Hogyan válasszunk önkéntes nyugdíjpénztári portfoliót?

2020. február 23. Az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága kapcsán egyre több kétség merül fel, ezért ma már rendkívül fontos, hogy valamilyen formában mindenki elkezdjen maga is takarékoskodni nyugdíjas éveire. De milyen megoldást válasszon az, aki megtakarításának gyümölcsét csak 20-30 év múlva szeretné élvezni?

Az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukció egy teljesen privát befektetési forma, amely független az állami nyugdíjrendszerbe fizetett járulékbefizetésektől. A tagok a saját, adózott jövedelmükből fizetik az önkéntes pénztári hozzájárulást, amelyből az évtizedek során kellő nagyságú megtakarítás képződik számlájukon ahhoz, hogy kiegészítse vagy akár ki is váltsa az állami nyugdíjat. Ebből kifolyólag a pénzügyi döntések teljes felelőssége is a tagok vállán nyugszik, hiszen ők döntik el, milyen önkéntes pénztári portfólióba fektetik nyugdíj-megtakarításaikat.

Milyen portfoliókat kínálnak a pénztárak?

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál jellemzően 3-4 különböző befektetési portfolió választható, amelyek eltérő kockázati szintet, és ennek megfelelő várható hozamot jelentenek. Minél kockázatosabb a befektetés, annál nagyobb a hosszú távon elérhető hozam. Az úgynevezett “konzervatív” portfóliók rövidebb távú befektetés esetén javasoltak, és alacsony kockázatú eszközöket, elsősorban állampapírokat és kötvényeket tartalmaznak. Emiatt elsősorban azok számára ajánlottak, akik néhány évvel a nyugdíj előtt állnak, így elsődleges céljuk megtakarításaik biztonságos növelése. Ellentéte a “növekedési vagy dinamikus” portfolió, amely elsősorban magas kockázatú, de magas hozamot is ígérő részvényekből és ingatlanalapokból épül fel. Ezek a portfóliók azoknak ajánlottak, akiknek még hosszabb idő, akár 20-30 év is hátra van a nyugdíjig.

A legtöbb pénztár legalább egy vagy akár több portfóliót is kínál átmenetként az előző kettő között, ugyanakkor arra nincs lehetőség, hogy egy tag saját, egyedi portfóliót állítson össze. Arra viszont a törvény lehetőséget ad, hogy valaki több pénztárban is tag legyen, valamint hogy a portfóliók között váltson. A döntés tehát egyáltalán nem végleges és megmásíthatatlan, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank iránymutatása is felhívja a figyelmet arra, hogy egy-egy gyengébb hozamot jelentő év miatt még nem érdemes portfóliót váltani, hiszen ezeket a befektetéseket hosszú távon érdemes vizsgálni.

Milyen hozamokra lehet számítani?

Ahogyan azt fentebb is írtuk, a hozam mértéke elsősorban attól függ, hogy mennyire kockázatos portfólióról van szó. Viszont azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a portfóliók menedzselése különböző költségekkel jár a pénztárak részéről, amelyek csökkenthetik a hozamot. Ezért megkülönböztetünk úgynevezett bruttó és nettó hozamrátát: előbbi a hozam nominális, utóbbi pedig a költségekkel csökkentett értéke.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményének vizsgálatához konkrét adatok is rendelkezésünkre állnak, ezeket ugyanis a pénztárak adatszolgáltatása alapján az MNB minden évben közzéteszi. Az összesítésben megtalálhatjuk a bruttó és nettó hozamrátát, illetve egy referencia hozamrátát is, amin keresztül azt lehet ellenőrizni, hogy a portfólió hogyan teljesített a hasonló összetételű indexekhez (például BUX-részvényindex) képest.

Míg 2018 folyamán a legtöbb portfólió negatív hozamot ért el, 2019 első három negyedévében kimagaslóak, akár 10 százalékot is meghaladóak voltak a hozamok. Rövid távon egészen szélsőséges teljesítményt is felmutathatnak az önkéntes nyugdíjpénztárak. Az MNB kimutatásában ezért a hosszú távú (10 és 15 éves) hozamráták is megtalálhatóak, amelyek esetében az 5-8 százalékos éves átlagos hozam a jellemző. A nyugdíj-megtakarítás hosszú távú jellege miatt pedig inkább ezeket az értékeket érdemes figyelembe venni.

Adójóváírás is jár

Fontos megjegyeznünk, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások esetében nemcsak a hozammal gyarapodik a befektetésünk, hanem évi maximum 150000 Ft adójóváírásban is részesülhetünk. Az éves befizetéseink 20 százalékához juthatunk hozzá ilyen módon, vagyis éves szinten 750000 Ft-ot kell elhelyezni az önkéntes nyugdíjpénztári számlánkon ahhoz, hogy maximálisan kihasználhassuk az adókedvezményt. Ám érdemes figyelni arra, hogy az említett 150 ezres limit az önsegélyező, önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetésekre együttesen vonatkozik.

Szintén gyakori félreértés tárgya, hogy ez az összeg nem kifizetésre kerül, hanem a meglévő megtakarításunkat gyarapítja, és csak nyugdíjba vonuláskor juthatunk hozzá. Ugyanakkor az adójóváírás összege természetesen ugyanúgy kamatozik, mint a saját befizetéseink.

A megfelelő önkéntes nyugdíjpénztári portfólió kiválasztásához tehát a tagoknak először végig kell gondolniuk, mennyi idejük van még hátra a nyugdíjig, és ezzel együtt mekkora kockázatot hajlandóak vállalni egy magasabb hozamért cserébe. A kiválasztás során az elérhető hozamok mellett számba kell vennünk a várható költségeket is ahhoz, hogy dönteni tudjunk a több tucatnyi pénztár által kínált portfóliók közül. Ahhoz azonban, hogy a legjobb döntést hozhassuk, és az életkorunk, valamint a hozamelvárásaink alapján megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb portfóliót, érdemes nyugdíjszakértő segítségét igénybe vennünk.

A cikk megjelenését a Nyugdíj Másképpen támogatta.

Szerző: Nyugdíj Másképpen
Címkék: Nyugdíj Másképpen, nyugdijmaskeppen.hu, önkéntes nyugdíjpénztár, megtakarítás, portfolio, nyugdíj