Igazunk lett, tényleg jön a nyugdíjkötvény!

2018. november 16. A pénzügyminiszter nyilatkozatából kiderült: már elkészültek a tervek ahhoz, hogy az állam belépjen a nyugdíjpiacra. Egy hete Varga Mihály még csak egy „ötletről” beszélt. Úgy tűnik, hogy a konstrukció valóban az lehet majd, amit az Azénpénzem.hu feltételezett.

Mint korábban megírtuk, Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója néhány hete jelentette be, hogy már a Pénzügyminisztérium előtt van az a javaslat, amely szerint az állam belép a nyugdíj-megtakarítások piacára. A bejelentés egyébként gyakorlatilag egy időben történt a lakás-takarékpénztárak állami támogatásának villámgyors megszüntetésével.

Mint feltételeztük, az állam a Babakötvényhez hasonló „nyugdíjaskötvény” konstrukciót dobhat piacra (már amennyiben az ilyen állami akcióval kapcsolatban a piac szó egyáltalán felmerülhet), ami kellően attraktív lehet ahhoz, hogy elcsalogassa a pénzt a kasszáktól. A pénzügyminiszter egy héttel ezelőtt még nyugtatni igyekezett a kedélyeket, mint mondta: a magyar állampapírral történő nyugdíj előtakarékosság egyelőre csak ötlet.

Kedvezőbb hozammal kecsegtethetnek


Az Echo TV Napi aktuális című műsorában azonban tegnap késő este már azt mondta, hogy elkészültek az első tervek az állam nyugdíjpiacra belépéséhez. Ezek pedig valóban a Babakötvényhez hasonló konstrukciót tartalmazzák. A lényeg, hogy bármikor vásárolható lenne a „nyugdíjaskötvény”, de a visszaváltásra csak a öregségi nyugdíjkorhatár elérése után kerülhet sor. Az állam Varga szerint „kicsit kedvezőbb” hozamokat biztosít majd (a babakötvény jelenleg 5,4 százalékot ad, ami meglehetősen kirívóan busás a jelenlegi piacon).

Egyértelművé vált azonban az is, hogy mi az állam célja.  A pénzügyminiszter ugyanis azt is kifejtette, hogy „lehetőségnek kellene lennie arra is, hogy az államadósság-kezelés részévé váljon az ilyen típusú előtakarékosság”. Érdemes felidézni, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Nagy Márton egy konferencián arról beszélt, hogy szinte teljesen önfinanszírozó lehetne a magyar állam, ha a háztartásoknál lévő készpénznek csak a fele bekerülne lakossági állampapírba.(Előszeretettel hivatkoznak nemzetközi példákra, de ilyen jelenség a világon sehol sincs, már a mostani lakossági állampapír arány is kirívóan magas.)

Egyre erőteljesebben látszik, hogy minden magánforintot az állam finanszírozásának irányába terelnének. A pénzügyesek között egyre többektől halljuk, hogy a lakástakarékok támogatásának megvonása mögött is részben ez állhat (ne itt takarékoskodjanak, hanem vegyenek inkább állampapírt, még felmerülhet a lakáskötvény ötlete is). A pénzügyminiszter nyilatkozatából az is kiderült, hogy az utolsó percekben kötött szerződések körül a kormányzat részéről keltett botrány mögött az áll, hogy fáj az a 8 milliárd forint állami többletkiadás, ami a most kötött plusz szerződések miatt keletkezik.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.