Egyre újabb trükköket vetnek be a termékbemutatós cégek
2014. október 20.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy telefonon értesítenek valakit, hogy nyert egy nagy értékű ajándékot, de végül kiderül: megvetették vele a terméket. A szigorúbb szabályok miatt bukkant fel új jelenségként, hogy a termékbemutatós cégek például éttermekbe jegyeztetik be magukat, így a nyáron szigorított szabályok rájuk nem vonatkoznak.
Egy idős hölgyet kérdőív kitöltésére hívták be az utcáról, végül 150 ezer forintos „ingyen ajándékkal” távozott. Egy hónap múlva derült ki a számára: gyorskölcsönre szóló szerződést kötött. Az „ingyen” ajándék végül több mint félmillió forintba került volna. Megúszta, mert a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a javára döntött. Sokan azonban nem ennyire szerencsések. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője az MR1 – Kossuth Rádió Napközben című adásában nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha már valaki aláírt egy dokumentumot, nagyon nehéz bizonyítani, hogy szóban más hangzott el. A PBT előtt is volt már bukott ügy, amelyben a 370 ezer forintos termékre (aminek reális piaci ára ennél valójában sokkal kevesebb lett volna) a hitelköltségek miatt végül 662 ezer forintnál is többet kellett kifizetnie a bemutatón meggyőzött vásárlónak.
Az NFH tapasztalatai szerint vannak olyan termékbemutatót szervező cégek, melyeknek az a módszere, hogy a kiszolgáltatott, idős embereknek azt ígérik, ingyen meghívják őket egy kirándulásra, felmérik az egészségi állapotukat, s különböző ajándékokat kapnak. Ezáltal elültetik bennük azt az érzést, hogy ezt a vásárlással viszonozniuk kell, s a gyanútlan emberek gyakran olvasatlanul aláírnak mindent, amit eléjük tesznek, illetve, ha valamit nem értenek, akkor a szóban elhangzottakra hagyatkoznak.
A trükkös termékbemutatók (amelyekről általában elsőre nem is derül ki, hogy azok) lényegéhez tartozik a gyors döntés kicsikarása. Sok idősebb panaszolta az NFH-nak, hogy egészségügyi vizsgálatra invitálták őket, majd „súlyos” diagnózist közölnek, melyre megoldást kizárólag a többszázezer forint értékű ajánlott termék (például bioptron lámpa vagy masszázsfotel) megvásárlása jelenthet. A vevő később ilyen esetekben is (például a családtagokkal beszélve) észbe kaphat. Ezt szolgálja az elállási jog. Nyáron lépett hatályba az a jogszabály, amely éppen az ilyen külső nyomás hatására vásárlókat hivatott védeni. A kitelepített termékbemutatós eladás esetében az elállási jog nyolcról 14 napra emelkedett. Más viszont a helyzet akkor, ha a szerződés üzlethelyiségben születik. Ekkor nem érvényes a megemelt elállási jog.
Nyilvánvalóan a szigorúbb szabályok miatt bukkant fel új jelenségként, hogy a termékbemutatós cégek például éttermekbe jegyeztetik be magukat. A vendéglátó egység így telephelynek számít, a szerződésekbe is beleveszik, hogy azok nem üzlethelyiségen kívül köttettek. Fülöp Zsuzsanna hangsúlyozta: a vásárlás előtt mindenképpen el kell olvasni a szerződést, amit alá akarnak íratni, különös tekintettel arra, hogy a szerződéskötés helye a cég székhelyeként, telephelyeként van-e feltüntetve.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: termékbemutató, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, elállási jog, PBT, hitel
Hitelre vetetett ajándékok
Rendezvény a termékbemutatós veszélyekről
Fotó: NFH
Fotó: NFH
Egy idős hölgyet kérdőív kitöltésére hívták be az utcáról, végül 150 ezer forintos „ingyen ajándékkal” távozott. Egy hónap múlva derült ki a számára: gyorskölcsönre szóló szerződést kötött. Az „ingyen” ajándék végül több mint félmillió forintba került volna. Megúszta, mert a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a javára döntött. Sokan azonban nem ennyire szerencsések. Fülöp Zsuzsanna, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője az MR1 – Kossuth Rádió Napközben című adásában nemrégiben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha már valaki aláírt egy dokumentumot, nagyon nehéz bizonyítani, hogy szóban más hangzott el. A PBT előtt is volt már bukott ügy, amelyben a 370 ezer forintos termékre (aminek reális piaci ára ennél valójában sokkal kevesebb lett volna) a hitelköltségek miatt végül 662 ezer forintnál is többet kellett kifizetnie a bemutatón meggyőzött vásárlónak.
Mivel a nagy összegű vásárlásoknál gyakran hitelszerződést is kötnek, sokszor hivatkoznak arra, hogy a hiteligénylési folyamat már elindult, ezért nem lehet elállni, ami – mint az NFH hangsúlyozta – természetesen nem igaz, sőt, ha elállási jogával él a fogyasztó, azzal a hitelszerződést is felbontja. A jogszabály nem köti írásbeli alakhoz az elállást, de az utólagos bizonyítás érdekében az írásbeli (tértivevényes) forma javasolt. Fülöp Zsuzsanna azt is kiemelte: ha futár vagy szállító viszi ki a terméket, az ő jelenlétében célszerű ellenőrizni, hogy a megrendelt termék van-e a dobozban, és a szállítólevélre írtak egyeznek-e azzal, amit megrendeltek. Ha a vásárló valamilyen eltérést tapasztal, akkor a szállítóval jegyzőkönyv formájában ezt rögzítenie kell.
Úgy tűnik, egyre gyakoribb az a módszer, hogy rejtetten hitellel sóznak valamit az érdeklődők nyakába. Mint Fülöp elmondta: gyakran előfordul, hogy telefonon értesítik a fogyasztót arról, hogy nyert valamit, felkeresik a lakásán, hogy átadják az ajándékot. Olyan bejelentés is érkezett a hatósághoz, hogy a helyszínen két üres dokumentumot írattak alá. Később itt is az derült ki, hogy valójában adásvételi szerződést, ráadásul hitelszerződést írt alá.Az NFH tapasztalatai szerint vannak olyan termékbemutatót szervező cégek, melyeknek az a módszere, hogy a kiszolgáltatott, idős embereknek azt ígérik, ingyen meghívják őket egy kirándulásra, felmérik az egészségi állapotukat, s különböző ajándékokat kapnak. Ezáltal elültetik bennük azt az érzést, hogy ezt a vásárlással viszonozniuk kell, s a gyanútlan emberek gyakran olvasatlanul aláírnak mindent, amit eléjük tesznek, illetve, ha valamit nem értenek, akkor a szóban elhangzottakra hagyatkoznak.
A Közvetlen Értékesítők Szövetsége korábban közleményben hangsúlyozta: egyetért a fokozott óvatossággal, és elítéli a vásárlókat megkárosító, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégeket, de kiemeli, hogy tisztességes vállalkozások is szerveznek termékbemutatókat. A szövetség tagjai (ők tizenhárman vannak) szigorú etikai kódexet fogadtak el magukra nézve kötelezőnek.
Éttermekbe jegyeztethetik be magukat
A trükkös termékbemutatók (amelyekről általában elsőre nem is derül ki, hogy azok) lényegéhez tartozik a gyors döntés kicsikarása. Sok idősebb panaszolta az NFH-nak, hogy egészségügyi vizsgálatra invitálták őket, majd „súlyos” diagnózist közölnek, melyre megoldást kizárólag a többszázezer forint értékű ajánlott termék (például bioptron lámpa vagy masszázsfotel) megvásárlása jelenthet. A vevő később ilyen esetekben is (például a családtagokkal beszélve) észbe kaphat. Ezt szolgálja az elállási jog. Nyáron lépett hatályba az a jogszabály, amely éppen az ilyen külső nyomás hatására vásárlókat hivatott védeni. A kitelepített termékbemutatós eladás esetében az elállási jog nyolcról 14 napra emelkedett. Más viszont a helyzet akkor, ha a szerződés üzlethelyiségben születik. Ekkor nem érvényes a megemelt elállási jog.
Nyilvánvalóan a szigorúbb szabályok miatt bukkant fel új jelenségként, hogy a termékbemutatós cégek például éttermekbe jegyeztetik be magukat. A vendéglátó egység így telephelynek számít, a szerződésekbe is beleveszik, hogy azok nem üzlethelyiségen kívül köttettek. Fülöp Zsuzsanna hangsúlyozta: a vásárlás előtt mindenképpen el kell olvasni a szerződést, amit alá akarnak íratni, különös tekintettel arra, hogy a szerződéskötés helye a cég székhelyeként, telephelyeként van-e feltüntetve.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: termékbemutató, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, elállási jog, PBT, hitel
