Meddig emelkednek az amerikai kötvényhozamok?

Igazságosztó kötvénybefektetők

Fotó: clipart.com

2023. október 25. Újra kritikus szintet lépett át a 10 éves amerikai államkötvény hozama. Mi mozgatja a piacot és milyen következmények várhatóak? Kötvénypiaci áttekintőnk következik.

Mint korábban többször is megírtuk, az amerikai központi bank több mint egy éve erőteljes kamatemelési politikát valósít meg. A gyakorlatilag nulla kamatszintről mára 5,5 százalékra emelte az irányadó kamatokat, ami megdrágította a hiteleket és vonzóbbá tette a megtakarításokat. Ezzel a gazdaság lassítását kívánja elérni, mondván, hogy az inflációt elsősorban a túl gyorsan növekvő gazdaság okozza.

A FED kamatlábak a bankok egymás közötti hitelezésénél használatosak, amikor a hitelintézetek egyetlen egy napra kihelyezik az aznap épp felesleges pénzeszközeiket, vagy ellenkezőleg, erről a bankközi piacról szerzik be az aznapi likviditásukat biztosító pénzösszegeket. Logikusan ezért a központi bank közvetlenül a rövidebb lejáratú hiteleket tudja a saját kamatlábai emelésével befolyásolni, ugyanakkor a hosszabb lejáratú hitelek hozamait nem tudja közvetlenül kontrollálni.

A hosszú oldalon a 10 éves kötvény

Természetesen egy fejlett piacon a hitelpiac nem csak rövid lejáratú hitelekből áll, hanem vannak jóval hosszabb távú forráskihelyezések is. Ezek tipikusan a kötvénypiacon követhetőek nyomon, ahol a hosszabb lejáratú kötvények árfolyamait nem csupán a központi bank döntései határozzák meg, hanem a befektetők jövőt érintő várakozásai legalább hasonló súllyal szerepelnek. Éppen ezért váltott ki nagy feltűnést, hogy az amerikai 10 éves államkötvény hozama 2007. óta először újra átlépte az 5 százalékot. Hiszen a FED legutóbb már nem emelt kamatot, akkor mégis hogyan és miért lehetséges, hogy a hosszú lejáratú kötvény hozama tovább emelkedett az elmúlt hetekben?

Egy kötvény árfolyama több elemtől függ: a hitel hosszától (hány évre szól a kötvény), a hitelért fizetett kamat nagyságától (ez az ún. „kupon”), illetve a piacon éppen aktuálisan érvényes hozamvárakozásoktól. A jövőbeli pénzáramlásokat (kupon fizetések és a kötvény visszafizetése) diszkontálni kell, azaz a hozamvárakozásokat felhasználva ki kell számolni, hogy mennyit érnek a mai napon. Ebből következik az, hogy a kötvény árfolyama és a hozama fordítottan mozog: ha emelkedik a hozam, akkor csökken az árfolyam, és ha emelkedik a hozam, akkor csökken az árfolyam.

Több oka is van, amiért a befektetők aggódnak az amerikai kötvénypiacon. Egyrészt a FED egyre hangosabban hangoztatja, hogy mivel az infláció lassabban csökken a reméltnél, ezért a korábban vártnál hosszabb ideig fogja magasan tartani a kamatlábait (ez az ún. „higher for longer” politika). Másrészt a befektetők elégedetlenek a szövetségi állam költségvetési hiányának alakulásával. Az USA ugyanis a szeptembertől szeptemberig tartó költségvetési évében 1,7 billió dolláros költségvetési hiányt halmozott, azaz ennyivel haladták meg a kiadások a bevételeket. A hosszú évek óta tartó magas hiány következményeként mára az USA adóssága a 33 billió dollárt is meghaladja, ami 120 százalékos arányt jelent az ország GDP-jéhez mérten. Tegyük hozzá, hogy ez a szám lényegében 10 billió dollárral nőtt a Covid pandémia kitörése óta, azaz 2020 első negyedévéhez képest elképesztő méretű az adósság növekedése.

A 10 éves amerikai államkötvény hozama 2007 eleje óta

Forrás: FED, fred.stlouisfed.org/series/GDS10

Ahogyan a fenti ábrán is látható, az eladósodás sokkal elviselhetőbb volt az elmúlt időszakban, hiszen a hosszú kötvények hozamai rendkívül alacsonyak voltak, 2007. óta 5 százalék alatti volt a finanszírozás költsége. De látványosm ahogyan a pandémia lezárása óta a hozamok meredeken emelkednek, és ezzel megdrágítják a költségvetési hiány finanszírozását. Az UBS svájci bankóriás kötvénypiaci szakértője, Kevin Zhao a hozamemelkedést a befektetők kockázatkerülő magatartásával magyarázta, és arra is utalt, hogy a befektetők most már sokkal hajlamosabbak aktívan büntetni azokat az országokat, amelyeknél valamilyen szempontból gond adódik a felelős költségvetési politikával. (Emlékezzünk csak Liz Truss angol kormányfő rövid és dicstelen pályafutására!)

Zhao szerint megjelentek a kötvénypiacon a sokak számára csak a Marvel képregények világából ismerős vigilante-k, azaz igazságosztók. Ezek a nagybefektetők nem értenek egyet a túlzott mértékű eladósodottsággal és a felelőtlen fiskális politikával, ezért a saját fegyvereikkel harcolnak: kötvényeket adnak el, amivel feljebb tolják a hozamokat és lejjebb a kötvényárfolyamokat. Azt remélik, hogy egyrészt a kötvényhozamok emelkedése jobb belátásra bírja majd a kormányokat, másrészt, hogy saját maguk jókora profitot vághatnak zsebre. Bill Ackman, a piac egyik legnagyobb befektetője éppen hétfőn jelentette be, hogy (vélhetően nagy haszonnal) lezárta legutóbbi befektetését, ahol amerikai kötvényeket adott el, arra számítva, hogy olcsóbban visszavásárolhatja őket.

Nem világos, hogy a hosszú kötvények hozamemelkedése meddig folytatódhat, ebben a geopolitikai események is szerepet játszhatnak, mint például az ukrán vagy közel-keleti válságok alakulása. Érdemes továbbra is szemmel kísérni a kötvénypiacot mindenesetre, hiszen például a dollár árfolyamára is jelentős hatással lehetnek ezek a folyamatok.

Szerző: Szepesi László
Címkék: Fed, kötvény, Amerikai Egyesült Államok, USA, hozam, kötvényhozam, kamat, kamatemelés, infláció