A tanúsítványt meg kell venni, akkor is, ha nincs semmi értelme

Hová megy a házakból az energia?

2016. február 4. A felújítást tervező társasházakra két év múlva új, a mainál sokkal szigorúbb világ vár – figyelmeztettek szakemberek. Kérdés persze, hogy valójában mi következik majd, hiszen az új építési szabályok (szabályozatlanságok) és a CSOK partvonalra tette az egyébként az unió által elvárt energetikai előírásokat. A tanúsítványt viszont be kell szerezni. Akkor is, ha az értelmetlen.

Adásvételkor az 50 nm feletti ingatlanokhoz továbbra is kell energiatanúsítványt készíttetni, és ezt építésnél a használatbavételi engedélyhez is be kell nyújtani – hangsúlyozták az egyik banknál. Ez ugyanis uniós előírás. Kiderült azonban, hogy miközben a tanúsítványt kötelező megvásárolni, az azon szereplő besorolási kategóriát a hitelintézetnek nem kell vizsgálnia. A nemzetgazdasági tárca (NGM) szerint ugyanis a CSOK által fűtött lakásépítésre nem vonatkozik a költségvetési támogatásból megvalósuló épületek energiahatékonyságát szabályozó rendelet. (Szerintük egyébként tanúsítvány sem kell.) Ezen a téren pedig a kormány újraszabályozása során sem várható változás. A helyzet azért nem ennyire egyszerű.

A különböző épületelemek hőátbocsátási tényezőjére vonatkozó új, szigorúbb követelmények jelenleg még csak az uniós, illetve a központi költségvetési forrásokból finanszírozott felújításokra vonatkoznak, ám két év múlva már minden társasházi felújítás esetében az új előírásoknak kell megfelelni – hangsúlyozták a Házfórum.hu társasházszakmai fórum és a Társasházi Háztartás szaklap szakértői. Ők a társasházakról beszéltek, de (és ezt még az NGM sem vitatja) minden építkezésre hatályba lépnek majd az uniós elvárások. (Néhány határidőt és jellemzőt a mellékelt táblázatban foglaltunk össze.)

Azért halkan megjegyezzük, hogy a CSOK-ot vajon miből nyújtják, ha nem a központi költségvetésből, a hatályos 7/2006-os tárca nélküli miniszteri rendelet szövege (a rendeletet, amit a nemzeti jogszabálytárban nem leltünk fel, itt nézheti meg) pedig elég egyértelmű. Az egésznek mindenesetre az lehet a következménye, hogy a most pénz-, de nem energiatakarékosan sebtében felhúzott házak és lakások vevői (akik ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy ezzel a hátránnyal arányosan kevesebből ússzák meg) alaposan ráfizethetnek erre az üzletre. Elhúzódó építkezés esetén azonnal (nem kapnak használatbavételi engedélyt, ami a banki finanszírozást is lehetetlenné teszi), de hosszabb távon mindenképp.

A vevőktől elvárható tudatosságról beszélnek

Az energiatanúsítványt is „áruló” FHB-nél portálunk érdeklődésére arról beszéltek, hogy bár ennek az iratnak most nincs hivatalos jelentősége, a jó minőségben elkészült tanúsítvánnyal együtt kapott felmérésre és az abban szereplő számításokra támaszkodva jóval egyszerűbb ajánlatokat kérni és azokat összehasonlítani a felújítási munkálatok előkészítésekor. Mint állították: elég nagy felelőtlenség úgy elkölteni hosszú évekre sok milliót, hogy nem vesszük figyelembe ezt a pontosan tervezhető ráfordítást. A vevőktől elvárt tudatosságot is említették. Érdekes módon az senkiben sem merült fel, hogy talán ugyanez az államtól (sőt különösen attól) is elvárható lenne!

A legfontosabb 2017 vége utáni változás – hívták fel a figyelmet az említett szakértők – az úgynevezett hőátbocsátási tényező csökkentése, amelynek célja, hogy az épületekben felhasznált hő minél kisebb része jusson az épülethatároló szerkezeteken (például falak, tető, ablakok) keresztül a kinti környezetbe. Az új előírások a korábbinál vastagabb és jobb minőségű szigetelések alkalmazásával teljesíthetőek. Ezzel nagymértékben csökkenthető a lakások és házak hőfogyasztása, ami egyúttal számottevő költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára.

Mint jelezték: régiós összehasonlításban Magyarország ma még jelentős elmaradásban van az épületállomány épületenergetikai hatékonyságát tekintve. Ezt tükrözi az a tény is, hogy Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában és Csehországban már 2008 óta (!) érvényben vannak azok a követelmények, amelyek Magyarországon csak 2018-tól lesznek hatályban.

Néhány energetikai előírás változása*
Előírás hatálya	Fajlagos hőveszteség max.	Összesített energetikai jellemző max.
Jelenleg	0,58	230
2017. dec. 31. után	0,43	160
2020. dec. 31. után	0,28	100
*a mutatók tartalma a szakemberek számára értelmezhető, a mértékekben látható jelentős eltérés azonban bizton mindenkit elgondolkodtathat Forrás: 7/2006. TNM rendelet

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakásépítés, felújítás, szigetelés, energia tanúsítvány, CSOK, rendelet, uniós előírás