Fontos tájékozódni a befektetési alapokról
2014. december 13.
A betéti kamatok esésével rohamosan növekszik a befektetési alapok népszerűsége. Idén október végéig 680 milliárd forint friss megtakarítást hozott a lakosság a befektetési alapokba. Kérdés, hogy a többség tisztában van-e azzal, pontosan milyen befektetést választott. Érdemes körültekintően dönteni.
Több mint 500 hazai befektetési alapból és több ezer külföldiből válogathatnak a megtakarítók, amikor a számukra legmegfelelőbbet keresik. A lakosság széles rétege a bankfiókban ajánlott terméket választja, miközben alapvető pénzügyi ismerettel sem rendelkezik arról, hogy mibe tette a pénzét. Pedig a befektetési alap nem bankbetét. Itt nem kamatra, hanem hozamra tehetünk szert, és a pakliban – a tőkevédett alapok kivételével – a veszteség is benne van. A lakosság jelenleg mintegy 3900 milliárd forint megtakarítást tart befektetési alapokban, ebből csak idén 680 milliárd forint érkezett október végéig – derül ki az MNB statisztikáiból.
A befektetési alapokat eredetileg azok számára találták ki, akik többet akarnak – és engedhetnek meg maguknak – az egyszerű bankbetétnél, de nem akarnak vagy tudnak elmélyedni a befektetések részleteiben. Kissé leegyszerűsítve arról van szó, hogy több ember összeadja a pénzét, és hozzáértő szakemberekre bízza kezelését. Nekik így még az az előnyük is megvan, hogy nagy összegek kerülnek a kezükbe, így hatékonyabban tudják azt befektetni. Mára már – épp a befektetők pénzének védelmében – az ilyen alapok alapítását, pénzük kezelését, befektetési politikájukat is szigorúan szabályozták. Emellett az idők folyamán egyre több fajtájuk alakult ki. Befektetési politikájuk széles skálán mozog: a tőkét biztonságosan elhelyező tőkevédett alapoktól (amelyeknél, ha egy meghatározott ideig nem vesszük ki a pénzt, nem fenyeget veszteség) a fedezeti alapokig, (amelyek nevük ellenére a legkockázatosabb tranzakciókat hajtják végre) különböző kockázatokat rejtenek. Fontos megjegyezni, hogy közülük még a legbiztonságosabbak mögött sem áll olyan védelem, mint a bankbetétek mögött az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).
A befektetési alapok két alaptípusa a zárt végű és a nyílt végű. A megkülönböztetés nem lejáratukra utal, mindkettő alapítható határozott időre vagy határozatlanra. (Előbbi esetben a futamidő elteltével az alapot felszámolják és vagyonát felosztják az alapok által kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosai között, utóbbi esetben a befektetési jegyek értékesítésével juthat ismét pénzéhez a befektető.) A zárt végű alap jegyzése a részvényjegyzéshez hasonló módon történik. Az erre meghatározott idő eltelte után a jegyzést lezárják, több befektetési jegyet már nem bocsátanak ki. Tőkéje ilyen módon már nem bővül (ezért zárt végű). Az ilyen befektetési jegyeket a tőzsdére is bevezetik, tulajdonosuk ott adhatja el őket, illetve új befektetők ott juthatnak hozzájuk. Gyakori, hogy az alapkezelő vagy egy általa megbízott brókercég vagy bank emellett napi árfolyamon visszavásárolja a jegyeket, és újraértékesíti őket – de erre azonban nem köteles.
A manapság nálunk inkább elterjedt nyílt végű befektetési alapok jegyeit ezzel szemben folyamatosan hozzák forgalomba, és az alapkezelő bármikor köteles vissza is vásárolni. (Így tehát tőkéje folyamatosan változik, nyílt). Épp ezért napról napra közzé is teszik az értékét – ez a sokat emlegetett nettó eszközérték –, illetve ennek egy jegyre jutó részét. A legfrissebb adatokat a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) rendszeresen közzéteszi a honlapján.
Érdemes megjegyezni, hogy a nyílt végű alapok hozamtermelő képessége emiatt némileg alacsonyabb a zárt végűeknél: az alapkezelő tőkéjének valamivel nagyobb hányadát köteles bármikor megmozdítható (likvid) állapotban, vagyis bankszámlán tartani, hogy a jegyeket bármikor képes legyen visszavásárolni. (A hazai alapok teljesítményéről legutóbb itt írtunk.)
Annak, aki befektetési jegyet kíván vásárolni, éppúgy egy brókercéget vagy egy bankot kell felkeresnie, mintha bármely más értékpapírhoz szeretne hozzájutni. A bankok többnyire saját alapjaik mellett még a velük szerződő alapkezelő jegyeit is árulják. A brókercégek kínálata többnyire valamivel szélesebb. Ezek a jegyek az esetleg még meglévő értékpapírokkal együtt kerülnek a befektetők értékpapírszámlájára. A tájékozódást nagyban segíti az úgynevezett kiemelt befektetői információ (KIID), ami egy kétoldalas, rövid és közérthető leírása az adott befektetési alapnak. Ráadásul egy 1-től 7-ig terjedő skálán világosan megmutatja az alap kockázatának mértékét is.
A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.
Előző cikkek:
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)
Így kockáztatsz az állampapírral
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Ezt hozza a jó befektetés - Mi a különbség a hozam és a kamat között?
Befektetnél? Ezt jó, ha tudod - A részvények
Tőzsdéznél? Ezt vésd észbe! - A részvénybefektetés
Így lehet bárki befektető - Hogyan leszünk részvényesek?
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési iskola, befektetési jegy, BAMOSZ
Idén ez a sláger befektetés
Több mint 500 hazai befektetési alapból és több ezer külföldiből válogathatnak a megtakarítók, amikor a számukra legmegfelelőbbet keresik. A lakosság széles rétege a bankfiókban ajánlott terméket választja, miközben alapvető pénzügyi ismerettel sem rendelkezik arról, hogy mibe tette a pénzét. Pedig a befektetési alap nem bankbetét. Itt nem kamatra, hanem hozamra tehetünk szert, és a pakliban – a tőkevédett alapok kivételével – a veszteség is benne van. A lakosság jelenleg mintegy 3900 milliárd forint megtakarítást tart befektetési alapokban, ebből csak idén 680 milliárd forint érkezett október végéig – derül ki az MNB statisztikáiból.
A befektetési alapokat eredetileg azok számára találták ki, akik többet akarnak – és engedhetnek meg maguknak – az egyszerű bankbetétnél, de nem akarnak vagy tudnak elmélyedni a befektetések részleteiben. Kissé leegyszerűsítve arról van szó, hogy több ember összeadja a pénzét, és hozzáértő szakemberekre bízza kezelését. Nekik így még az az előnyük is megvan, hogy nagy összegek kerülnek a kezükbe, így hatékonyabban tudják azt befektetni. Mára már – épp a befektetők pénzének védelmében – az ilyen alapok alapítását, pénzük kezelését, befektetési politikájukat is szigorúan szabályozták. Emellett az idők folyamán egyre több fajtájuk alakult ki. Befektetési politikájuk széles skálán mozog: a tőkét biztonságosan elhelyező tőkevédett alapoktól (amelyeknél, ha egy meghatározott ideig nem vesszük ki a pénzt, nem fenyeget veszteség) a fedezeti alapokig, (amelyek nevük ellenére a legkockázatosabb tranzakciókat hajtják végre) különböző kockázatokat rejtenek. Fontos megjegyezni, hogy közülük még a legbiztonságosabbak mögött sem áll olyan védelem, mint a bankbetétek mögött az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).
A befektetési alapok két alaptípusa a zárt végű és a nyílt végű. A megkülönböztetés nem lejáratukra utal, mindkettő alapítható határozott időre vagy határozatlanra. (Előbbi esetben a futamidő elteltével az alapot felszámolják és vagyonát felosztják az alapok által kibocsátott befektetési jegyek tulajdonosai között, utóbbi esetben a befektetési jegyek értékesítésével juthat ismét pénzéhez a befektető.) A zárt végű alap jegyzése a részvényjegyzéshez hasonló módon történik. Az erre meghatározott idő eltelte után a jegyzést lezárják, több befektetési jegyet már nem bocsátanak ki. Tőkéje ilyen módon már nem bővül (ezért zárt végű). Az ilyen befektetési jegyeket a tőzsdére is bevezetik, tulajdonosuk ott adhatja el őket, illetve új befektetők ott juthatnak hozzájuk. Gyakori, hogy az alapkezelő vagy egy általa megbízott brókercég vagy bank emellett napi árfolyamon visszavásárolja a jegyeket, és újraértékesíti őket – de erre azonban nem köteles.
A manapság nálunk inkább elterjedt nyílt végű befektetési alapok jegyeit ezzel szemben folyamatosan hozzák forgalomba, és az alapkezelő bármikor köteles vissza is vásárolni. (Így tehát tőkéje folyamatosan változik, nyílt). Épp ezért napról napra közzé is teszik az értékét – ez a sokat emlegetett nettó eszközérték –, illetve ennek egy jegyre jutó részét. A legfrissebb adatokat a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) rendszeresen közzéteszi a honlapján.
Érdemes megjegyezni, hogy a nyílt végű alapok hozamtermelő képessége emiatt némileg alacsonyabb a zárt végűeknél: az alapkezelő tőkéjének valamivel nagyobb hányadát köteles bármikor megmozdítható (likvid) állapotban, vagyis bankszámlán tartani, hogy a jegyeket bármikor képes legyen visszavásárolni. (A hazai alapok teljesítményéről legutóbb itt írtunk.)
A világ legnagyobb befektetési alapja a Wilshire 5000 indexet követő alap, amely az USA-ban kibocsátott összes, jelenleg mintegy 4000 részvény árfolyamát követi. Az amerikai piac legfontosabb papírjainak mozgását képezi le egy másik alap, amely a Standard & Poor 500 indexszel azonos portfóliót tart fenn. A magyar állampapírok legnagyobb külföldi vásárlója, vagyis a költségvetés legnagyobb hitelezője pedig a Templeton befektetési alapkezelő.
Említettük, hogy az alapok befektetési politikája széles sávon mozoghat – erről nyilvános tájékoztatójukban, kezelési szabályzatukban és rendszeresen közzé tett jelentéseikből tájékozódhatnak a befektetők. Ebből a szempontból két fajtájuk az ingatlanbefektetési alap és az értékpapír-befektetési alap. Az ingatlanbefektetési alap – ahogy az nevéből is kiderül – ingatlanokat vásárol (ez éppúgy lehet lakóház, szálloda, ipari ingatlan, bármi) és ezek fejlesztésével majd eladásával vagy bérbeadásával, esetleg mindkettővel termel jövedelmet. Az értékpapír-befektetési alap kötvények, részvények, határidős termékek vásárlásával, pénzpiaci tranzakciók végrehajtásával jut profithoz. Utóbbiak variációit szinte felsorolni sem lehet: a befektetési célpontok skálája mellett eltérő arányokban tartalmazzák a különféle konstrukciókat. Van, amely csak kizárólag állampapírokba fektet, van, amely döntően részvényekbe, akad olyan, amely ezek közül is csak az első osztályú papírokba, mások éppen hogy a kockázatosabbakba teszik a befektetők pénzét. Találni olyat, amelynek portfóliója szigorúan leképezi egy-egy tőzsdeindex kosarát, ez lényegében olyan, mintha befektetője az index valamennyi részvényéből vásárolna. Ma már olyan befektetési alap is van, amely más befektetési alapok jegyeiből állítja össze a portfólióját. (Közülük azokat, amelyek kizárólag ingatlanbefektetési alapok jegyeit vásárolja, némely szakértő nem is az értékpapír-befektetési alapok közé sorolja, hanem az ingatlanbefektetési alapok sajátos fajtájának tekinti.)Annak, aki befektetési jegyet kíván vásárolni, éppúgy egy brókercéget vagy egy bankot kell felkeresnie, mintha bármely más értékpapírhoz szeretne hozzájutni. A bankok többnyire saját alapjaik mellett még a velük szerződő alapkezelő jegyeit is árulják. A brókercégek kínálata többnyire valamivel szélesebb. Ezek a jegyek az esetleg még meglévő értékpapírokkal együtt kerülnek a befektetők értékpapírszámlájára. A tájékozódást nagyban segíti az úgynevezett kiemelt befektetői információ (KIID), ami egy kétoldalas, rövid és közérthető leírása az adott befektetési alapnak. Ráadásul egy 1-től 7-ig terjedő skálán világosan megmutatja az alap kockázatának mértékét is.
A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.
Előző cikkek:
Számolj le a csodákkal! - Kockázat és haszon
Hol fektessem be a pénzem? - Út a piachoz (Hol, milyen szolgáltatóknál fektethetek be)
Így kockáztatsz az állampapírral
Ezt kapjuk a pénzünkre - A kamat
Lehet élet az állampapíron túl! - Vállalati kötvények. I.
Így is lehet szépen keresni - Vállalati kötvények II.
Ezt hozza a jó befektetés - Mi a különbség a hozam és a kamat között?
Befektetnél? Ezt jó, ha tudod - A részvények
Tőzsdéznél? Ezt vésd észbe! - A részvénybefektetés
Így lehet bárki befektető - Hogyan leszünk részvényesek?
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: befektetési iskola, befektetési jegy, BAMOSZ
