Holnaptól új világ jön a befektetési csalókra

2016. július 3. Keményebben büntethetők júliustól a tőkepiaci visszaélések. Az új EU-szabályozás szerint a felügyeleti hatóság hatásköre a jövőben kiterjed minden szervezett kereskedési rendszerre. Az EU-szabályozás a felügyeleti eszköztárat is bővíti.

Hamarosan büntetőjogi szankciók is alkalmazhatók a legsúlyosabb piacbefolyásoló tevékenységért, és jelentősen emelkednek a kiszabható felügyeleti bírságok összegei egy új uniós szabályozás szerint – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank. A tagállamok felügyeleti az eddig nem szabályozott – például tőzsdén kívüli – ügyleteket is ellenőrizhetik.

Európai Parlament és a Tanács által már 2014-ben elfogadott és idén július 3-tól hatályos új rendelet és irányelv bővíti és pontosítja a piaci visszaélésekkel kapcsolatos szabályokat, illetve büntetőjogi szankciókat határoz meg a bennfentes kereskedelemre, a bennfentes információk jogosulatlan közzétételére és a piacbefolyásolásra. A jövőben az is büntetendő lesz, aki a bennfentes kereskedelmet vagy a tiltott piacbefolyásolást megkísérli.

Magyarországon a bennfentes kereskedelem és a tőkebefektetési csalás a Btk. szerint jelenleg is szabadságvesztéssel büntetendő. Az irányelv hatására azonban az eddiginél is szigorúbb szankciórendszerre és – a tiltott piacbefolyásolás legsúlyosabb eseteiben – új büntetőjogi tényállások megállapítására lehet számítani. Az új szabályok 2016. július 3-a után a Büntető Törvénykönyvben és a tőkepiaci törvényben kapnak helyet.

A bennfentes kereskedő másfélmilliárdra is büntethető

A kiszabható bírságok felső határa jelentősen megnő. Meghatározásuknál – amennyiben meghatározhatóak – a visszaéléssel elért nyereség, vagy az így elkerült veszteség összegét kell majd alapul venni. A bennfentes kereskedelmet és a tiltott piacbefolyásolást megvalósító természetes személlyel szemben ugyanakkor akár 5 millió euró (több mint 1,5 milliárd forint), gazdasági társaság esetében 15 millió eurós bírság is kiszabható.

A jogszabályok hatálya a jövőben kiterjed– az eddig nem szabályozott – multilaterális kereskedési rendszerekre, egyéb szervezett kereskedési rendszerekre, és a tőzsdén kívüli ügyletekre is. Lehetővé válik többek között a bizonyítékok lefoglalása érdekében a vizsgált személyek területére történő belépés, a távközlési szolgáltatóktól telefon- és adatforgalmi nyilvántartások bekérése. Utóbbira Magyarország már lehetőség van. Ilyen lépésekre azonban ezután is csak kivételesen, előzetes engedélyek birtokában és a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett kerülhet sor.

Szerző: LG
Címkék: tőkepiac, bennfentes kereskedő, piacbefolyásolás, MNB, Btk