A hiteleknél még drágítás is akad
2015. április 22.
Mától már csak 1,8 százalék a magyar alapkamat, de egészen biztos, hogy lesz ez még lejjebb is. A betétesek már most szívhatják a fogukat, miközben például személyi kölcsön kamatát épp nemrégiben emelte az egyik bank. Megnéztük, hogy az elmúlt két évben miként alakultak a nem lakáshitelekre felszámított kamatok. A kép igencsak változatos.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap a várakozásoknak megfelelően 0,15 százalékponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Mától így már (újabb történelmi mélypontként) mindössze 1,8 százalékos az irányadó ráta. A Monetáris Tanács kamatdöntésről kiadott közleményében (aminek a szakértők sokszor még magánál a döntésnél is nagyobb figyelmet szentelnek) azt írják, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy jó sokáig. Már csak azért is, mert az érzékelhető, hogy az MNB vezetői a lengyelek „legyőzését” szeretnék. Ez még visszafogott törekvésnek is tűnhet, ha megnézzük, hogy a térségben akad szinte nulla kamat is (lásd táblázatunkat!).
Az Erste elemzői arra számítanak, hogy a jegybank nem áll meg a 1,5 százalékos (ennyi a lengyel szint) alapkamatnál sem. A kamatcsökkentési ciklust szerintük júliustól kisebb lépésközzel ugyan (tehát a 0,15 százalékpont helyett például 0,1 százalékpont), de folytatják majd.
Bebesy Dániel Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azt hangsúlyozta, hogy az eurózóna rövidebb lejáratú kamatai áprilisban tovább ereszkedtek lefelé, egyre hosszabb lejáratoké csaptak át a negatív tartományba, ami a hozamkülönbözet miatt jelentős támogató erő a régiós - lengyel, magyar és román - kötvények és devizák számára. Kockázatot jelentenek azonban a görög feszültségek és a várt amerikai kamatemelés. Ez a bizonytalanság a hazai állampapírok esetében is meglátszik, a jegybanki vágás ellenére a közép- és hosszabb lejáratok esetében enyhe hozamemelkedés következett be. Bebesy szerint tehát még a 1,5 százalékra csökkentés is veszélyben lehet. Arról, hogy középtávon kockázatokat rejthet magában az alacsony kamatszint Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője is beszélt. Többen jelezték azonban finoman, hogy a jegybanki döntés (indoklás) mögött mintha forintgyengítési szándék is meghúzódna.
A bankok az elmúlt két hétben (még az előző jegybanki kamatcsökkentésre reagálva) tömegével vitték lejjebb nemcsak az akciós, hanem az egyébként már meglehetősen alacsonyan tartott, normál lekötésre adott kamatot is. Mostanra már a forintlekötéseknél is találkozhatunk 0,01 százalékos ajánlattal, ami csak azért nem nulla, mert a törvény nem engedi. Már nehéz elképzelni, mi jöhet még.
Miközben a betétesek egyre elégedetlenebbek, az nem igazán látszik, hogy a hitelesek örülnének. Megnéztük, hogy az elmúlt két évben miként alakultak a nem lakáshitelekre felszámított kamatok. A mellékelt táblázatból jól látszik, hogy az átlagkamatok csökkenése néhány hiteltípusnál még a jegybanki kamatesést is felülmúlta. A kamatszint azonban még mindig annyira magas, hogy érthetően nem ujjonganak az eladósodást fontolgatók.
Azok a bankok pedig, amelyek serényen vagdossák a betétkamatokat, az elmúlt hónapokban nem igazán jeleskedtek a hitelkamatok (itt most szintén nem a lakáshitelekről szólunk) mérséklésében. Sőt! Az Erste április 15-étől személyi kölcsönének kamatát 0,44-0,49 százalékponttal még emelte is. A teljes hiteldíj (THM) 16,72-23 százalékig szóródik, ami viszont a többi ajánlattal összevetve még így is versenyképesnek tűnik. A CIB közel húsz, az OTP akciósan 20,72-23,1 százalékos THM mellett kínál ugyanilyen hitelt. A Budapest Bank privát személyi kölcsönének viszont 23 százalékos a kamata.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, MNB, Monetáris Tanács, betétkamatok, hitelkamatok
Hová eshet még a kamat?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnap a várakozásoknak megfelelően 0,15 százalékponttal vitte lejjebb az alapkamatot. Mától így már (újabb történelmi mélypontként) mindössze 1,8 százalékos az irányadó ráta. A Monetáris Tanács kamatdöntésről kiadott közleményében (aminek a szakértők sokszor még magánál a döntésnél is nagyobb figyelmet szentelnek) azt írják, hogy az óvatos kamatcsökkentés mindaddig folytatódhat, amíg az a középtávú inflációs cél elérését támogatja. Egyelőre tehát úgy tűnik, hogy jó sokáig. Már csak azért is, mert az érzékelhető, hogy az MNB vezetői a lengyelek „legyőzését” szeretnék. Ez még visszafogott törekvésnek is tűnhet, ha megnézzük, hogy a térségben akad szinte nulla kamat is (lásd táblázatunkat!).
| Irányadó kamat | |
|---|---|
| Ország | Százalék |
| Bolgár | 0,01 |
| Cseh | 0,05 |
| Horvát | 5,00 |
| Lengyel | 1,50 |
| Magyar | 1,80 |
| Szerb | 7,00 |
Bebesy Dániel Budapest Alapkezelő portfoliómenedzsere azt hangsúlyozta, hogy az eurózóna rövidebb lejáratú kamatai áprilisban tovább ereszkedtek lefelé, egyre hosszabb lejáratoké csaptak át a negatív tartományba, ami a hozamkülönbözet miatt jelentős támogató erő a régiós - lengyel, magyar és román - kötvények és devizák számára. Kockázatot jelentenek azonban a görög feszültségek és a várt amerikai kamatemelés. Ez a bizonytalanság a hazai állampapírok esetében is meglátszik, a jegybanki vágás ellenére a közép- és hosszabb lejáratok esetében enyhe hozamemelkedés következett be. Bebesy szerint tehát még a 1,5 százalékra csökkentés is veszélyben lehet. Arról, hogy középtávon kockázatokat rejthet magában az alacsony kamatszint Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője is beszélt. Többen jelezték azonban finoman, hogy a jegybanki döntés (indoklás) mögött mintha forintgyengítési szándék is meghúzódna.
A kölcsönöknél nem igazán serénykednek a bankok
A bankok az elmúlt két hétben (még az előző jegybanki kamatcsökkentésre reagálva) tömegével vitték lejjebb nemcsak az akciós, hanem az egyébként már meglehetősen alacsonyan tartott, normál lekötésre adott kamatot is. Mostanra már a forintlekötéseknél is találkozhatunk 0,01 százalékos ajánlattal, ami csak azért nem nulla, mert a törvény nem engedi. Már nehéz elképzelni, mi jöhet még.
Miközben a betétesek egyre elégedetlenebbek, az nem igazán látszik, hogy a hitelesek örülnének. Megnéztük, hogy az elmúlt két évben miként alakultak a nem lakáshitelekre felszámított kamatok. A mellékelt táblázatból jól látszik, hogy az átlagkamatok csökkenése néhány hiteltípusnál még a jegybanki kamatesést is felülmúlta. A kamatszint azonban még mindig annyira magas, hogy érthetően nem ujjonganak az eladósodást fontolgatók.
Azok a bankok pedig, amelyek serényen vagdossák a betétkamatokat, az elmúlt hónapokban nem igazán jeleskedtek a hitelkamatok (itt most szintén nem a lakáshitelekről szólunk) mérséklésében. Sőt! Az Erste április 15-étől személyi kölcsönének kamatát 0,44-0,49 százalékponttal még emelte is. A teljes hiteldíj (THM) 16,72-23 százalékig szóródik, ami viszont a többi ajánlattal összevetve még így is versenyképesnek tűnik. A CIB közel húsz, az OTP akciósan 20,72-23,1 százalékos THM mellett kínál ugyanilyen hitelt. A Budapest Bank privát személyi kölcsönének viszont 23 százalékos a kamata.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja, ossza meg ismerőseivel, és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!
Átlagkamatok (február, %)
| 2013. | 2014. | 2015. | Változás összesen | |
|---|---|---|---|---|
| Folyószámlahitel | 26,12 | 25,12 | 23,85 | -2,27 |
| Hitelkártya | 33,28 | 33,42 | 31,89 | -1,39 |
| Fogyasztási kölcsön | 19,67 | 17,69 | 18,05 | -1,62 |
| Személyi kölcsön | 26,09 | 22,67 | 21,28 | -4,81 |
| Autóhitel | 21,74 | 19,28 | 16,38 | -5,36 |
| Alapkamat | 5,25 | 2,7 | 2,1 | -3,15 |
| Forrás: MNB | ||||
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: kamat, MNB, Monetáris Tanács, betétkamatok, hitelkamatok
