Alig több mint harmadára is eshet a vállalható törlesztő

Hitelszámtan régi és új adósoknak

2018. június 19. Nemrég még a lakossági kölcsönök szabályos zúdításáról beszélt a jegybank, mostanra viszont kiderült: inkább erősebbre húzzák a hitelféket. A jelenlegi folyamatok alapján ez utóbbi lépés tűnik logikusabbnak. Mutatunk néhány számot.

Három évvel ezelőtt a volt devizahitelesek még hitelfék nélkül kereshettek maguknak kedvezőbb feltételű kölcsönt a korábbinál. A lehetőséggel nem sokan éltek. Persze közülük nem mindenki maradt önszántából régi bankjánál. Az azóta történtek alapján azonban a röghöz kötött adósok (feltéve, hogy tudták fizetni hitelüket) még sorsuk kedvezőbbre fordulását érzékelhették. Például egy 20 éves futamidőre felvett 5 millió forintos lakáskölcsön akkori körülbelül 42 ezer forintos havi részlete 35 ezerre csökkent.

Pontosabban néhány hónappal ezelőtt volt ilyen a helyzet. Jelenleg már akadnak, akik ismét a törlesztő emelkedését érzékelik (a forintosítás – mint azt akkoriban többször kifogásoltuk – háromhavonta, tehát elég gyorsan átárazódó konstrukcióban történt). Az előbbi példában szereplő adós rövidesen már nagyjából egy ezressel fizethet többet. Nyilvánvaló azonban, hogy lehet ez még sokkal rosszabb is.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) is kitért legutóbbi fogyasztóvédelmi jelentésében arra, hogy a kamatszint mérsékeltebb, 1–3 százalékpontos változása is drasztikusan, mintegy egyharmadával emelheti a törlesztési terheket. Egy 10 millió forintos, 20 éves futamidejű hitel havi terhe 56,5 ezer forintról 72,8 ezer forintra nőhet. És akkor még mindig „csak” a mostaninál 3 százalékponttal magasabb kamatról beszélünk, pedig a múltban ennél nagyobb kilengések is akadtak. Nagyjából úgy lehet számolni, hogy a kamat egy százaléknyi megugrása 10 százalékkal dobhatja meg a törlesztőt.

Nagyot húznak a hitelféken

A választások után még a bankokat is meglepte, amikor az MNB alelnöke a hitelezés elképesztő felfuttatásának terveiről beszélt. Elhangzott, hogy a jegybank a lakossági kölcsönök 15-18 százalékos (az utóbbi a lakáshiteleknél) bővülését tartaná jelenleg „egyensúlyinak”. Úgy vélte, hogy a háztartások harmada helyett akár a fele is eladósodhatna. Ehhez képest először tervként, majd mostanra már tényként is kiderült, hogy az MNB erősebbre húzza a hitelféket. A cél nem titkoltan az, hogy hosszabban fixálják a kamataikat az adósok. A maximális összegű kölcsönt tehát csak a 10 éven túl fixált kamatozású hitelt felvevők kaphatják meg.

*Variációk maximálisan vállalható törlesztőre (eFt/hó)**
Jövedelem/kamatperiódus	Öt év alatt	5-10 év	10 éven túl
250 e Ft igazolt jövedelem	37,5	62,5	100,0
450 e Ft igazolt jövedelem	110,0	155,0	245,0
2019. július 1-jétől**
450 e Ft igazolt jövedelem	87,5	132,5	200,0
2018. október 1-jétől, a kalkulációban félmillió forintos hitelkártya-keretet is figyelembe vettünk * ekkortól már a mostani 400 ezer helyett csak az 500 ezer forint feletti jövedelemre vonatkoznak enyhébb szabályok

Az éven belül átárazódó lakáshitelek aránya a jegybanki adatok szerint az új folyósításon belül 2010-ben meghaladta a 90 százalékot, de még most is körülbelül 40 százalék. Tavaly év végén ugyanúgy, mint 2014-ben. Használt lakásra tavaly még mindig többen igényelték a gyorsabban átárazódó kölcsönöket. A lakáshitelek teljes 3 ezermilliárd forintos állományából (ez nagyjából 600 ezer szerződés) még mindig jóval több lehet a gyorsan átárazódó, mint a kamatkockázatnak kevésbé kitett kölcsön aránya.

Jó időkben mindenki jobban szeret kockáztatni

Miközben a hitelterheket befolyásoló pénzpiaci kamatok zuhantak, a bankok és a hitelfelvevők is lazábbá váltak. Mint az MNB megállapította: az elmúlt két és fél évben a háztartási hiteleket némileg nagyobb arányban folyósították a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóra (JTM) vonatkozó limitek közelében. Tavaly az első félévben a hitelek ötödét a magasabban eladósodott, 40–60 százalékos JTM értékkel rendelkező ügyfelek kapták. Az átlagos JTM érték a 2015-ös évi 24 százalékról 2017 közepére 27 százalékra emelkedett.

A fedezetként szolgáló ingatlanok megterheltsége szintén lassan emelkedett. A forgalmi érték 70 százalékánál magasabb arányban megterhelt ingatlanfedezet mellett nyújtott hitelek 2013 óta – lassú növekedés mellett – 2017 közepére 29 százalékos arányt értek el. Az elmúlt két évben azonban (nyilvánvalóan a hitelfelvételüket nagyon alacsonyan megszabó adósoknak köszönhetően) az ingatlanfedezetek megterheltsége összességében szinten maradt, a lakások értékének átlagosan 55 százaléka a hitel.

A lakáshitelezés új szabályát itt ismertettük

Nézze meg karikatúránkat is!

A lakáshitelek feltételeinek itt nézhet utána

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: lakáshitel, hitelfék, adósságfék, kamat, kamatperiódus, MNB, törlesztő