Elvárásokat fogalmaznak meg a behajtókra

Hitelhátraléka van? Májustól új világ jöhet

Fotó: Varga György, MTI

2019. április 16. A követeléskezelők új díjakat és költségeket csak akkor vezethetnek be, ha erre az adós által kifejezetten elfogadott szerződési feltételek alapot adnak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) májustól érvényes ajánlásából. Kitérnek az alkalmazható késedelmi kamat mértékére, de az elvárt tájékoztatásokra is.

Már egy évvel ezelőtt arról tájékoztatta az MNB az Azénpénzem.hu-t, hogy a követeléskezelők számára új felügyeleti ajánlást ad ki. Tipikus probléma ugyanis, hogy a banki tartozásokat felvásárló cégek elképesztő költségekkel növelik a hátralékot, nem adnak az adósok számára megfelelő tájékoztatást, ráadásul úgy csinálnak, mintha az élet velük kezdődött volna el (például a korábbi egyezségeket, sőt befizetéseket is figyelmen kívül hagyják).

Többször írtunk arról, hogy az egész behajtói üzletág átfogó szabályozására lenne szükség. Ezt az MNB is így látja, de végre legalább saját hatáskörben lép is az ügyben, 2019. május 1-jétől hatályba lép az az ajánlás, ami megfelelő ellenőrzés és fellépés esetén javíthat a helyzeten. Bíznak abban, hogy az ajánlásukban most lefektetett elvek egy későbbi átfogó követeléskezelési törvény alapjául szolgálhatnak. A cikkünk elején említett gondok mindegyikére kitérnek az új iránymutatásban.

Fogyasztóbarát követeléskezelést akarnak

Kardos Gyula, az MNB fogyasztóvédelmi jogérvényesítési főosztályvezetője szerint a felügyeleti iránymutatás a fogyasztóbarát követeléskezelést célozza (a szakember erről részletesen itt írt). Szerinte egyébként az adós számára előnyökkel és hátrányokkal egyaránt járhat, ha változik a követelés jogosultja.

A követeléskezelésben alapfeltétel a megfelelően képzett munkaerő, a kontrollfunkciók erőteljes jelenléte, a belső szabályozottság és a fejlett nyilvántartási rendszerek. Az új jegybanki ajánlás – emeli ki a fogyasztóvédelmi vezető – e téren is részletes követelményeket határoz meg, pótolva ezzel a jogi szabályozás hiánya miatti réseket.

A követeléskezelő – állítja Kardos – akár nagyobb kedvezmények nyújtása mellett is kész lezárni az ügyletet, ráadásul rugalmasabb, személyre szabott megoldásokat kínálhat ügyfeleinek, mint az e téren sokszor merevebb, szűkebb mozgástérrel rendelkező hitelező. A mérleg másik serpenyőjében szerinte azok a vélt vagy valós hátrányok vannak, amelyek a követeléskezelőkre vonatkozó lazább jogi és belső szabályozottságból s a nem ritkán szerényebb szervezeti háttérből erednek.

Kötelező lesz a rendszeres tájékoztatás

Általános gyakorlat, hogy a követeléseket az intézmények adják-veszik egymás között, s így egy követelés néhány év alatt akár 3-4 követeléskezelő portfóliójában is megjelenik. Nem egyszer az újabb cégek tudni sem akar semmilyen előzményről. Az MNB most lefektette, hogy bárhogy alakul a követelés sorsa, az eladás az adós helyzetét nem befolyásolhatja hátrányosan.

Az MNB elvárja, hogy a hátralékos tartozás eladója annak vevőjének minden háttér-dokumentációt átadjon. A felügyeleti iránymutatás szerint az átruházást követő időszakban emellett az eladónak és a vevőnek szorosan együtt kell működnie a felmerülő adósi panaszok kivizsgálása és megválaszolása céljából. Előírás, hogy az adóst értesíteni kell arról, hogy már más kezében van az adóssága (azt, hogy egy ilyen elvárást egyáltalán meg kellett fogalmazni, jól mutatja, mennyire nincs rend ezen a területen).

Előfordul, hogy az adós évekig nem kap teljes körű kimutatást tartozása alakulásáról, így nem szembesül annak emelkedésével sem. Szintén megesik, hogy az adós nem képes követni, hogy befizetését mikor, a tartozás mely elemére számolják el. Az MNB ajánlása orvosolhatja ezt a helyzetet is. A minimálbér összegét meghaladó követelések esetén a behajtóknak legalább évente egyszer tájékoztatót kell küldeniük az adósoknak. Ebből kapható majd pontos kép aktuálisan fennálló tartozásáról, annak összetételéről, valamint az elmúlt időszakban teljesített befizetéseiről és azok elszámolásáról.

Az adósok többsége nincs abban a helyzetben, hogy vitába bocsátkozzon követeléskezelőjével adóssága összegének változásáról. Az MNB ezen úgy segítene, hogy a követeléskezelők új díjakat és költségeket csak akkor vezethetnek be, ha erre az adós által kifejezetten elfogadott szerződési feltételek alapot adnak. Emellett elvi szinten rögzítik, mekkora késedelmi kamatot alkalmazhatnak a behajtók.

Itt írtunk több, a behajtók és az adósok közötti csörtéről

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: követeléskezelő, behajtó, hitelhátralék, MNB, felügyeleti ajánlás