Így adakozz! Lenyúlhatja a pénzed a kormány
2014. szeptember 29. A parlagfű-mentesítésre adományozott 1,1 milliárd forintot az illetékes minisztérium „eltapsolta” – derült ki lelkes civilek kutatómunkája alapján. Nem volt egyszerű a dolguk, a válaszokat csak pert indítva (és nyerve) tudták megszerezni. Nehéz nem gondolni a vörösiszap-katasztrófa egykori adományaira.Több mint 177 ezer ember ajánlotta fel a 2009-es személyi jövedelemadójának egy százalékát parlagfű-mentesítésre, de az összegyűlt több mint 1,1 milliárd forint nagy részét az illetékes miniszter átcsoportosította másra, főként az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre – írta meg a Hvg.hu. A cikkből kiderül, hogy a pénzből – már a jelenlegi kormányzat idején – vettek terepjárót, számítógépeket és egy csomó irodaszert is. Az ügy különösen a civilek ellen indított támadások tükrében igen pikáns, hiszen azoknál éppen a hatalmon levők igyekeznek nagyítóval vizsgálgatni a felhasználást.
A történtek tükrében szinte vicces (ha ilyesmin lehetne nevetgélni), hogy az adóhatóság hosszan sorolja honlapján, mennyire részletes feltételeknek kell az idén megfelelniük azoknak a civil szervezeteknek, amelyek az adózók egy százalékára tartanak igényt. Az előző évi adóból egyébként az összes felajánlott összeg 12,12 milliárd forint volt, amiből a civil szervezetek 7,1 milliárd, a kiemelt költségvetési előirányzat (Nemzeti Tehetség Program) 1,22 milliárd forinttal részesedtek. A ténylegesen rendelkező magánszemélyek száma 2,1 millió volt a majdnem 4,6 millió adózóból.
Az esetre ráadásul nem is könnyen sikerült fényt deríteni. A civileknek azt vált gyanússá, hogy az egymilliárd forint feletti összeg töredékével is látványos eredményeket lehetett volna elérni, de ennek nyoma sem látszott. Miután a Parlagfűpollen No Társaság többszöri kérés ellenére sem kapott felvilágosítást a minisztériumtól, 2013-ban közérdekű adat kiadása iránt pert indítottak a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével. A Vidékfejlesztési Minisztérium a bíróságon elmondta, hogy a pénzből több mint 600 milliót nem is parlagfű-mentesítésre költöttek, hanem például a tanyafejlesztési programra. Arra is hivatkoztak, hogy a parlagfű ellen harcoló csoport nem bejegyzett civil szervezet, de az információs törvény szerint közérdekű adatok kiadásáért bárki perelhet. A Fővárosi Törvényszék így végül a jogerőre emelkedett elsőfokú ítéletében kötelezte a tárcát a közérdekű adatok kiadására.Az átcsoportosítások után „a parlagfű elleni védekezés szakmai feladataira” – részletezik a Hvg cikkében – már csak nagyjából 483 millió forint maradt, de végül ebből is lecsíptek 20 millió forintot, amit az állami létszámcsökkentés kiadásaira, vagyis az elbocsátások miatti végkielégítésekre költöttek el. Így 463 millió forintról kellett megmondaniuk, hogyan használták fel a parlagfűpollen-koncentráció csökkentésére az allergiások érdekében.
„Elfogadhatatlan, hogy a pántlikázott pénz belement a lecsóba”
A kimutatásban olyan ködös tételek is vannak, mint „közérdekű védekezés végrehajtása” – 40 millióért –, vagy „nemzetközi együttműködést segítő egyeztetés, tapasztalatcsere”, illetve kutatásokat „értékelő anyag kiadása”. Megnézték azonban a beszámoló mellé csatolt szerződéseket és számlákat is, és még kérdésesebbnek találták, vajon végül mennyit fordítottak ténylegesen a parlagfű-fertőzöttség megelőzésére és elhárítására. Ezek alapján ugyanis az egymilliárdos adóösszegből vettek irodaszereket – a töménytelen mennyiségű radírtól kezdve a rostirónon át a fénymásolóig mindent –, számítógépeket, laptopokat, és ebből finanszíroztak napi működési kiadásokat, különféle rendezvényeket, még az itt kínált édes-sós süteményt is. A XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia megrendezését is ebből támogatták egymillióval, azt egyelőre nem tudjuk, mennyiben volt ennek témája a parlagfű.
Gyakorlatilag nincs is jelentősége, végül mire ment el, mert már az elfogadhatatlan, hogy pántlikázott pénz „belement a lecsóba'” – mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője, miután a portál megmutatta neki a Földművelésügyi Minisztérium nagy harccal kiperelt beszámolóját.
Ilyen körülmények között aligha meglepő (mint azt már többen is jelezték), hogy sokan csak akkor hajlandóak adakozni, ha úgy érzik, pénzük felhasználására is ráláthatnak. Emlékezetes, hogy a vörösiszap-katasztrófa adományainak felhasználása is elég érdekesen alakult. A Magyar Kármentő Alapba több mint kétmilliárd forint állampolgári befizetés érkezett. A pénz felhasználást firtató újságírói kérdésekre pedig rendre sértődött válaszokat adtak az illetékesek. A kármentő bizottság vezetője hangsúlyozta: az alap felhasználásáról szóló rendeletben nincs benne, hogy az adományokat közvetlenül és kizárólag a katasztrófa károsultjainak kellene juttatni. (Annak ellenére, hogy az adakozók alighanem egyértelműen erre gondoltak.) Három évvel ezelőtt a Népszabadság utánajárt a dolognak (már amennyire lehetett), és megállapította, hogy a pénz hatodát fordították vörösiszap-katasztrófa károsultjainak közvetlen megsegítésére. Nagyon sokan már akkor megfogadták, sohasem adakoznak semmire.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: adó, felajánlás, adomány, NAV
