Jóval többet hoztak, mint a lakossági állampapírok

Hihetetlen, hogy megtáltosodtak a kötvényalapok!

Fotó: clipart.com

2023. február 9. Annyira megtáltosodtak a kötvényalapok az elmúlt hónapokban, hogy még a legtöbbet fizető lakossági állampapíroknál is jobb befektetésnek bizonyultak. A negyedéves teljesítményük akár évi 25-60 százalékos hozamot is előrevetíthetne, a gond csak az, hogy nem lehet így számolni, hiszen a következő hónapokban még bármi közbejöhet.

Januárban megugrott a kötvényalapok hozama, köszönhetően az állampapír-piac hozamcsökkenésnek. A piacot több tényező is mozgatta. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az év első hetében 5, 10 és 30 éves futamidőre összesen 4,25 milliárd dollár névértékű dollárkötvényt bocsátott ki. A forinthozamok zuhanni kezdtek, a hónap közepére minden futamidőn legalább 1-1,5 százalékponttal estek. Ennek egyik oka az volt, hogy a várt 25,8 százaléknál ugyan jobb lett, de tovább nőtt az infláció: a decemberi 24,5 százalékos értékkel a 2022. évi átlag 14,5 százalék lett. A maginfláció 24,8 százalékra nőtt.

A megingott egyensúlyt egyrészt a költségvetés 4753 milliárd forintos, a GDP 6,1 százalékát kitevő 2022-es hiánya, másrész a novemberi külkereskedelmi mérleg 1283 millió eurós deficitje mutatja. Gazdaságösztönzési céllal a kormány az NHP-hitelek refinanszírozására 700 milliárd forintos Eximbanki programot hirdetett 6 százalékos forint és 3,5 százalékos euró kamattal. A Fitch negatívra módosította az adósminősítés kilátását, az S&P egy lépcsőt rontott a besoroláson. Az MNB a változatlanul hagyott kamat mellé április 1-től 10 százalékra emeli a tartalékrátát, ezzel erősítve a likviditás kivonását. Emellett február 1-től rövid kötvényt bocsát ki belföldiek számára, és továbbra is a tartalékból finanszírozza az energiaimport devizaszükségletét. A jegybank megerősítette, hogy a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos effektív kamat csökkentése a kockázati megítélés tartós, trendszerű javulásával lehetséges. Végül 50-60 bázispontos korrekció után a hónap egészében így is minden futamidőn erősen csökkentek az állampapír-piaci hozamok. Az 5 és 10 éves 1 százalékpontnál többel, a 15 és 20 éves is közel ennyivel – írja havi portfoliójelentésében az OTP Alapkezelő. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a hozamokat ott megtalálja.)

Mi történt a kötvényalapokkal?

Mint megírtuk, viharos volt a 2022-es esztendő a magyar államkötvénypiacon. A már 2021-ben megindult infláció és ezzel párhuzamos hozamemelkedés egyre nagyobb veszteségekbe taszította a hosszúkötvény-alapokat. Így már a 2021-es évet is veszteséggel zárták, 2022 nyarán pedig már 20-25 százalékos veszteségeket mutattak ezek az alapok 12 hónapos időtávon. Az állampapír-piaci hozamemelkedés aztán az MNB októberi drasztikus kamatemelése után megállt, novemberben már estek a hozamok, ami végre javította a hosszúkötvény-alapok teljesítményét. (A kötvényalapok 2022. december 30-i részletes hozamát itt találja.)

2022. utolsó negyedévében már szép hozamot értek el ezek a befektetések. A januári állampapír-piaci hozamcsökkenés pedig tovább javította a teljesítményüket. Január végén a rövidkötvény-alapok éves hozama 6-7 százalékra nőtt. De igazán a 3 hónapos teljesítmény ugrott meg, ugyanis 4-7 százalékot sikerült elérni. Ez éves szinten 16-28 százalékos hozamnak felel meg, ami a most kapható 16 százalékos kamatozású állampapírt is lekőrözi. Igaz, október végén még nem is fizetett ennyit a lakossági állampapír.

Ide öntötték a pénzt a befektetők

A befektetők egy része is megérezte, hogy érdemes váltani, nem véletlenül áramlott rengeteg pénz a rövidkötvény-alapokba, és ezzel 2022 augusztusától már a legnagyobb vagyonú kategóriává váltak a kötvényalapok. Pedig igazán nagyot ne is a rövid, hanem a hosszúkötvény-alapokkal lehetett szakítani, ha valaki jó időben elkapta a trendfordulót, ami az MNB októberi kamatemelésével érkezett meg.

Ezekből az alapokból sokáig kifelé áramlott a pénz, mert elég jelentős vesztségeket szenvedtek el az állampapír-piaci hozamemelkedések miatt. A trendforduló után viszont 3 hónap alatt már nagyot lehetett kaszálni. A hosszúkötvény-alapok 3 hónapos hozama ugyanis 12-15 százalékot ért el, ami 48-60 százalékos évesített hozamnak felel meg. Persze nem lehet azzal számolni, hogy ez a jövőben is így lesz. A visszatekintő hozamok az elmúlt egy évre még így is masszívan mínuszosak, a veszteség 12 hónapra 8-10 százalékos. Egyelőre tehát azoknak volt jó befektetés, akik októberben szálltak be, nekik viszont nagyon is jó döntés volt.

A pénzpiaci alapok is megérik

Érdemes még megemlíteni a pénzpiaci alapokat is. Ezt a kategóriát 2019-ben csúnyán elintézték az alacsony hozamok és az uniós szabályozás, most viszont főnixként támad fel. A jelenleg működő néhány pénzpiaci alap éves hozama 8,5 százalékot mutat, ami szép eredmény ahhoz képest, hogy tavaly ilyenkor még csak 6,6 százalékoskamatot adott a legtöbbet fizető Prémium Magyar Állampapír. Ezek 3 hónapos hozama január végén 3,5 százalék körül alakult, ami 14 százalékos éves hozamnak felel meg. Vagyis nagyjából a diszkontkincstárjegyek hozamának teljesítményét hozzák. A rövid távú befektetésben gondolkodóknak tehát jó alternatíva lehet.

A kötvényalapok 2023. január 31-i részletes hozamát itt találja.

A kötvényalapok és pénzpiaci alapok elmúlt években elért hozamait itt gyűjtöttük össze.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, kötvényalap, befektetési jegy, hozam, MNB, állampapír, BAMOSZ, OTP Alapkezelő