Kiderülhet, mennyire drágák ezek a megtakarítások
2016. február 5.
Végre minden életbiztosításnál kiderül, pontosan mennyibe kerül az ügyfélnek. Egy friss jegybanki rendelet szerint ugyanis a nyugdíjbiztosítások és a befektetési életbiztosítások után a biztosítóknak ez évtől közzé kell tenniük a hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóját is. De még nem most, hanem csak majd.
Pénzénél lesz, de egy fillér hozamot sem tesz zsebre az az ügyfél, aki 2 százalékos teljes költségmutatójú (TKM) életbiztosításban takarít meg, és az adott évben a megtakarítás hozama éppen 2 százalék. A legegyszerűbben így magyarázható el a TKM, ami azt mutatja, hány százalékkal kapunk kevesebb hozamot a pénzünkre a levont költségek miatt. (Bővebben még a cikk végén olvashat a TKM-ről.) A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Idén januártól minden unit linked életbiztosításnál, júliustól pedig a hagyományos életbiztosításoknál is közzé kell tenniük a biztosítóknak a teljes költségmutatót. Így könnyebben összehasonlíthatóvá válnak az életbiztosítások költségei.
A biztosítók már 6 éve saját maguk, önszabályozás keretében bevezették a unit linked életbiztosításoknál a teljes költségmutatót (TKM), amit aztán a nyugdíjbiztosításoknál is közzétettek, de nem írta elő jogszabály a kötelező bemutatását. Viszont a hagyományos, azaz a nem unit linked életbiztosításoknál egyáltalán nem számolták ezt a mutatót, a hagyományos nyugdíjbiztosítások esetében is csak tavaly kezdték el bemutatni.
A használhatóságát mindenképpen befolyásolta, hogy eddig a különböző élet- és nyugdíjbiztosításoknál csak -tól-ig számokat láthattunk. Például Zöld biztosító 15 éves A biztosítása 2,75-4.98 százalék, B biztosítása 4,5-6,5 százalék, Piros biztosító 15 éves E biztosítása 1,35-2,35 százalék, G biztosítása 4,6-7,6 százalék. Lássuk be, ez utóbbi 7,6 nagyon drágának tűnik, legalább ekkora hozamot kitermelni minden évben, hogy nullán legyen az ügyfél hozama, szép kihívás! (Jelenleg 9 százalék feletti TKM is található a MABISZ honlapján.)
A költségeket döntően befolyásolja, hogy mekkorák a vagyonkezelési költségek, az adminisztrációs díjak és a biztosító egyéb díjai, költségei (ezt a jutalék is jelentősen befolyásolja). A vagyonkezelési díjak is függnek attól, milyen befektetési alapba (eszközalapba) teszi a biztosító a megtakarítást. Egy pusztán magyar állampapírokat tartó, a legbiztonságosabb kategóriába sorolt eszközalap esetében jóval kisebbek a díjak, mint az aktívan kezelt, és egyébként jóval kockázatosabb eszközalapoké.
Így nagyban függ a mutató attól, az ügyfél melyik alapot választja. Éppen ezért eszközalaponként, egyenként kell a mutatót közzétenni. Azaz a Zöld Biztosító A biztosítása ezután felsorolja majd például mind azt az 5-6 eszközalapot, amiből az ügyfél választhat, és annak egyenként ott lesz a pontos TKM mutatója.
A döntő költségek (vagyonkezelési díj, adminisztrációs költség stb.) ugyanakkor ugyanazok minden ügyfélnek, ezért Pősze András, az Aegon Biztosító befektetési termékmenedzsment szakértője szerint mindenképpen fontos mutató a TKM, ami megmutatja, mekkora hozamot kell elérni ahhoz, hogy az ügyfél a „pénzénél legyen”. Noha a TKM már hatéves, az ügyfelek közül kevesen tudják, mi ez. Ezért a biztosítóknak erre hangsúlyt kell fektetniük – mondta portálunknak a szakember.
A unit linked biztosításoknál áprilistól kell majd eszközalaponként közzétenni a mutatót. Ráadásul maga az önszabályozáson alapuló mutató 2017. január 1-jétől jelentősen változni fog, mivel európai szintű szabályozásnak kell majd megfelelnie. Ezt a szabályozási folyamatot (úgynevezett PRIIPS-folyamat) pedig várhatóan idén zárják le, így akkor változhat, finomodhat csak a TKM számítása. Így például még nyitott kérdés, hogy a kockázati életbiztosítás díját egyáltalán beleszámítsák-e.
Az évente július 1-jén publikálandó TKM mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
A négy tizedesjegy pontossággal százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe veszi (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is). A kockázati életbiztosítás díjánál kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokat kell figyelembe venni.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Lovas Judit
Címkék: életbiztosítás, TKM, teljes költségmutató, nyugdíjbiztosítás, hagyományos életbiztosítás, unit linked
Hurrá! Minden életbiztosítást összehasonlíthatunk
Pénzénél lesz, de egy fillér hozamot sem tesz zsebre az az ügyfél, aki 2 százalékos teljes költségmutatójú (TKM) életbiztosításban takarít meg, és az adott évben a megtakarítás hozama éppen 2 százalék. A legegyszerűbben így magyarázható el a TKM, ami azt mutatja, hány százalékkal kapunk kevesebb hozamot a pénzünkre a levont költségek miatt. (Bővebben még a cikk végén olvashat a TKM-ről.) A 2016-ban életbe lépett új biztosítási törvény alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletben szabályozta az életbiztosítási termékek költségeinek összehasonlítását segítő teljes költségmutató (TKM) számítását és közzétételét. Idén januártól minden unit linked életbiztosításnál, júliustól pedig a hagyományos életbiztosításoknál is közzé kell tenniük a biztosítóknak a teljes költségmutatót. Így könnyebben összehasonlíthatóvá válnak az életbiztosítások költségei.
A biztosítók már 6 éve saját maguk, önszabályozás keretében bevezették a unit linked életbiztosításoknál a teljes költségmutatót (TKM), amit aztán a nyugdíjbiztosításoknál is közzétettek, de nem írta elő jogszabály a kötelező bemutatását. Viszont a hagyományos, azaz a nem unit linked életbiztosításoknál egyáltalán nem számolták ezt a mutatót, a hagyományos nyugdíjbiztosítások esetében is csak tavaly kezdték el bemutatni.
Mindenre egyenként számolnak majd
A használhatóságát mindenképpen befolyásolta, hogy eddig a különböző élet- és nyugdíjbiztosításoknál csak -tól-ig számokat láthattunk. Például Zöld biztosító 15 éves A biztosítása 2,75-4.98 százalék, B biztosítása 4,5-6,5 százalék, Piros biztosító 15 éves E biztosítása 1,35-2,35 százalék, G biztosítása 4,6-7,6 százalék. Lássuk be, ez utóbbi 7,6 nagyon drágának tűnik, legalább ekkora hozamot kitermelni minden évben, hogy nullán legyen az ügyfél hozama, szép kihívás! (Jelenleg 9 százalék feletti TKM is található a MABISZ honlapján.)
A költségeket döntően befolyásolja, hogy mekkorák a vagyonkezelési költségek, az adminisztrációs díjak és a biztosító egyéb díjai, költségei (ezt a jutalék is jelentősen befolyásolja). A vagyonkezelési díjak is függnek attól, milyen befektetési alapba (eszközalapba) teszi a biztosító a megtakarítást. Egy pusztán magyar állampapírokat tartó, a legbiztonságosabb kategóriába sorolt eszközalap esetében jóval kisebbek a díjak, mint az aktívan kezelt, és egyébként jóval kockázatosabb eszközalapoké.
Így nagyban függ a mutató attól, az ügyfél melyik alapot választja. Éppen ezért eszközalaponként, egyenként kell a mutatót közzétenni. Azaz a Zöld Biztosító A biztosítása ezután felsorolja majd például mind azt az 5-6 eszközalapot, amiből az ügyfél választhat, és annak egyenként ott lesz a pontos TKM mutatója.
Nem is igaz minden ügyfélre?
Mivel a mutatót egy 35 éves ügyfélre számítják, így erős kritika lehet vele szemben, hogy nem biztos, hogy ugyanaz a biztosító tűnik majd a legkedvezőbbnek 45 éves ügyfél esetében is, hiszen a kockázati életbiztosítás (ami halál esetén fizet) díját is tartalmazza, ami jóval drágább egy 45 évesnél, mint egy 35 évesnél. Ugyanakkor azt is fontos tudni, hogy egy unit linked biztosításba általában kisösszegű kockázati életbiztosítást építenek be a biztosítók (például 200 ezer forint), aminek az ára minimális mértékben emeli a TKM mutatót. Egy korábbi cikkünkben azt számoltuk, hogy legfeljebb ezrelékekkel emeli a százalékos mutatót.A döntő költségek (vagyonkezelési díj, adminisztrációs költség stb.) ugyanakkor ugyanazok minden ügyfélnek, ezért Pősze András, az Aegon Biztosító befektetési termékmenedzsment szakértője szerint mindenképpen fontos mutató a TKM, ami megmutatja, mekkora hozamot kell elérni ahhoz, hogy az ügyfél a „pénzénél legyen”. Noha a TKM már hatéves, az ügyfelek közül kevesen tudják, mi ez. Ezért a biztosítóknak erre hangsúlyt kell fektetniük – mondta portálunknak a szakember.
Minden újra változik
A unit linked biztosításoknál áprilistól kell majd eszközalaponként közzétenni a mutatót. Ráadásul maga az önszabályozáson alapuló mutató 2017. január 1-jétől jelentősen változni fog, mivel európai szintű szabályozásnak kell majd megfelelnie. Ezt a szabályozási folyamatot (úgynevezett PRIIPS-folyamat) pedig várhatóan idén zárják le, így akkor változhat, finomodhat csak a TKM számítása. Így például még nyitott kérdés, hogy a kockázati életbiztosítás díját egyáltalán beleszámítsák-e.
Mit is mutat a TKM?
TKM mutató egységes, előre meghatározott paraméterek felhasználásával megmutatja, hogy megközelítőleg mekkora hozamveszteség éri az ügyfelet egy olyan elméleti költségmentes hozamhoz képest, amit az adott terméken érne el.Az évente július 1-jén publikálandó TKM mutatókat egy 35 éves biztosítottra kell kiszámítani, a költségeket kizárólag a kötelezően választandó biztosítási kockázatokra és díjemelésekre modellezve. A számításnál évi 210 ezer forintnyi, évente egyszer befizetett rendszeres díjjal vagy 2,2 millió forint egyszeri díjbefizetéssel kell kalkulálni az ügyfél részéről. A TKM-számításokat a biztosítóknak rendszeres díjas és élethosszig tartó biztosításoknál 10, 15 és 20 éves, az egyszeri díjasoknál 5, 10 és 20 éves futamidőre kell elvégezniük.
A négy tizedesjegy pontossággal százalékos formában közzéteendő TKM-mutató valamennyi közvetlen és közvetett költséget figyelembe veszi (így a kockázati díjrész mellett a mögöttes alapok vagyonkezelési, a befektetési egységek vételi és eladási árfolyam-különbözetéből adódó, a bruttó díjra vetített lejárati, illetve a nyereségmegosztás alapján a biztosítónál maradó rész ügyfélterheit is). A kockázati életbiztosítás díjánál kizárólag a szerződési feltételek szerinti kötelezően választandó biztosítási kockázatokat kell figyelembe venni.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Lovas Judit
Címkék: életbiztosítás, TKM, teljes költségmutató, nyugdíjbiztosítás, hagyományos életbiztosítás, unit linked
Kapcsolódó anyagok
- 2018.03.12 - Etikus biztosítás? Ez lett belőle
- 2018.01.09 - Itt az új világ a biztosításoknál
- 2017.05.18 - Átverte az ügyfeleket a QUANTIS, súlyos bírságot kapott
- 2017.03.03 - Ezeket sózták a befektetőkre
- 2017.02.03 - Negyedével lett olcsóbb az életbiztosítás
- 2016.12.09 - Ekkora nyugdíjat szeretne a magyar
- 2016.10.20 - Így tehetsz szert jó nyugdíjra
- 2016.10.03 - Sokaknak bizonytalan a nyugdíjkilátása
- 2016.06.30 - Életbiztosítás: vége az ügyfelek lenyúlásának
- 2016.06.02 - Nyugdíj: hogyan takarítsak meg?
- 2016.05.26 - Nyugdíj: ezért ne halogass tovább!
- 2016.05.17 - Így lehet elég a nyugdíjad
- 2016.04.25 - Erste: a nyugdíjbiztosítás a sláger
- 2016.04.07 - Nyugdíjpénz: indulhat a vadászat!
- 2016.03.10 - Nyugdíj: ennyibe kerül a halogatás
- 2016.03.01 - Túl drágák az életbiztosítások? Az MNB szigorítana
- 2015.12.28 - Ne hagyja a pénzt az államnál!
- 2015.12.07 - Félretájékoztatott az NN Biztosító, de semmi gond
- 2015.12.04 - Tényleg a nyugdíjbiztosítás a legjobb?
- 2015.11.25 - Idén is a Posta Biztosító Magyarországon a legjobb
- 2015.11.18 - Mégsem megy olyan jól az országnak
- 2015.10.26 - Így takarékoskodhat a nyugdíjra
- 2015.09.29 - Nyugdíjpénz: vigyázzon, ne verjék át!
- 2015.09.25 - Kiderült: ennyibe kerül a garantált nyugdíj
- 2015.06.29 - Nyugdíj? Ezért rettegünk tőle
- 2015.06.23 - Új rend jön az életbiztosításoknál?
- 2015.03.31 - Kiderül végre, mennyibe kerül a garantált nyugdíj
- 2015.03.25 - Itt a fordulat a biztosításoknál?
- 2014.12.12 - Kiszámoltuk: ennyi lehet a garantált nyugdíjpénz
- 2014.10.28 - Ők adnak biztos nyugdíjat
- 2014.09.26 - Nyugdíjpánikra játszanak a biztosítók
- 2014.06.25 - Nyugdíjlehúzás: csak napok kérdése
- 2014.05.27 - Vége a nyugdíjlehúzásnak
- 2014.04.22 - Biztosítás: a szerződésről tárgyalni kell!
- 2014.04.09 - Szétcsap a jegybank: brutálisan drágák a nyugdíjbiztosítások
- 2014.03.25 - Itt a garantált nyugdíjpénz
- 2014.02.28 - Kapcsolt áruval akcióznak a bankok
- 2013.12.13 - Brutálisan drága biztosítások
- 2013.10.02 - Egy casco árát is sokalljuk az életünkért?
- 2013.09.25 - Kényszerít az állam? Félreteszünk máshol
- 2013.09.10 - Nyugdíjpénz: itt a trendforduló
- 2013.09.04 - A nyugdíjas évektől tartunk a legjobban
További kapcsolódó anyagok