Fontos precízen számon tartani a hiteleket!

Hogyan szorította sarokba a behajtót az adós

Fotó: clipart.com
2022. október 19. Közel 700 ezer forintot szerzett vissza egy adós egy követeléskezelőtől, mert jövedelmére a letiltást pontosan nyomon követte. Ezt – mint a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) elé került eljárásban kiderült – a behajtó cseppet sem precízen számolta el. A hitelesnek még más kedvezményt is sikerült elérnie.

A PBT-hez fordult az egyik adós, mert sérelmezte, hogy bár a vele szemben indított végrehajtási eljárásban a jövedelmére letiltást adott ki a végrehajtó, és folyamatosan teljesítették a levonásokat, a követeléskezelő nem minden teljesítést számolt el a tartozás csökkentésére. Közel 700 ezer forint elszámolását hiányolta, és csatolta is ennek kimutatását.

Az eljárás során a követeléskezelő elismerte, hogy a kérelmező által megjelölt tételek valóban beérkeztek, azonban elmondása szerint „technikai hiba történt”. A szükséges korrekciókat a behajtó már a PBT eljárása során elvégezte és a tartozást ennek megfelelően csökkentette. Nemcsak pénzét sikerült visszaszereznie a panaszosnak. Elérte azt is, hogy a korrekció után fennmaradó tartozás kétharmadát kamatmentes részletekben fizethesse. 

Mint a jegybank mellett működő PBT egyik tagja szakcikkében hangsúlyozta: ez is rámutat arra, hogy egy fogyasztó pénzügyi előképzettség nélkül is sokat tehet ügye rendezése érdekében. Ehhez persze fontos, hogy az adós nyomonkövesse tartozásának alakulását, és tisztában legyen a legfontosabb fogalmakkal, szabályokkal. 

Amit előírnak a jogszabályok


A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvény szerint a hitelszerződés alatt a hitelezőnek kérésre a tartozásról törlesztési táblázat formájában kivonatot kell ingyen a fogyasztó rendelkezésére bocsátania. Jelzáloghitelnél pedig a hitelezőnek évente egyszer, illetve a kamatperiódus fordulónapján díjmentesen kell tájékoztatást adnia a tartozásról törlesztési táblázat formájában.
A legátfogóbb képet akkor kapjuk a tartozásunk alakulásáról, ha a kimutatás a teljes futamidőre vonatkozik, és a terheléseket és jóváírásokat egyaránt tartalmazza, jogcímenkénti (költség, kamat, tőke) bontásban. Ha valamelyik befizetés hiányzik, vagy más összegben szerepel, ezt minden esetben írásban célszerű jelezni a banknak vagy a követeléskezelőnek, elküldve a befizetést igazoló bizonylat másolatát. Ezeket tehát a teljes futamidőben jó megőrizni!
A jogszabály azt is meghatározza, hogy a törlesztési táblázatnak tartalmaznia kell a törlesztők összegét, a törlesztés gyakoriságát és feltételeit, valamint az egyes törlesztések tőke- és hitelkamaton kívüli minden egyéb elemét (például díjat, jutalékot, költséget). A behajtók által kezelt követelések esetében pedig az MNB ajánlásban fogalmazta meg elvárásait az adósok tájékoztatásáról. 

A törlesztési kimutatás rejtelmei 


Sokan nem véletlenül nem értik a törlesztési kimutatást. Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a kapott tájékoztatás a teljes futamidőre tartalmaz-e adatokat, vagy például egy éves hitelegyeztetőről, illetve csak egy konkrét időszakra készített egyenlegértesítőről van-e szó. A következő feladat tisztázni, hogy a kimutatás milyen bontásban készült. Külön feltüntették-e például a tőkét, az ügyleti kamatot, költséget, a késedelmi kamatot, a nem esedékes tőketartozást, illetve egyéb díjakat. Nem mindegy, hogy az egyes oszlopok mit jelentenek. 

A teljes, vagy zárónak nevezett egyenleg sokszor nagyobb összegű, mint a tőketartozás, az egyéb tételek (kamatok és díjak) miatt. Nem mindig könnyű eligazodni az esedékes, lejárt, vagy éppen nem esedékes megjelölése között sem. A nem esedékes tőketartozás például nem feltétlenül a teljes tőketartozást mutatja, hiszen ennek nem része a már lejárttá vált, ám meg nem fizetett tőke. 

A Polgári Törvénykönyv elszámolási sorrendet állapít meg, amelytől a bank, vagy a követeléskezelő jogosult, de nem köteles eltérni a javunkra. Ha a befizetés az egész tartozás kiegyenlítésére nem elegendő, akkor az elszámolási sorrend: költség, kamat, tőke. Elképzelhető az is, hogy a követeléskezelő felé folyamatosan teljesítünk befizetést, de a tőketartozásunk mégsem csökken. Ennek oka például az lehet, hogy az egyéb (kamat, költség) tartozásra számolják el a befizetéseket.

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok