Pótolható lesz az önkormányzati cégek kieső bevétele

Hogyan nőhet a csökkentett rezsi?

Mennyi kerítés, cserép, eresz, ablak!
Fotó: Latzer Anna

2014. október 27. Az önkormányzatokat vezetőknek most öt évig nincs félnivalójuk, így akár be is indíthatják az adóprést. Mindenesetre erre utal, hogy az adótörvény javaslatába bekerült: a helyhatóságok bármilyen, egyéb törvényben nem tiltott, „települési” adót kivethetnek. Ezzel biztosíthatják, hogy a rezsicsökkentés és a saját közműcégük is megmaradhasson.

A helyhatóságoknak nincs pénzük arra sem, hogy a saját tulajdonukban levő közműcégek veszteségeit pótolják. A rezsicsökkentés viszont olyan csodafegyvernek bizonyult a kormányzat számára, hogy abból a felszínen (legalábbis egyelőre még) biztosan nem akarnak engedni. Ebből a csapdahelyzetből jelenthet kiutat az adótörvényekben az a passzus, amely szerint az önkormányzat az illetékességi területén rendelettel olyan települési adókat vezethet be, amelyet vagy amelyeket más törvény nem tilt. A helyhatóság tehát megteheti majd, hogy más címen vet ki adót, és ebből fedezi a rezsicsökkentés miatt kieső pénzt. Talán arra érdemes vigyázniuk (bár az eddig tapasztalatok szerint a lakosság nem feltétlenül von egyenleget), hogy ne lehessen egyértelműen összekapcsolni a terheket. A kukákra, kéményekre direkt módon kivetett adó tehát valószínűleg nem jelenik meg, de más címen felbukkanhat az elvonás.

Az önkormányzatok a Magyar Nemzeti Bank (MNB) államháztartási folyamatokról készített jelentése szerint az eredetileg tervezett 15 milliárd forintos hiány helyett 122 milliárd forintos többlettel zárták a 2013-as évet. Ez részben az uniós forrásoknak, részben pedig az állami juttatásoknak köszönhető. A beszámolóból kiderült azonban, hogy az intézményi bevételek (például okmányirodák bevételei, óvodai hozzájárulások) 25 milliárd forinttal haladták meg a tervezett összeget. Ezt a pénzt is a mi zsebünkből húzták (pluszban) ki.

A kikényszerített rezsicsökkentés már az idén év elején okozott meglepetést. Az egyik első volt, hogy Gyömrőn a szelektív szemétszállítást, valamint a szelektívszemét-szigetek ürítését végző vállalkozás bedobta a törülközőt. Az önkormányzat persze kezébe vette a dolgot, a városi költségvetésből fizetve a fizetendőket. A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestületének elnöke, Vidra Zoltán 2014 májusában figyelmeztetett arra, a rezsicsökkentés miatt kieső bevételek kompenzációjának elmaradása miatt hét megyében, 842 települést érintve állhat le a kéményseprő-ipari közszolgáltatás. Vidra saját cége, a Fűtéstechnikai Vállalkozó Kft. mindenesetre – mint arról az index.hu beszámolt – már nem bírta tovább. Kért támogatást az önkormányzattól, de nem kapott.

A választás évében kevés helyhatóság lépett

Az önkormányzatok azonban egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben, hiszen a választók büntethetik a durva adóztatást (a jelek szerint jobban, mint teszik azt a kormányzó pártok esetében). Ezért lehet az, hogy a helyi adóterhek még mindig elég visszafogottan emelkednek. Most azonban változhat a helyzet, hiszen öt év választási nyugalom következik.

Az adóemelések persze már megindultak. Az elmúlt Fidesz-kormány első három évében – derült ki korábban az Azénpénzem.hu gyűjtéséből – mintegy ezer település vezette be, illetve emelte azt az adót, amit a magánszemélyeknek saját házuk vagy lakásuk után (amúgy különböző címeken) kell fizetniük. Az adóteher 30 százalékkal nőtt. Ez a folyamat – bár újabb kutakodásunk alapján érzékelhetően nagyon lelassult, ami a választás évében logikus is – azóta sem állt le. Az idén is több önkormányzat srófolt felfelé az ingatlanadón (amit persze gondosan nem így hívnak), de még csökkentés is akadt. Például Gárdonyban négyzetméterenként 90 forint is lehet a telekadó 2014-től, Ceglédbercelen 10 ezer forintos kommunális adót szednek, Miskolcon az építményadó 1700 forint négyzetméterenként, Keszthelyen az idegenforgalmi adó kétezer forint naponta. Kőszeg már 2015-es változtatást is meghirdetett. Itt a telekadó 50 forint lesz négyzetméterenként. (A Magyar Államkincstár elektronikus rendszerében meg lehet nézni, hogy az önkormányzati adóhatóságok milyen címen, mennyit kérnek.)

Az adótörvényben – amelynek ma kezdik meg az általános vitáját a parlamentben – több olyan változtatás is akad, ami rontja a családok havi egyenlegét (táblázatban foglaltuk össze a javaslatban szereplő kedvezőtlen változtatásokat). Az internetadót már most sokan rezsinövelésként emlegetik. A családi kassza szempontjából nem elhanyagolható az sem, hogy a cafeteria durva drágítása viszont a jövedelmet kurtíthatja (már persze azoknál, akik egyáltalán részesülnek még ilyen juttatásban).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Új, illetve emelt mértékű elvonások 2015-ben*

Megnevezés	Változás, mérték
Béren kívüli juttatások	Az adó 43,3 százalékkal magasabb lesz 2015-ben az ideinél, a keretek így várhatóan csökkennek
Internet	A távközlési adó kiterjesztéseként állítják be, a javaslat szerint minden megkezdett gigabyte után 150 forintot kellene fizetni
Helyi adók	Az önkormányzatok bármilyen címen kivethetnek új terhet
Termékdíj	Újonnan megadóztatják a tisztálkodó szereket, szépség és testápolókat, a termékdíjjal nő a termékek ára
Befektetés	A befektetési alapok forgalmazói jutalékának 25 százalékát kell a költségvetésbe befizeti, ami várhatóan megdrágítja a befektetési jegyeket
* az adótörvény-tervezet alapján