Lépések a jó befektetés felé: út a piachoz
2014. július 27.
Történelmi mélypontra zuhantak a kamatok, ezért bankbetét helyett egyre többen fektetnék máshova a pénzüket. Ehhez értékpapírszámlára is szükség van. Nem mindegy azonban, hogy hol szeretné fialtatni a megtakarítást a befektető, ugyanis ettől függően kell kiválasztania a megfelelő szolgáltatót. A döntésnél fontos szempont a megbízhatóság, de az is szerepet játszhat, hogy a megtakarítónak szüksége van-e tanácsadásra.
Régen elmúltak azok az idők, amikor az ember hazavitte a bankjegyekhez hasonlóan szépen cizellált, színes, különleges nyomtatású értékpapírokat, hogy a fiókban őrizgesse őket. Aztán évente egyszer levagdosta róla a szelvényeket, hogy az esedékes kamatot vagy osztalékot felvegye – ezért hívták a múlt század elején a tőkejövedelmükből élőket szelvényvagdosóknak. Az informatika, no meg persze a globalizáció – hogy ki ne hagyjuk ezt a közhelyet – kevés dolgot alakított át jobban, mint a pénz- és tőkepiacot. Az értékpapírokból mára csak az érték maradt, papírokról szó sincs. Ki sem nyomtatják őket, az erre dedikált intézmények, befektetési szolgáltatók elektronikus számlán vezetik, kinek milyen típusúból mennyije van. Épp úgy, ahogy a bankok a folyószámlát. És természetesen minden intézhető az interneten keresztül, számítógéppel, tablettel, okostelefonnal, akár mozgás közben is, a világ bármely tájáról.
Azok, akik a manapság egyre népszerűbb, a bankbetéteknél többet hozó, de még mindig igen biztonságos állampapírokba akarnak fektetni (erről oldalunkon többször írtunk, például itt), és mással nem is kívánnak próbálkozni, legjobb, ha közvetlenül az államkincstárnál nyitnak értékpapírszámlát. Ehhez az országszerte fellelhető fiókok egyikét kell egyszer felkeresni. A számlához aztán – egy kiegészítő szerződés megkötését követően – már telefonon, neten vagy okosmobilon keresztül is hozzá lehet férni. A kincstárnál nyitott számlát számlavezetési vagy egyéb tranzakciós díjak már nem terhelik, de természetesen más típusú értékpapírok nem helyezhetők rá, csak a magyar állam lakosság számára árusított kincstárjegyei és kötvényei. (A cikk a Befektetési iskola rovat része.)
Értékpapírszámlát szinte valamennyi banknál is lehet nyitni. Az esetek többségében itt is személyesen kell megkötni a számlavezetési szerződést, ami után már szintén igénybe vehetők a netes és mobilos lehetőségek. Ezeken keresztül szintén vásárolhatók és vezethetők állampapírok, de már sokkal szélesebb választék áll rendelkezésre. Mindenütt hozzá lehet férni a bank által kibocsátott értékpapírokhoz, sok helyütt más vállalati kötvényekhez is. A bankok árulják a saját alapkezelőik vagy független alapkezelők által kibocsátott befektetési jegyeket, akad emellett, amely nagy nemzetközi alapkezelők jegyeit is közvetíti. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények, kötvények és egyéb tőzsdei termékek vételére-eladására mindenütt lehet adni megbízást. A bankok különböző mértékben válogatnak a világ néhány nagy tőzsdéjén jegyzett részvényekből is. Kínálatuk azonban e tekintetben többnyire nem teljes, inkább csak a legjobbakra, az úgynevezett blue chipekre terjed ki. A számla vezetéséért általában pár ezer forintot kérnek el, emellett tranzakciónként általában pár ezrelékes díjat is felszámítanak.
A világ nagy tőkepiacaihoz szinte teljes körű hozzáférést kínálnak a brókercégek, ez érvényes mind földrajzi értelemben, mind termékpalettájukat tekintve. Díjaik és jutalékaik többnyire a bankokéhoz hasonlóak. A legtöbbször itt is érdemes legalább egyszer felkeresni valamelyik irodájukat, de van, ahol a számlanyitás is megoldható az interneten keresztül. Ilyenkor mindig kérik valamilyen személyi azonosító dokumentum feltöltését. Szolgáltatásaik közé tartozik a piaci információk nyújtása, a tanácsadás, elemzések készítése. Aki igényli, akár közvetlen, mindennapos kapcsolatot tarthat üzletkötőikkel, hogy aktívan, hozzáértők segítségével kezelhesse portfólióját. Többségük online kereskedési rendszert is működtet, amin keresztül közvetlenül bonyolíthatóak a vételek és eladások. Köztük a már legkockázatosabbak közé tartozó árupiaci, devizapiaci (FX) és CFD-ügyletekre is lehetőségük van azoknak, akik képesek és hajlandók nagyobb – esetenként igen jelentős – spekulációs kockázatokat vállalni.
Utóbbiak az interneten keresztül erre specializálódott cégek szolgáltatásait is igénybe vehetik (lásd korábbi cikkünket). Ezek a nemzetközi társaságok lényegében már csak az interneten keresztül érhetők el. Az EU szabályai szerint bármely tagállamban bejegyzett cég az egész EU-ban működhet. Számlanyitás előtt azonban érdemes különböző netes fórumokon vagy a site-jukon megjelölt felügyeleti szervek honlapjain tájékozódni megbízhatóságukról.
Akár a Kincstárnál, akár valamelyik banknál vagy brókercégnél nyitunk értékpapírszámlát, egy pénzforgalmi számla is társul mellé. Logikusan, hiszen erre kell utalnunk (vagy befizetnünk) azt a pénzt, amit a papírok vételére szánunk, és itt írják jóvá majd a kapott kamatot, osztalékot, illetve eladás után a kapott vételárat. Figyelni kell arra, hogy ez a számla csak a pénz mozgatására szolgál: a rajta levő összegek után kamatot egyáltalán nem fizetnek, ezért hosszú ideig nem érdemes nagyobb összeget tartani rajtuk.
A befektetési szolgáltatók az ügyfelek pénzét és értékpapírjait szigorúan elkülönített számlákon vezetik, az így tökéletes biztonságban vannak. Saját gazdálkodásuk esetleges hiányosságai a befektetők helyzetét nem érintik. Ezzel együtt baj esetére a náluk elhelyezett összegeket a Befektetővédelmi Alap (BEVA) biztosítja 20 ezer euró erejéig. Fontos hangsúlyozni, hogy a BEVA védelme a szolgáltató csődje, fizetésképtelensége esetére vonatkozik, nem pedig a befektetéseken, esetleg kockázatos ügyleteken elszenvedett veszteségre.
A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.
További cikkek a Befektetési iskola rovatban.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: befektetés, kockázat, haszon, bankok, brókercégek, alapkezelők, értékpapírszámla, Befektetővédelmi Alap, BEVA
Hol fektessem be a pénzem?
Régen elmúltak azok az idők, amikor az ember hazavitte a bankjegyekhez hasonlóan szépen cizellált, színes, különleges nyomtatású értékpapírokat, hogy a fiókban őrizgesse őket. Aztán évente egyszer levagdosta róla a szelvényeket, hogy az esedékes kamatot vagy osztalékot felvegye – ezért hívták a múlt század elején a tőkejövedelmükből élőket szelvényvagdosóknak. Az informatika, no meg persze a globalizáció – hogy ki ne hagyjuk ezt a közhelyet – kevés dolgot alakított át jobban, mint a pénz- és tőkepiacot. Az értékpapírokból mára csak az érték maradt, papírokról szó sincs. Ki sem nyomtatják őket, az erre dedikált intézmények, befektetési szolgáltatók elektronikus számlán vezetik, kinek milyen típusúból mennyije van. Épp úgy, ahogy a bankok a folyószámlát. És természetesen minden intézhető az interneten keresztül, számítógéppel, tablettel, okostelefonnal, akár mozgás közben is, a világ bármely tájáról.
Azok, akik a manapság egyre népszerűbb, a bankbetéteknél többet hozó, de még mindig igen biztonságos állampapírokba akarnak fektetni (erről oldalunkon többször írtunk, például itt), és mással nem is kívánnak próbálkozni, legjobb, ha közvetlenül az államkincstárnál nyitnak értékpapírszámlát. Ehhez az országszerte fellelhető fiókok egyikét kell egyszer felkeresni. A számlához aztán – egy kiegészítő szerződés megkötését követően – már telefonon, neten vagy okosmobilon keresztül is hozzá lehet férni. A kincstárnál nyitott számlát számlavezetési vagy egyéb tranzakciós díjak már nem terhelik, de természetesen más típusú értékpapírok nem helyezhetők rá, csak a magyar állam lakosság számára árusított kincstárjegyei és kötvényei. (A cikk a Befektetési iskola rovat része.)
Értékpapírszámlát szinte valamennyi banknál is lehet nyitni. Az esetek többségében itt is személyesen kell megkötni a számlavezetési szerződést, ami után már szintén igénybe vehetők a netes és mobilos lehetőségek. Ezeken keresztül szintén vásárolhatók és vezethetők állampapírok, de már sokkal szélesebb választék áll rendelkezésre. Mindenütt hozzá lehet férni a bank által kibocsátott értékpapírokhoz, sok helyütt más vállalati kötvényekhez is. A bankok árulják a saját alapkezelőik vagy független alapkezelők által kibocsátott befektetési jegyeket, akad emellett, amely nagy nemzetközi alapkezelők jegyeit is közvetíti. A Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvények, kötvények és egyéb tőzsdei termékek vételére-eladására mindenütt lehet adni megbízást. A bankok különböző mértékben válogatnak a világ néhány nagy tőzsdéjén jegyzett részvényekből is. Kínálatuk azonban e tekintetben többnyire nem teljes, inkább csak a legjobbakra, az úgynevezett blue chipekre terjed ki. A számla vezetéséért általában pár ezer forintot kérnek el, emellett tranzakciónként általában pár ezrelékes díjat is felszámítanak.
A világ nagy tőkepiacaihoz szinte teljes körű hozzáférést kínálnak a brókercégek, ez érvényes mind földrajzi értelemben, mind termékpalettájukat tekintve. Díjaik és jutalékaik többnyire a bankokéhoz hasonlóak. A legtöbbször itt is érdemes legalább egyszer felkeresni valamelyik irodájukat, de van, ahol a számlanyitás is megoldható az interneten keresztül. Ilyenkor mindig kérik valamilyen személyi azonosító dokumentum feltöltését. Szolgáltatásaik közé tartozik a piaci információk nyújtása, a tanácsadás, elemzések készítése. Aki igényli, akár közvetlen, mindennapos kapcsolatot tarthat üzletkötőikkel, hogy aktívan, hozzáértők segítségével kezelhesse portfólióját. Többségük online kereskedési rendszert is működtet, amin keresztül közvetlenül bonyolíthatóak a vételek és eladások. Köztük a már legkockázatosabbak közé tartozó árupiaci, devizapiaci (FX) és CFD-ügyletekre is lehetőségük van azoknak, akik képesek és hajlandók nagyobb – esetenként igen jelentős – spekulációs kockázatokat vállalni.
Utóbbiak az interneten keresztül erre specializálódott cégek szolgáltatásait is igénybe vehetik (lásd korábbi cikkünket). Ezek a nemzetközi társaságok lényegében már csak az interneten keresztül érhetők el. Az EU szabályai szerint bármely tagállamban bejegyzett cég az egész EU-ban működhet. Számlanyitás előtt azonban érdemes különböző netes fórumokon vagy a site-jukon megjelölt felügyeleti szervek honlapjain tájékozódni megbízhatóságukról.
Akár a Kincstárnál, akár valamelyik banknál vagy brókercégnél nyitunk értékpapírszámlát, egy pénzforgalmi számla is társul mellé. Logikusan, hiszen erre kell utalnunk (vagy befizetnünk) azt a pénzt, amit a papírok vételére szánunk, és itt írják jóvá majd a kapott kamatot, osztalékot, illetve eladás után a kapott vételárat. Figyelni kell arra, hogy ez a számla csak a pénz mozgatására szolgál: a rajta levő összegek után kamatot egyáltalán nem fizetnek, ezért hosszú ideig nem érdemes nagyobb összeget tartani rajtuk.
A befektetési szolgáltatók az ügyfelek pénzét és értékpapírjait szigorúan elkülönített számlákon vezetik, az így tökéletes biztonságban vannak. Saját gazdálkodásuk esetleges hiányosságai a befektetők helyzetét nem érintik. Ezzel együtt baj esetére a náluk elhelyezett összegeket a Befektetővédelmi Alap (BEVA) biztosítja 20 ezer euró erejéig. Fontos hangsúlyozni, hogy a BEVA védelme a szolgáltató csődje, fizetésképtelensége esetére vonatkozik, nem pedig a befektetéseken, esetleg kockázatos ügyleteken elszenvedett veszteségre.
A cikk a Befektetési iskola rovat része. Cikksorozatunkban a befektetéssel kapcsolatos alapvető tudnivalókat, az alapfogalmakat, a különféle konstrukciókat, azok előnyeit, hátrányait, az információszerzés és hozzáférés lehetőségeit ismertetjük. Felhívjuk a figyelmet a veszélyekre, és adunk néhány módszerbeli vagy szemléletbeli tippet.
További cikkek a Befektetési iskola rovatban.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: befektetés, kockázat, haszon, bankok, brókercégek, alapkezelők, értékpapírszámla, Befektetővédelmi Alap, BEVA
Kapcsolódó anyagok
- 2015.01.21 - Milliós bukások órák alatt
- 2014.12.21 - Vigyázat, kezdő befektetőknek nem ajánlott!
- 2014.11.30 - Tőzsdéznél? Ezt vésd észbe!
- 2014.11.02 - Befektetnél? Ezt jó, ha tudod
- 2014.10.26 - Ezt hozza a jó befektetés
- 2014.10.05 - Így is lehet szépen keresni
- 2014.09.07 - Lehet élet az állampapíron túl!
- 2014.08.24 - Ezt kapjuk a pénzünkre
- 2014.08.10 - Így kockáztatsz az állampapírral
- 2014.07.25 - Befektetési alapok hozama 2014. július 24-én
- 2014.07.25 - Ez hozott tíz százalék felett
- 2014.07.09 - Számolj le a csodákkal!
- 2014.06.21 - Ide tesszük a pénzünket
- 2014.06.13 - Így lehetett nagyot kaszálni
- 2014.06.13 - Befektetési alapok hozama 2014. június 12-én
- 2014.05.09 - Befektetési alapok hozama 2014. május 8-án
- 2014.05.09 - Legalább ekkora hozamot akarunk!
További kapcsolódó anyagok