Az ezredforduló óta bő hatszorosára nőtt az árfolyam

Hol a sok arany mostanában?

Fotó: MNB
2021. április 12. A múlt héten háromszorosára nőtt az MNB aranytartaléka. Ezzel még mindig csak 13 százalék nemzetközi tartalékainkban a sárga kincs aránya. A világban a legtöbb aranya amúgy az USÁ-nak van. Norvégiának és Horvátországnak azonban például semennyi nincs.

Háromszorosára emelte aranytartalékait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentették be a múlt héten. Története során még sosem volt ennyi, 94,5 tonna nemesfém a magyar jegybank trezorjaiban. Ez amúgy nemzetközi tartalékainknak még mindig csak mintegy 13 százalékát jelenti. Az MNB megalakulása óta tartja tartalékainak egy részét aranyban. Aránya kisebb megszakításokkal növekedett, legmagasabb a nyolcvanas évek közepén volt, amikor megközelítette a 70 tonnát.

A fejlett országok többsége nem sokkal később azonban leépítette az aranyát, és így tett Magyarország is. Akkoriban úgy vélték, hogy – mivel a nemzeti valuták mögött már jó ideje nem a nemesfém áll – az már nem több a spekulációs eszközök egyikénél. Előnyösebbnek találták a tartalékokat különféle – elsősorban a fejlett országok által kibocsátott – első osztályú állampapírokban tartani, amelyek árfolyamkockázata kisebb, és némi hozamot is biztosítanak. Így miközben az MNB a rendszerváltás környékén igyekezett növelni devizatartalékait, az arany mennyisége ezen belül 1992-re töredékére, mindössze 3,1 tonnára csökkent. Ahogy Hárshegyi Frigyes, az MNB akkori alelnöke egy ízben ironikusan meg is jegyezte: tartalékainkkal a német államháztartási hiányt finanszírozzuk.
A pénzügyi válság után más világ jött
A 2008-as pénzügyi világválság nyomán azonban a jegybankok egy része átértékelte az aranytartalékok szerepét. Ismét nem pusztán befektetési terméknek tekintik, hanem olyan stratégiai eszköznek, amely alkalmas az országuk, illetve valutájuk iránti befektetői bizalom erősítésére. Egy ismert amerikai befektetési guru megállapította: 2010-től kezdve a központi bankok nettó aranyértékesítőkből világszerte nettó aranyvásárlókká váltak. A nemzeti bankok trezorjaiba került arany mennyisége folyamatosan nőtt: 2018-ban már egyetlen év alatt 656 tonna, 2019-ben pedig 669 tonna aranyat vásároltak. Az arany többsége, 80 százaléka azonban – állapította meg az US Today - 25 ország kezében van.

Ezt a trendet követte az MNB is, amikor 2018 októberében az aranytartalék szintjét a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelte. Ekkor aránya a devizatartalékokon belül 4,4 százalékra nőtt, és ezt a most bejelentett vásárlásokkal emelték tovább, a háromszorosára.

Első pillantásra a nemzeti bankok monetáris aranykészlete legfeljebb némi ingadozás mutatott az elmúlt húsz évben: az Arany Világtanács adatai szerint a 2000 első negyedévében a trezorokban tárolt 33443,6 tonna arany, amely a világ országaiban nyilván tartott összes nemzetközi tartalékok 13,4 százaléka volt, mindössze 2558,4 tonnával 30855,2 tonnára, 11,3 százalékra csökkent 2010-re. Ez pótlódott vissza, majd nőtt aztán a következő tíz évben 35244,5 tonnára, 14 százalékra. Az arany arányát persze a nemzetközi tartalékokon belül jelentősen befolyásolta az is, hogy piaci ára ezidő alatt jelentősen felment, az évezredforduló környéki 280 dollárról 1800 dollár közelébe.
Sokszorozott Kína, de így is jócskán vezet az USA
Az elmúlt két évtized legnagyobb aranyvásárlója a kínai jegybank volt, amely sokszorosára, a 2000-es 395 tonnáról 1948,3 tonnára növelte aranytartalékát. Ez többé-kevésbé kifejezte a távol-keleti hatalom világgazdasági jelentőségének növekedését, noha a nemesfém aránya nemzetközi tartalékain belül 2,1 százalékról mindössze 3,5 százalékra emelkedett.

Oroszország, amely az évezred első tizedében még csökkentette aranykészletét, 2010 után szintén jelentős vásárlásokba kezdett – nem kisrészt nyilván azért, hogy a nemzetközi szankciós politika gazdasági kockázatai ellen könnyebben védekezzék -, így napjainkban már 2298,5 tonnája van, ami tartalékai 23 százalékát jelenti.

A világ legnagyobb aranykészletével, 8138 tonnával mindazonáltal továbbra is az Egyesült Államok rendelkezik, ami ma tartalékai 78 százalékát jelenti. Az Európai Központi Banknak (EKB) megalakulásakor az euróövezet államai mintegy 40 milliárd euró értékű devizatartalékot juttattak. Ennek 15 százalékát adták aranyban (a többit amerikai dollárban és az angol fontban). A 2000-es évek elején az EKB így több mint 750 tonnát birtokolt, amelynek egy részét azonban 2008-ban eladták, azóta 504,77 tonnája van. Ez azonban – főként az arany áremelkedése miatt - így is a tartalék több mint 34,6 százalékát jelenti.
Nem mindenütt hisznek annyira a nemesfémben
A fejlettnek nevezett világban két ország van, amelynek egyáltalán nincs arany a tartalékai között. Norvégia 2003-ban adta el 36 tonnányi aranyát. Ez alig képezte nemzetközi tartalékainak 1-1,5 százalékát, ami – mint a bank akkori sajtóközleményében indoklásul közölte - alig járult hozzá a kockázatok diverzifikálásához. Horvátország a volt Jugoszlávia aranyeszközeinek felosztásakor 2001-ben 13,12 tonna aranyhoz jutott. Ez akkor tartalékainak 3 százalékát jelentette, néhány hónappal később azonban az egészet eladták, és azóta Zágráb nem tart aranyat.

Térségünkben leginkább Lengyelország és Szerbia igyekezett hozzánk hasonlóan növelni aranytartalékait. Előbbi a 2000-es 12 tonnáról napjainkra fokozatosan 228 tonnára, 3,4 százalékról 8,9 százalékra, utóbbi – a jugoszláv arany felosztása után meglévő 13,8 tonnát növelte 35,6 tonnára, 13 százalékra.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok