Ez már nem a gazdagok befektetése?

Hihetetlen, mennyi pénzt adtunk az államnak

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2024. január 23. Tavaly összesen 1458 milliárd forint friss megtakarítást fektettek a megtakarítók forint lakossági állampapírba - derült ki az ÁKK legfrissebb adataiból. Az év slágere az inflációkövető kamatozású Prémium Magyar Állampapír volt. Az egyéb állampapírokkal együtt ugyanakkor 2260 milliárd forint körüli lakossági pénz mehetett 2023-ban az államhoz – számolta ki az Azénpénzem.hu.

A forint lakossági állampapírok állománya 10077,2 milliárd forintot tett ki 2023. december végén, ami 1457,8 milliárd forint növekedés jelent 2022. december vége óta – adta hírül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Ha az euró alapú lakossági állampapír-állomány 120 milliárdos növekedését is hozzávesszük, akkor összesen 1577,8 milliárd forinttal növelték a háztartások lakossági állampapír-állományukat.

A lakossági állampapír-kereslet döntő hányadát az egy évnél hosszabb futamidejű Prémium Magyar Állampapír értékesítése adta. A PMÁP állománya 2023. december végére 2 671,1 milliárd forinttal 6992,7 milliárd forintra nőtt. A Bónusz Magyar Állampapír állománya 358,5 milliárd forinttal 873,2 milliárd forintra hízott.

A nagy vesztesek

A Magyar Állampapír Plusz állománya december végéig 1390,2 milliárd forinttal 793,8 milliárd forintra csökkent. A nyomdai úton előállított Magyar Állampapír Plusz állománya 137 milliárd forinttal 113,5 milliárd forintra esett. Csökkent az Egyéves Magyar Állampapír állománya is, a december végi 574 milliárd forint 233,8 milliárd forinttal alacsonyabb a 2022. év végi állománynál.

Van még növekedés

Az egyéves Kincstári Takarékjegy iránt is volt kereslet, az állomány 2023-ban 60 milliárd forinttal 311 milliárdra hízott, míg a kétéves változat 52 milliárd forinttal 143 milliárd forintra nőtt. A gyermekek életkezdési támogatását szolgáló Babakötvény állománya 2023-ban 77,3 milliárd forinttal növekedett, és december végére elérte a 276,1 milliárd forintot. Az eurós lakossági államkötvények állománya tavaly 120 milliárd forinttal nőtt 472 milliárd forintra – derül ki az ÁKK adataiból.

A vonzó magas kamatok

Egyáltalán nem meglepő, hogy ennyi pénz érkezett lakossági állampapírba, és hogy a korábban már megvásárolt állampapírokból is jelentős összegek vándoroltak Prémium Magyar Állampapírba. Az állam ugyanis tavaly januárban rukkolt elő az akkor 16 százalékos kamatot fizető (infláció plusz 1,5 százalék kamatprémium) új sorozatú PMÁP-pal, hogy ismét vonzóvá tegye az állampapírt. Ugyanis 2022-ben a tervezett ezermilliárd forintos növekmény helyett valójában 1400 milliárd forinttal csökkent a lakossági állomány, vagyis a tervhez képest 2400 milliárd forint volt az elmaradás.

Bár az infláció 2023 januárjában az egekbe szökött,(a 2022. decemberi 24,5 százalék után 25,7 százalék lett), a bankok továbbra sem adtak kamatot a pénzünkre, így a PMÁP magasan kiemelkedett a mezőnyből.

Év közben aztán, ahogy az infláció elkezdett lefele csordogálni, több lépcsőben bocsátott ki az állam újabb és újabb PMÁP sorozatokat, azonban ezeknek a kamatprémiuma folyamatosan csökkent, de még így is kiemelkedtek kamataik a többi kínálat közül.

Büntetőadóval is rásegített az állam

És emlékezzünk arra is, hogy az állam júliustól extra adóteherrel sújtotta az állampapírral versengő megtakarításokat! Ekkortól nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nőtt a sarc. Persze az állampapír kivétel és az ingatlanalapok is. (Ebben a cikkben írtuk meg, mire kell, és mire nem kell extra adót fizetni.)

Ennek ellenére a befektetési alapokba is rengeteg pénz áramlott. Az MNB és a BAMOSZ adatai alapján az Azénpénzem.hu úgy számolt, hogy tavaly összesen 2630 milliárd forintnyi megtakarítást tehettek az emberek (és a nonprofit szervezetek) befektetési alapba. Úgy tűnik, hogy a plusz adó sem tántorította el a befektetőket, hiszen sokan nyitottak TBSZ-számlát, amivel megúszható a szocho, sőt teljesen adómenetessé tehető a befektetés.

Nem csak állampapírba ömlött a pénz

Az MNB adatait is vizsgálva az derül ki, hogy 2023-ban november végéig 2260 milliárd forint friss megtakarítást fektetett a lakosság állampapírba az év folyamán, ami kissé még növekedhetett december végéig, és november végén a háztartások összesen 12422 milliárd forintot tartottak az államnál. (A lakossági állampapírokon felül diszkont kincstárjegyekbe és más, az intézmények számára vásárolható állampapírokba is fektettek az emberek.) Bár befektetési alapokba több pénz áramlott, egyre inkább úgy tűnik, hogy míg a befektetési alap főként a gazdagok terepe, állampapírba már a hétköznapi megtakarítók is egyre több pénzt tesznek.

Mint megírtuk, az MNB a múlt héten közzétett elemzésében vetette össze a korábbi felméréseit a háztartások vagyonával kapcsolatban. Noha a legutóbbi adatok 2020-ra vonatkoznak, és azóta meglehetősen sok víz folyt le a Dunán, nem valószínű, hogy azóta nagyot változtak volna az arányok. Az jól látszik, hogy csak a háztartások 7-9 százaléka takarít meg befektetési jegyekben, és ez bizony a felső réteg. A háztartások befektetési jegyekben tartott vagyonának közel 80 százaléka a háztartások legfelső vagyoni tizedéhez (deciliséhez) kötődik. És ha kiemeljük a leggazdagabb egy százalékot (ami 40 ezer háztartás a felső tizedhez tartozó 400 ezerből), akkor kiderül, hogy az ő kezükben lehet az összes befektetési jegy 30-40 százaléka – írja elemzésében az MNB.

Idén is sok pénzt szeretne az állam

Ugyanakkor az állampapírok terén már jelentős változás történt az elmúlt években. Korábban állampapírból is a felső decilis (leggazdagabb 400 ezer háztartás) tartotta a kezében az állampapírok döntő hányadát, az ÁKK azonban már értékesítési korlátot vezetett be a lakossági állampapírokra. Ez most a PMÁP esetében 25 millió forint, a 2027/Q1 sorozatú FixMÁP esetében 50 millió forint, míg a 2029/N sorozatú BMÁP esetében az eddigieknél alacsonyabb, 100 millió forint.

A korlátoknak köszönhetően a 100 millió forint feletti lakossági állampapír-állománnyal rendelkező ügyfelek aránya a 2022. december végi 21,2 százalékról 18,7 százalékra csökkent 2023. október végére a teljes lakossági állampapír állományon belül. Bár így is meglehetősen nagy állomány van a legtehetősebbek kezében, az ÁKK adatai szerint 2023. augusztus végén a lakossági állampapírral rendelkező ügyfelek száma Magyarországon elérte a 800 ezer 612 főt, ami a 2022 év végi szinthez képest 35034-gyel több lakossági állampapír ügyfelet jelent.

Az ÁKK tervei szerint a lakosság 2024-ben 1632 milliárd forint friss megtakarítást ad majd az államnak. Mindezt úgy, hogy a lakossági állampapír-állomány 2232 milliárd forinttal nő (amiből 2128 milliárd forint a forint lakossági állampapír kibocsátás, és 104 milliárd forint a várható nettó deviza lakossági állampapír kibocsátás), míg a háztartások tulajdonában lévő diszkont kincstárjegy állomány várhatóan 600 milliárd forinttal fog csökkenni.