Jelentős módosításra szorulna a cafeteria új elemére vonatkozó rendelet

Hiteltámogatás csak a gazdagoknak?

2014. március 7. Egyes becslések szerint akár 2,5 millióan lehetnek, akik a céges törlesztési támogatás lehetőségét várják. A tét tehát nem kicsi. A nemzetgazdasági tárca (NGM) által kidolgozott rendelet szakértők szerint jókora csalódást okozhat. Ha a tervezet nem módosul jelentősen, akkor könnyen csak a saját céggel rendelkező tehetősebbek járhatnának jól.

A végtörlesztés nyertesei egyértelműen azok lettek, akik zsebből ki tudták fizetni alaposan csökkentett hátralékukat. Több szakértő is úgy látja, most is a tehetősebbek járhatnának jól a cégek által adómentesen adható törlesztési támogatással. Legalábbis akkor, ha az NGM már nyilvánosságra hozott rendelettervezete nem változik meg jelentősen. Információink szerint egyébként a már közzétett szöveg értelmezése még a banki szakemberek körében is nehézséget okozott. Néhány dolog azonban elég világosan látszik.

Ilyen, hogy az egész ügyben a munkáltatókat terheli a legnagyobb felelősség. Számukra ráadásul a jelenleg ismert részletek miatt komoly adminisztrációval is járhat az egész juttatási folyamat. A cégeknek kell vizsgálniuk, hogy a munkavállaló olyan ingatlanra vett-e fel hitelt, ami megfelel a méltányolható lakásigény követelményeinek. Annak kontrollálása is a vállalkozások feladata, hogy a támogatás az előírt mértéket ne haladja meg.

A rendelet tartalma is aggasztó lehet, de talán még inkább az, amiről egyáltalán nem ejt szót a tervezet. A várakozásokkal ellentétben ugyanis nem kapnak megfelelő sorvezetőt a munkáltatók az adóhivatali elvárásokról (márpedig a cafeteria alkalmazását a NAV ellenőrzi). A hónap közepéig azonban a rendelet szövege még változhat, és talán adóhivatali állásfoglallás is jöhet.

Másik oldalról viszont – mint arról korábban részletesen írtunk – a már elfogadott törvénymódosítás szélesre nyitotta az igénybevétel határait (most tulajdonképpen a részletes végrehajtási rendelet tervezete jelent meg). A feltételek pedig most még tovább puhultak. A szakértők mindennek alapján úgy látják, hogy nagy az esélye annak, hogy a jobb módúak tudnak majd adómentes törlesztési támogatást kivenni a saját cégükből. A sok munkavállalót foglalkoztató társaságok ugyanis alighanem visszariadnak a felelősségtől.

Kifejezetten meghökkentő a rendelettervezet azon előírása, amely szerint a támogatás összegét a munkáltató a dolgozója által megjelölt bármilyen számlára utalja. A támogatás tényéről pedig nem a hitelt folyósító bankot, hanem a saját folyószámlavezetőjét kell értesítenie. Ezért a bankok sem tűnnek boldognak. Ők nagyon várták ezt a lehetőséget, mivel így a becslések szerint 2,5 millió ember helyzete javulhatna, és biztonságosabbá válna a lakáshitelek állománya. Úgy vélik viszont, hogy ha a folyósító bankot (mint az az előbb leírtakból kiderült) nem iktatják a rendszerbe, akkor a hitelszámlákra érkező pénzt jó eséllyel előtörlesztésként könyvelik el, ami után a bank díjat számít fel. Az ügyfél közben nem fizet, hiszen úgy tudja, hogy a következő pár hónapot már rendezte. Elképzelhető az is, hogy az adós egyezerűen másra költi el a pénzt.

Üdvözítő megoldás lenne – mondták el az Azénpénzem.hu érdeklődésére több hitelintézetnél is –, ha a bankokra hárulna az adminisztrációs és koordinációs teher (még ha ez plusz kiadásokkal is járna számukra). Vagyis: a különböző jogosultsági és az adósmentesség igazolási és ellenőrzési feladatokat szerintük nekik kellene ellátniuk. Így ugyanis a munkáltatókat biztosan nem riasztaná el a túlburjánzó adminisztráció és az esetleges hiba miatti büntetéstől való félelem.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

A céges törlesztési támogatás folyamata*

	Intézkedés	Megjegyzés
1.	Kéri a munkavállaló a juttatást	A cafeteria keretből ez biztosan megoldható, ha a cég felveszi a palettára a lehetőséget (erről azonban nem szól a rendelet)
2.	A dolgozó jelzi, melyik számlára kéri a pénzt	A támogatás akár folyószámlára is mehet
3.	A cég a támogatás utalásának tényéről értesíti saját bankját, az pedig az adóhivatalt	A hitelszámlát vezető bank nem kap szerepet
4.	A cég számlavezető bankja a következő év január 31-ig igazolást ad a munkáltatónak	Szakértők szerint az ilyen metódus alapján adott igazolás nem sokat ér
5.	A munkavállaló a következő év március 31-ig igazolja a munkáltató felé az adómentesség feltételeit	A hosszú időtáv (is) növeli a cégek kockázatát
*amennyi az egyeztetésre szánt tervezetből kiderül