Érdemes a nyeszt még az idén megkötni

Hoz hideget és meleget is az adótörvény a megtakarítóknak

2012. október 15. A parlamenthez benyújtott adótörvényekben a béren kívüli juttatások kedvezményeihez nem nyúltak. Több jelentős változtatás is akad viszont. Ilyen a tíz éves takarékossági idő előírása. A nyesz-t az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz, az életbiztosításokat pedig a tbsz-hez „illesztették”.

A nyugdíj-előtakarékossági szerződéseknél (nyesz) jókorát szigorítana a kormány – derül ki a benyújtott adótörvényekből. Míg ugyanis jelenleg elegendő a nyugdíjas kor elérése előtt három évvel kötni ilyen szerződést, jövőre már mindenképpen szükség lesz 10 év megtakarítási időre. Ha nyugdíjba megy valaki időközben, ha nem. Ez azonban nem vonatkozik azokra, akik még 2012-ben szerződtek. Nyesz-t tehát az érintetteknek érdemes rohanva kötniük még az idén. Azonban nem ez a helyzet (persze, ha a javaslatokat a parlament változatlan formában elfogadja) a befektetési típusú életbiztosítások bizonyos eseteinél.  Más szituációban viszont itt is érdemes megfontolni a gyorsaságot. A részletes szabályok között akad bőven, ami jókora változást hoz a mostani helyzethez képest.

Kockázati biztosítás: olyan élet-,baleset-,betegségbiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása, visszavásárlási értéke. Ilyet a munkáltatók adómentesen fizethetnek dolgozójuk számára.

Életbiztosítás: a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetését, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra folyósítását vállalja.

Járadékbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a járadékszolgáltatást legalább a folyósítás megkezdésétől számított 10. év végéig vagy a biztosított haláláig nyújtják, feltéve, hogy a járadék nem csökkenő összegű, és legalább évente vagy annál gyakoribb kifizetéssel valósul meg.

Nyugdíjbiztosítás: az olyan életbiztosítás, ahol a biztosító ügyfele halála, vagy a nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság megszerzése, vagy az egészségi állapot legalább 40 százalékos mértékű károsodása esetén köteles fizetni. További feltétel (kivéve a biztosított halálát vagy rokkantságát), hogy a szerződés megkötése és a teljesítés között 10 év teljen el.
A tartós befektetési szerződéshez (tbsz) hasonlóan a biztosításból származó kamatjövedelem után a mostani 50 százalék helyett egyáltalán nem kell adózni, ha az egyszeri díjas szerződésnél már eltelt öt év. Rendszeres díjfizetésnél azonban ez is 10 éves megtakarítási időt jelent. A hozam fele mentes az adó alól a 3-5 év között az előbbi, a hatodik év után az utóbbi esetben. Az új jogszabályban (a mostanitól eltérően) nem írnák feltételként elő a szerződés megszűnését.

Három év a türelmi idő


Azoknál a biztosításoknál, amelyek annyira vegyesek, hogy nem különíthető el a kockázati és a megtakarítási elem, a törvény külön passzussal rendelkezik.  E szerint kockázati költségnek a rendszeres díj 10 százalékát, egyszeri díjas biztosítás esetében pedig az egyszeri díj egy százalékát lehet tekinteni. Ez az eltérő adófizetési kötelezettség miatt fontos.
Nem alkalmazhatók viszont ezek a kedvezményes szabályok akkor, ha valaki az elvárt díjon felül befizetett, vagy az indexálás túl magas (az inflációt 30 százalékponttal meghaladja). A biztosító persze az eseti befizetést kezelheti külön szerződésként, de akkor külön erre is a leírt szabályok vonatkoznak. A 2012 végéig teljesített külön befizetésnél azonban még nem kell ezt az előírást alkalmazni. Aki tehát most gyorsan hizlalja befektetését, annál a megkötés nem, csak a kedvező módosítás lép a következő évtől életbe.

A javaslat a nem tisztán kockázati (ezeket a fogalmakat is meghatározzák az új törvényben, amelyeket rövidítve a bal hasábban foglaltuk össze) életbiztosításoknál másban is ad hideget-meleget. A teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítások díja – a díjfizetés időpontjában – jövőre már nem lesz adómentes. A kifizető által magánszemély javára (megtakarítási jelleggel) kötött adóköteles személybiztosítások díja viszont nem az összevont adóalapba tartozó jövedelemként, hanem külön adózik majd. Ha a munkáltató biztosít dolgozója számára ilyent, akkor az adót neki kell az egyéb juttatásokra vonatkozó szabály szerint fizetnie. Egyéni és csoportos kötés esetén egyaránt. A még az idén megkötött teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosítások esetében három évet ad a törvény az új szabályokra történő átállásra.

Hangsúlyt adtak a járadéknak


A törvényben hangsúlyosan foglalkoznak a magyar piacon ma még cseppet sem jellemző járadékbiztosításokkal. Ez élet- vagy nyugdíjbiztosítás lehet. Az adómentesség egyik feltétele, hogy a járadékszolgáltatást legalább tíz éven keresztül folyósítsák (kivétel a biztosított személy halála), míg a nyugdíjbiztosításnál akkor adómentes a kifizetés, ha a megtakarítási idő eléri a tíz évet. A szolgáltatási ágon (járadékbiztosítás), illetve a befizetési ágon (nyugdíjbiztosítás) előírt tíz év a javaslat indoklása szerint összhangban van az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknél és a nyesz-nél bevezetett új szabállyal.





Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok