Idén már el lehet menekülni a nulla kamatozás elől
2014. április 29.
Régi szabály, hogy aki megszorul, az többszörösen is rosszul jár. Ez a helyzet akkor is, ha valaki tartós betéti szerződését (tbsz) kénytelen megbontani. Többen gondolták úgy, hogy a 2012-ben lehetővé tett devizabefektetések esetében jobb a helyzet, hiszen a kieső kamatot ellensúlyozhatja a teljes egészben zsebre tehető árfolyamnyereség. Ez azonban nincs így.
Egyik olvasónk alaposan meglepődött, amikor tbsz-re helyezett devizabefektetése kényszerű felszámolása után a bank adót vont le az árfolyamnyereség teljes összege után. Hosszú harcba kezdett, például azzal érvelve, hogy a törvény rendelkezései szerint a devizaváltást nem terheli ilyesmi. A tbsz esetében – válaszolta az Azénpénzem.hu megkeresésére az adóhivatal (NAV) – a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget is forintban kell meghatározni. A devizán elért árfolyamnyereség tehát a NAV szerint még akkor is a lekötési hozam részének minősül, ha egyébként más hozam (például kamat) a számla tulajdonosát nem illeti meg. Így a jövedelem (árfolyamnyereség) a lekötési időszak hosszától függően válik adókötelessé. (Az adót viszont nem vonhatja le a bank, azt a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni.)
Az MKB-nál ahhoz, hogy valaki tartósan devizában fektessen be, rendelkeznie kell egy ugyanilyen pénznemben vezetett bankszámlával. Nem árt tudni, hogy amikor valaki például devizás befektetési jegyet vesz, akkor a devizaszámláján kell biztosítani ehhez a fedezetet. Eladáskor viszont a tbsz-re kerül a pénz, és újrabefektetése is innen lehetséges.
A tartós értékpapírszámlán tartott befektetések után (legyen az forint vagy deviza) is kell többnyire díjat fizetni. Érdekesség, hogy például az OTP a külföldi papírok értéke után a hazai részvényeknél alkalmazottnál kevesebbet számít fel. Előbbinél ugyanis évi 0,15 százalékot, míg utóbbinál 0,25 százalékot kell fizetni (a minimum mindkét esetben 1825 forint). A Sberbank évi 0,11 százalékot, minimum 250, maximum 18 ezer forintot kér el. Itt azonban külföldi részvényt nem lehet a számlára tenni.
Rosszul járni a forintos konstrukción is lehet
Aki megszorul, és muszáj pénzhez jutnia, az a forintos tbsz feltörésekor sem jár jól. Ha a pénzt egy éven belül ki kell vennie, egyetlen fillér kamatot sem ír jóvá a Gránit és az AXA (bár így legalább adózni nem kell). Utóbbit viszont éven túl akár nagyvonalúnak is tekinthetjük, hiszen kifizeti az úgynevezett bázis kamatot. Ez pedig sokkal magasabb a kiegészítő hűségkamatnál (például három évre a báziskamat kettő, a hűségkamat pedig 0,85 százalék). A Gránit ilyenkor egy százalékot ad, de ötezer forintot elkér számlamegszüntetési díjként. Az FHB éven belül egy százalékos, de maximum több mint 21 ezer forintot terhel ugyanilyen címen, kamatot pedig egyáltalán nem fizet. Az OTP 0,7 százalékot ad.
A 2013. augusztus elseje után nyitott tbsz idő előtti feltörése esetében a kapott kamatok után a 16 százalékos szja mellett még 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell. Részösszeg kivételére három éven belül nincs lehetőség. Ezt követően viszont (10 százalékos adófizetés mellett), aki rászorul, részben vagy egészben juthat pénzhez innen. Bukni azonban nem csak így lehet.
Még a magas kamatok időszakában figyelmeztettünk arra, hogy a tartós betéti szerződéseknél (tbsz) vigyázni kell a rövidebb távra szóló akciókkal. Nyilvánvaló volt ugyanis: semmilyen garancia nincs arra, hogy az akciós időszak után egy újabb, hasonlóan jó kamatozásút kínál majd a bank. Az idén több banknál egyenesen semmit sem fizettek már a tbsz-en látra tartott pénzre. Ha valaki nem figyelt, és a lekötési időt rosszul választotta meg, ebben a helyzetben találhatta magát az FHB, az MKB és a MagNet Banknál is. Az FHB azonban azóta szépített. Jelenleg látra szólóan összegtől függően 0,25-1,5 százalékot ad. A MagNet pedig 2,1 százalékot fizet. (A friss tbsz ajánlatokat itt találja).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: tartós betéti szerződés, tbsz, deviza, betét, bankok, kamatok, árfolyamnyereség
Hogyan bukható tartósan pénz?
Egyik olvasónk alaposan meglepődött, amikor tbsz-re helyezett devizabefektetése kényszerű felszámolása után a bank adót vont le az árfolyamnyereség teljes összege után. Hosszú harcba kezdett, például azzal érvelve, hogy a törvény rendelkezései szerint a devizaváltást nem terheli ilyesmi. A tbsz esetében – válaszolta az Azénpénzem.hu megkeresésére az adóhivatal (NAV) – a jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget is forintban kell meghatározni. A devizán elért árfolyamnyereség tehát a NAV szerint még akkor is a lekötési hozam részének minősül, ha egyébként más hozam (például kamat) a számla tulajdonosát nem illeti meg. Így a jövedelem (árfolyamnyereség) a lekötési időszak hosszától függően válik adókötelessé. (Az adót viszont nem vonhatja le a bank, azt a magánszemélynek kell bevallani és megfizetni.)
Aki nagyon elégedetlen a bankja által kínált tbsz-feltételekkel (például mert a lejáró lekötés után nem talál megfelelő kamatot nyújtó lehetőséget), annak érdemes gondolnia arra, hogy az idén jelentősen változott a szabályozás. 2014. január 1-jétől már át lehet vinni a számlát másik szolgáltatóhoz. Ilyen esetben az adókedvezmény feltételéül szabott megtakarítási időszak nem szakad meg. A jogszabály szerint a betétek illetve a számlán levő pénz úgynevezett lekötési átutalás indításával helyezhető át. A tbsz-en tartott értékpapírok transzferálhatók - (persze, ha a fogadó intézmény is lehetővé teszi azok számlára helyezését).
A tbsz 2012. óta nyitható devizában is, de jelenleg nem sok bank kínálja betétekre ezt a lehetőséget. A CIB-nél lehetséges ugyan euróba és dollárban is betétet elhelyezni, de önállóan nem nyithatóak ilyen devizanemű tbsz-ek. Ráadásul a devizára mindössze a most 0,25 százalékos EKB-alapkamatot fizetik. A Citibanknál félévre 0,3 százalékos, egy évre pedig 0,5 százalékos devizakamat érhető el a tbsz-en.Az MKB-nál ahhoz, hogy valaki tartósan devizában fektessen be, rendelkeznie kell egy ugyanilyen pénznemben vezetett bankszámlával. Nem árt tudni, hogy amikor valaki például devizás befektetési jegyet vesz, akkor a devizaszámláján kell biztosítani ehhez a fedezetet. Eladáskor viszont a tbsz-re kerül a pénz, és újrabefektetése is innen lehetséges.
A tartós értékpapírszámlán tartott befektetések után (legyen az forint vagy deviza) is kell többnyire díjat fizetni. Érdekesség, hogy például az OTP a külföldi papírok értéke után a hazai részvényeknél alkalmazottnál kevesebbet számít fel. Előbbinél ugyanis évi 0,15 százalékot, míg utóbbinál 0,25 százalékot kell fizetni (a minimum mindkét esetben 1825 forint). A Sberbank évi 0,11 százalékot, minimum 250, maximum 18 ezer forintot kér el. Itt azonban külföldi részvényt nem lehet a számlára tenni.
Rosszul járni a forintos konstrukción is lehet
Aki megszorul, és muszáj pénzhez jutnia, az a forintos tbsz feltörésekor sem jár jól. Ha a pénzt egy éven belül ki kell vennie, egyetlen fillér kamatot sem ír jóvá a Gránit és az AXA (bár így legalább adózni nem kell). Utóbbit viszont éven túl akár nagyvonalúnak is tekinthetjük, hiszen kifizeti az úgynevezett bázis kamatot. Ez pedig sokkal magasabb a kiegészítő hűségkamatnál (például három évre a báziskamat kettő, a hűségkamat pedig 0,85 százalék). A Gránit ilyenkor egy százalékot ad, de ötezer forintot elkér számlamegszüntetési díjként. Az FHB éven belül egy százalékos, de maximum több mint 21 ezer forintot terhel ugyanilyen címen, kamatot pedig egyáltalán nem fizet. Az OTP 0,7 százalékot ad.
A 2013. augusztus elseje után nyitott tbsz idő előtti feltörése esetében a kapott kamatok után a 16 százalékos szja mellett még 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetni kell. Részösszeg kivételére három éven belül nincs lehetőség. Ezt követően viszont (10 százalékos adófizetés mellett), aki rászorul, részben vagy egészben juthat pénzhez innen. Bukni azonban nem csak így lehet.
Még a magas kamatok időszakában figyelmeztettünk arra, hogy a tartós betéti szerződéseknél (tbsz) vigyázni kell a rövidebb távra szóló akciókkal. Nyilvánvaló volt ugyanis: semmilyen garancia nincs arra, hogy az akciós időszak után egy újabb, hasonlóan jó kamatozásút kínál majd a bank. Az idén több banknál egyenesen semmit sem fizettek már a tbsz-en látra tartott pénzre. Ha valaki nem figyelt, és a lekötési időt rosszul választotta meg, ebben a helyzetben találhatta magát az FHB, az MKB és a MagNet Banknál is. Az FHB azonban azóta szépített. Jelenleg látra szólóan összegtől függően 0,25-1,5 százalékot ad. A MagNet pedig 2,1 százalékot fizet. (A friss tbsz ajánlatokat itt találja).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: tartós betéti szerződés, tbsz, deviza, betét, bankok, kamatok, árfolyamnyereség
