Megtudtuk, pontosan miket kérdez a Kúria

Hogyan tovább devizahitelesek?

Fotó: Latzer Anna

2013. január 16. Nagyon sokan számítottak arra, hogy a Kúria kedden olyan döntést hoz, ami a devizahitelesek számára meghatározó lesz. Egyelőre azonban csak az derült ki, még várni kell. A bírói fórum mintha újra megnyitna olyan kérdéseket, amiket korábban már megválaszolt. A bajban levő adósok viszont mindezzel egyáltalán nem biztos, hogy jól járnak majd.

Mint arról tegnap beszámoltunk, nem született döntés abban az ügyben, amelyben a Szegedi Ítélőtábla jogerősen tisztességtelennek minősítette, hogy az OTP eltérő árfolyamot alkalmazott a devizahitel folyósításakor és törlesztésekor. (Ez minden banknál gyakorlat volt.) A Kúria portálunkat arról tájékoztatta, hogy az eljárás befejezéséhez néhány pontot tisztázni kell. Kulcskérdés lehet, hogy a tisztességtelen szerződési feltételekkel kapcsolatos európai irányelvek milyen eligazítást adnak a „külföldi pénznemben meghatározott, de ténylegesen hazai pénznemben folyósított és a fogyasztó által kizárólag hazai pénznemben törlesztendő” kölcsönöknél. Egyszóval, a devizahiteleknél. Az Európai Bíróságnak (EB) feltett kérdés pontosan azt célozza, hogy mennyire lehet szerves része a szerződésnek az átváltási árfolyam.

A devizahitelezéssel kapcsolatos jogi eljárások elhúzódásának több kellemetlen hatása is érzékelhető. A bankok tapasztalatai szerint minden ilyen hír megugrasztja a nemfizetők számát. Az pedig biztos, hogy a törlesztés abbahagyása (amire a hozzánk érkezett jelzések szerint néhány ügyvéd kifejezetten buzdít) miatt rosszabb helyzetbe kerülnek az adósok. Az árfolyamgát igénybevétele ellen is sok jogi képviselő érvel azzal, hogy az adós inkább a sikeres perben bízzon.

Az OTP álláspontja (amelynek jogásza hivatkozott az irányelvre) szerint a bankot megillető árfolyam-különbözet az ellenszolgáltatás része, a vonatkozó szerződéses rendelkezés maga világos és érthető, így az árfolyam-különbözet alkalmazásának tisztességtelenségét a bíróság nem vizsgálhatja. A Kúria most tulajdonképpen az EB-nél érdeklődik, hogy valóban így van-e. Kitérnek arra is, hogy mi a gondjuk abban az esetben, ha az előbbi kérdésre (tehát hogy a konverzió a szerződéshez szorosan hozzátartozik) nemleges a válasz. Felvetik például, hogy van-e jelentősége annak, hogy a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között sor kerül-e tényleges átváltásra vagy sem. Korábban ebben a kérdésben már világosnak tűnt a legfelső bírói fórum álláspontja: kimondták ugyanis, hogy önmagában azért nem támadhatóak ezek a szerződések, mert nem devizát kaptak az adósok.

Az utolsó kérdés lehet a legnagyobb súlyú

Itt mintha tehát újranyitnának egy frontot, bár tény, hogy ezt csak egyetlen vonatkozásban (átváltás) teszik. Számunkra elég meglepő, hogy a Kúria az EB-től arra is rákérdez, hogy mikor számít érthetőnek egy szerződés. Elegendő, ha nyelvtanilag helyes, vagy csak akkor, ha a fogyasztó számára gazdaságilag, az összes feltétel egymáshoz viszonyított vonatkozásában is érthető. (Csak csendben jegyezzük meg: vajon egy luxembourgi fórum mennyire tudja megítélni, hogy itt, Magyarországon milyen tájékoztatás fogadható el?)

A Kúria harmadik felvetése egy konkrét ítélet értelmezésére vonatkozik. Ennek egyértelműen a szerződések semmisségével kapcsolatban lehet (nem csekély!) jelentősége. Az EB Banco Espanol-ügyében hozott döntésében az a rész, amire a legmagasabb magyar bírói fórum rákérdez, nem kevesebbet mond, mint azt, hogy ha egy szerződésben tisztességtelennek minősül egyetlen pont, akkor azt akkor sem lehet módosítani, ha egyébként bukik az egész ügylet. Vagyis semmissé válik a teljes szerződés. Elméletben így a devizahitelesek ha nyernek is, nem sokra mehetnek majd vele.

Léhmann György siófoki ügyvéd – mint az Azénpenzem-hu-nak jelezte – már azt a döntést kétségbeejtőnek találta, amiben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen megsemmisített egy kölcsönszerződést. Szerinte ez azt jelenti, hogy a már kifizetett kamatokat az adós sohasem látja (már pedig a 2006-tól felvett hiteleknél az adósok eddig szinte csak ezt fizettek), a kölcsönt viszont hiánytalanul bevasalhatják. Akár késedelmi kamatot is felszámítva.

Címkék: devizahitelesek, Kúria, Szegedi Ítélőtábla, OTP, felülvizsgálati kérelem, Európai Bíróság, semisség, devizaárfolyam, Léhmann György