Ennyire lesznek biztonságosak az új hitelek
2014. november 26.
A parlament által már elfogadott forintosítási, valamint a fair bankolásként emlegetett törvény alapján nyújtott hitelek feltételei a kormányzati nyilatkozatok szerint évekig nem változhatnak. Ez valójában csak a kölcsönök egy részére vonatkozik. Jellemzően a devizát leváltó hitelek árazódnak gyorsabban át, de a lehetséges kockázatok jelenleg sokkal csekélyebbnek tűnnek, mint amitől sokan tarthatnának.
A következő évben a parlament által már elfogadott jogszabályok szigorúan korlátozzák a különböző hitelfajták esetében alkalmazható kamatperiódust (azt az időszakot, ameddig az adós kamatterhei nem változhatnak) – hangzott el nem egy nyilatkozatban. A törvényekben azonban, némiképp megtévesztően, együtt szerepel a kamat-, illetve kamatfelár-periódus kifejezés. Ha valaki nem fix kamatozású kölcsönt vesz fel (a piacon már jelenleg is felvehető 20 évig változatlan feltételű lakáshitel), akkor számára a kamat az irányadó kamatnak megfelelő mértékben változik. Az ilyen hitelek esetén a kamatot a törvény szerint a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt két nappal érvényes referencia kamatlábhoz igazítani.
Az sem biztos, hogy nincs lejjebb
A devizahitelek forintosításához viszont a törvény a háromhavi pénzpiaci kamat (Bubor) alkalmazását teszi kötelezővé. Az érintettek közül sokan ettől ijedtek meg. A korábbi folyamatok alapján (lásd grafikonunkat) nem is egészen alaptalanul.
Az utóbbi hat évben volt olyan időszak, amikor a Bubor néhány hónap alatt közel öt teljes százalékpontot (7,5 százalékról majdnem 12,5 százalékra) emelkedett. A változás jócskán felülmúlta azt a szintet is, amit a jegybanki kamat emelése indokolt volna. Nem csak a tomboló pénzügyi válság idején szállt el a pénzpiac kamat. Hasonló jelenséget lehetett tapasztalni akkor is, amikor kisebb pánik tört ki az ország fizetőképességének alakulásával kapcsolatban. Ekkor viszont „csak” 1,5 százalékpontos volt a megugrás.
A grafikon viszont azt is mutatja, hogy amióta összhangban van a kormányzati és a jegybanki politika (korábban nem volt ekkora barátság a jegybanki vezetők és a minisztériumok között) némi megingások után a pénzpiac engedelmesen követi az MNB lépéseit. A legfrissebb elemzések szerint (bár ezeket a prognózisokat befolyásolja az is, hogy az intézmény min tud többet keresni) még a mostani kamatszint is mehet lejjebb.. Az sem zárható ugyanakkor ki, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a kamatemelés. Ha az utóbbi forgatókönyv következik be, a kamatemelés üteme és mértéke a mostani ismereteink szerint nem érheti majd el azt a szintet, amit a devizahitelesek az árfolyamok megugrása miatt tapasztalhattak. Persze cirka nyolc évvel ezelőtt sem hitte volna senki, hogy az olcsó devizás kölcsönök egykor masszív rémálommá válnak.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámoltatás, forintosítás, kamatperiódus, kamatfelár, referenciakamat, MNB
Hogyan változhatnak a kamatok?
A következő évben a parlament által már elfogadott jogszabályok szigorúan korlátozzák a különböző hitelfajták esetében alkalmazható kamatperiódust (azt az időszakot, ameddig az adós kamatterhei nem változhatnak) – hangzott el nem egy nyilatkozatban. A törvényekben azonban, némiképp megtévesztően, együtt szerepel a kamat-, illetve kamatfelár-periódus kifejezés. Ha valaki nem fix kamatozású kölcsönt vesz fel (a piacon már jelenleg is felvehető 20 évig változatlan feltételű lakáshitel), akkor számára a kamat az irányadó kamatnak megfelelő mértékben változik. Az ilyen hitelek esetén a kamatot a törvény szerint a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt két nappal érvényes referencia kamatlábhoz igazítani.
A devizahitelt leváltó forinthitelek felára legalább három évre rögzített. Ez az időszak pedig, ha a futamidőből még több mint kilenc futamidő van hátra, akkor négy, sőt öt év (16 éven túli lejárat). Érdemes felidézni, hogy a felárakat az eredeti javaslathoz képes időközben csökkentették. A minimális felár kettőről egy százalékra apadt, lakáshitelekre pedig már csak 4,5 százalékot, egyéb jelzálogkölcsönökre pedig 6,5 százalékot tehetnek rá a bankok. Ez azt jelenti, hogy az általunk korábban számítottnál jóval többen juthatnak majd olcsóbban forintkölcsönhöz, mint amilyen feltételekkel eredeti devizahitelük indult.
Az úgynevezett referenciás (tehát irányadó kamatozású) hitelekre is számolhatnak fel a bankok felárat. Ennek mértéke jelenleg (és nincs kétségünk abban, hogy a jövőben is) az adósminősítéstől függ. Alapszabálynak tekinthető például, hogy minél magasabb jövedelmű valaki, annál alacsonyabb felárra számíthat. A jelzáloghitelekre felszámított felárat jelenleg a szerződés alatt csak a törlesztési csúszás vagy a biztosítási díj nem fizetése miatt emelhetik a bankok. Jövőre a felár a hiteleknél általában háromévente változhat, akkor is csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató alapján. A kamatra is kidolgoznak a jegybankosok egy változtatási mutatót, amit a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal lehet érvényesíteni. Ez önmagában korlátozza, hogy milyen periódusú referenciakamatot érdemes a bankoknak alkalmazniuk.Az sem biztos, hogy nincs lejjebb
A devizahitelek forintosításához viszont a törvény a háromhavi pénzpiaci kamat (Bubor) alkalmazását teszi kötelezővé. Az érintettek közül sokan ettől ijedtek meg. A korábbi folyamatok alapján (lásd grafikonunkat) nem is egészen alaptalanul.
Az utóbbi hat évben volt olyan időszak, amikor a Bubor néhány hónap alatt közel öt teljes százalékpontot (7,5 százalékról majdnem 12,5 százalékra) emelkedett. A változás jócskán felülmúlta azt a szintet is, amit a jegybanki kamat emelése indokolt volna. Nem csak a tomboló pénzügyi válság idején szállt el a pénzpiac kamat. Hasonló jelenséget lehetett tapasztalni akkor is, amikor kisebb pánik tört ki az ország fizetőképességének alakulásával kapcsolatban. Ekkor viszont „csak” 1,5 százalékpontos volt a megugrás.
A grafikon viszont azt is mutatja, hogy amióta összhangban van a kormányzati és a jegybanki politika (korábban nem volt ekkora barátság a jegybanki vezetők és a minisztériumok között) némi megingások után a pénzpiac engedelmesen követi az MNB lépéseit. A legfrissebb elemzések szerint (bár ezeket a prognózisokat befolyásolja az is, hogy az intézmény min tud többet keresni) még a mostani kamatszint is mehet lejjebb.. Az sem zárható ugyanakkor ki, hogy előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a kamatemelés. Ha az utóbbi forgatókönyv következik be, a kamatemelés üteme és mértéke a mostani ismereteink szerint nem érheti majd el azt a szintet, amit a devizahitelesek az árfolyamok megugrása miatt tapasztalhattak. Persze cirka nyolc évvel ezelőtt sem hitte volna senki, hogy az olcsó devizás kölcsönök egykor masszív rémálommá válnak.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámoltatás, forintosítás, kamatperiódus, kamatfelár, referenciakamat, MNB
Kapcsolódó anyagok
- 2016.08.08 - Néhány meglepő tény a lakáshitelekről
- 2016.04.27 - Meddig zuhanhat a magyar kamat?
- 2015.03.20 - Bezuhant a forintkamat
- 2015.02.13 - Ezek a legmagasabb kamatok
- 2015.01.07 - Már megvan, hogyan változhat a hitelkamat
- 2014.12.17 - Deviza helyett kamatkockázat
- 2014.12.15 - Devizás, hagyj fel minden peres reménnyel!
- 2014.12.10 - Devizások: jön a megvilágosodás
- 2014.12.08 - Pénzt vársz a banktól? Ezt tudnod kell!
- 2014.12.01 - Devizások: így számol a jegybank
- 2014.11.27 - MNB: kész minden elszámoltatási rendelet!
- 2014.11.27 - Gazdag vagy? Különb vagy!
- 2014.11.24 - Mi lesz az árfolyamgátasokkal?
- 2014.11.23 - Forintosítás: más ez a kamat!
- 2014.11.21 - Devizások: a piaci árfolyam az alkotmányos
- 2014.11.13 - Visszaszorul a lakossági hitelezés
További kapcsolódó anyagok