályos szabályokról szól. A 2017-es és a 2018-as szabályok gyakorlatilag megegyeznek az ideiekkel, azonban a minimálbér változása miatt egyes esetekben vannak különbségek. (A 2017-es szabályokról itt írtunk, a 2018-asokról pedig itt.)

Cikkünk arról, hogy mennyit kereshetnek a diákok a diákmunkával, itt található.

Ki végezhet diákmunkát?

Bármely diák, aki 16 éves múlt, de 18. év alatt csak szülői engedéllyel. Iskolai szünetben már a 15 évesnél idősebb tanulók is dolgozhatnak. A 18 évesnél fiatalabbak nem túlórázhatnak, és éjszaka nem dolgozhatnak. Speciális esetekben (kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység) a 16 évnél fiatalabbak is dolgozhatnak a tanév közben is.

Adóazonosító jel kell

A munkavégzés bármely formájához szükséges, hogy a tanulónak legyen adóazonosító jele. Ezt az adóhatóságnál lehet igényelni. Az adókártya igényléséhez egy nyomtatványt kell kitölteni, ami beszerezhető az ügyfélszolgálatokon, vagy letölthető a NAV adózási honlapjáról (www.nav.gov.hu) a ”Nyomtatványkitöltő programok” menüpont alatt. Az igénylés ingyenes.

Hogyan dolgozhat a diák?  

1. Ahogy mindenki más:

a) munkaviszonyban;

b) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (pl. megbízási szerződéssel);

c) egyszerűsített foglalkoztatás keretében (ilyen a mezőgazdasági és a turisztikai idénymunka, valamint az alkalmi munka)

d) háztartási alkalmazottként (pl. gyermekek felügyelete).

2. Kizárólag a diákok munkavállalásához kötődő foglalkoztatási formában: iskolaszövetkezetben, nappali tagozatos diákként. 
 
Iskolaszövetkezet tagjaként végzett munka

Kezdjük rögtön ezzel a speciális diákmunkával! A legtöbben ugyanis ebben a formában dolgoznak. Míg a többi esetben nemcsak diákok, hanem mások is végezhetnek munkát, addig iskolaszövetkezet tagjaként csak nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató dolgozhat. Ekkor járulékot nem vonnak a jövedelemből, így a diák nem is minősül biztosítottnak, még akkor sem, ha 25. életévének betöltéséig szünetelteti a tanulói, hallgatói jogviszonyát (halasztás). Egészségügyi szolgáltatásra viszont jogosult, hiszen ez a jogosultság a tanulói, illetőleg hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra való jogosultság megszűnéséig (ideértve a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamát is) fennáll.

Az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkáért kapott pénz nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót vonnak le belőle. Ezt az iskolaszövetkezet be is fizeti az adóhatóságnak. Nagyon fontos tudni, hogy az így megszerzett jövedelmet fel kell tüntetni a személyi jövedelemadó bevallásban, amit következő év május 20-ig kell benyújtani az állami adó- és vámhatósághoz. Vagyis kötelező szja-bevallást készíteni!

Iskolaszövetkezetnél olyan diák is dolgozhat a kedvezőbb szabályok szerint, aki most fejezte be az általános iskolai tanulmányait, vagy érettségi vizsgát tett, illetve felsőfokú tanulmányai lezárásaként oklevelet szerzett. A diákigazolvány ugyanis a tanév végét követő október 31-ig érvényes.

Munkaviszony esetén az adózás és járulékfizetés

A foglalkoztatás másik lehetséges, de nem tipikus esete, amikor a tanuló munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. Ekkor nincs különbség diák és nem diák között. Bérjövedelemnek számít, ezért 15 százalékos személyi jövedelemadót (szja) kell utána fizetni, valamint 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot is levonnak. Ezeket a járulékokat és az szja-t a munkáltató állapítja meg, vonja le a tanuló munkabéréből, és gondosodik bevallásáról, befizetéséről az állami adó- és vámhatóságnak, (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége).

A munkaviszony keretében foglalkoztatott tanuló – más munkaviszonyban álló személyhez hasonlóan – a társadalombiztosításról szóló törvény szerint biztosítottá válik, és az egészségbiztosítási ellátáson túl a társadalombiztosítás valamennyi ellátására, ennek részeként pénzbeli ellátásokra – így például táppénzre – is jogosultságot szerez, illetve a majdani nyugdíja számításánál is figyelembe veszik.

A tanulónak a jövedeleméről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig. (Ezt az adóhatóság elkészíti. Lásd a cikk végén!)

Ha a diákot munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatják

Idetartozik, ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles. Ekkor a bevétellel szemben költségelszámolás lehetséges. (Munkaviszonynál ezt nem lehet.) Ennek kétféle módja van: a tételes, illetve a bizonylat nélküli költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, amelynek érvényesítéséhez nincs szükség számlákra. Ilyenkor a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A nyári munkánál a 10 százalékos költséghányad alkalmazása célszerű. Az adó mértéke ebben az esetben is 15 százalék.

Az önálló tevékenység ellenértékének (megbízási díjnak) kifizetésekor a diák nyilatkozhat a 10 százalékos költséghányad vagy a tételes költségelszámolás alkalmazásáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe vételével állapítja meg az adóelőleget.

A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor a biztosítottá válás törvényben előírt feltétele, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, illetve naptári napokra nézve annak 30-ad részét.

Jelenleg a minimálbér összege 149 000 forint (bruttó), ennek 30 százaléka 44 700 forint. Ha nem egész hónapban foglalkoztatják a diákot, akkor a díjazás egy napra jutó összegének az 1 490 forintot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanulótól járulékot (10 százalékos nyugdíjjárulék és 7 százalék egészségbiztosítási járulék) vonnak le. A tanuló a társadalombiztosításról szóló törvény szerint csakis ekkor válik biztosítottá, azaz az egészségügyi ellátáson túl (amire tanulóként egyébként is jogosult) valamennyi ellátásra jogosult lesz (pl. táppénz, nyugdíj). A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le, és gondosodik bevallásáról az állami adó- és vámhatóságnak (a tanulónak ezzel kapcsolatban nincs kötelezettsége). A foglalkoztató a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben köteles igazolást kiadni.

Abban az esetben, ha a diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, nem jön létre biztosítási jogviszony. A tanulótól ilyen esetben a megbízó nem von le egyéni járulékot.
 
A tanulónak a megbízási jogviszonyból származó jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles, és erről személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig. (Ezt az adóhatóság elkészíti. Lásd a cikk végén!)

A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető

Ez lehet:

a) mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunka (a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a százhúsz napot)
Ekkor nem kell járulékot fizetni, az adó napi 500 forint, amit a munkáltató fizet.

b) alkalmi munka.

Alkalmi munkának minősül a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesített határozott időre szóló munkaviszony.

A foglalkoztatással kapcsolatos közterhet a munkáltató fizeti, a munkavállaló diákot nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi hozzájárulás és szja-előlegfizetési kötelezettség nem terheli. A napi 1000 forintos adót a munkáltató fizeti. 

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó jövedelemnek, ezen belül bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig szja-bevallást készítenie, ha bevétele meghaladja a napi minimálbér vagy garantált bérminimum 130 százalékát, vagyis átlagosan a napi 8918 vagy 11 661 forintot. Jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell a bevallásban szerepeltetni.

A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételből (maximum napi nettó 12 ezer forint) nem kell jövedelmet megállapítani, és bevallást benyújtani.

Háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás)

Tipikusan ilyen: a takarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. Az így szerzett jövedelem után nem kell sem adót, sem járulékot fizetni.

Amennyiben a tanuló, hallgató háztartási alkalmazottként a fentiekben felsorolt munkát végez, a társadalombiztosításról szóló jogszabály szerint nem lesz biztosított, és az e tevékenységéért kapott jövedelme után nem terheli adó- és járulékfizetés. Adózással kapcsolatos kötelezettség (bejelentés, regisztrációs díj megfizetése) csak a munkáltatónál jelentkezik. Ha a háztartási alkalmazottként foglalkoztatott diák kéri, akkor a munkáltató köteles részére a kifizetett munkabérről igazolást adni, amivel a későbbiekben igazolni tudja, hogy honnan származik a keresete. 

A kifizetések igazolása

A munkáltatónak, kifizetőnek a kifizetéskor igazolást kell adnia a kifizetett összegről, a levont személyi jövedelemadó előlegről, az egyéni járulékokról. A magánszemélynek ezekről adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.

Elektronikus adóügyek

Az adóhatóság a hozzá beérkező adatok alapján először a 2016-os évről készítette el az adózók szja-bevallását. Ezt az Ügyfélkapun keresztül le is ellenőrizhette mindenki. Akinek tehát még nincs, annak érdemes regisztrálnia az Ügyfélkapura, így a későbbiekben az szja-bevallását azon keresztül elektronikusan ellenőrizheti, és ha szükséges, javíthatja. 

Nagyon fontos tudni, hogy ha el is készíti az adóhatóság a bevallást, mindenkinek a saját felelőssége, hogy ellenőrizze. Ha ugyanis valaki nem foglalkozik vele, akkor is az lesz az adóbevallása.

 
Cikkünk arról, hogy mennyit kereshetnek a diákok a diákmunkával, itt található.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok