A grafikon, ami magáért beszél
2022. március 7.
Ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat által olyan gyakran dicsért monetáris függetlenség egy akkora gazdaság számára, mint a magyar, inkább kiszolgáltatottságot jelent. Azok a nemzeti devizák, amelyek már (akár csak valamilyen módon) az euróhoz „előszobáznak”, megúszták a zuhanást.
Alaposan megzavarta a térségbeli devizapiacokat az Ukrajna elleni orosz támadás. Kivételt jelent a bolgár leva és a horvát kuna, amelyek árfolyama csak minimális mozgást mutatott az euróval szemben, a háborús cselekmények megindulása óta is csak kis mértékben változott Ez korántsem véletlen: a két deviza a csatlakozás előkészítéseként már tagja az euró „előszobájaként” emlegetett ERM-2 rendszernek. Ebben két évet kell eltölteni a közös valuta tényleges bevezetése előtt.
A horvát kormány múlt csütörtökön már be is terjesztette a Szabornak, a zágrábi parlamentnek a törvényjavaslatot, amely az euró majdani bevezetésének részleteit szabályozza. A román lej mozgása is minimális volt. Délkeleti szomszédunk nemrég, decemberben jelentette ki, hogy 2029-től csatlakozni kíván az euróövezethez, és úgy tűnik, már a szándék határozott kinyilvánítása is biztosított némi védelmet devizája számára.
A forint jóval a háború előtt is gyengélkedett. Az euróval szembeni 370 forintos szinten múlt év végén érte el történelmi minimumát. Az év első két hónapjában azonban éppen mintha kezdett volna kissé magára találni, februárig már majdnem 350 forint közelébe erősödött. Nem egyedül. Az egy év alatt több mint 5 százalékot javító cseh koronát az ING elemzői még február elején is úgy értékelték, hogy részben a cseh jegybank kamatpolitikájának köszönhetően „komolyan érdekes lehet a devizatartalék-kezelők számára”.
A háborús hírek azonban a forint erősödését éppúgy pillanatok alatt söpörték el, mint a cseh korona jó piaci hírét. Február 23. – vagyis az utolsó békés nap – óta a forint jegyzése az euróval szemben 8,2 százalékot zuhant, és átlépve egy újabb lélektani szintet, a múlt hét végén már 387 forintba került egy euró. A cseh korona árfolyama 5,16 százalékot esett, és az elmúlt évben kisebb-nagyobb ingadozásokkal 4,6-as euróárfolyam körül járó lengyel zloty is 6,17 százalékot veszített az értékéből, az euró ára megközelítette a 4,9 zlotyt.
Ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat által olyan gyakran dicsért monetáris függetlenség egy akkora gazdaság számára, mint a magyar, inkább kiszolgáltatottságot jelent. Válságidőszakokban pedig még fokozottabban így van ez, mint „békeidőben”. Ráadásul, – mint korábban több cikkünkben is utaltunk rá – az elemzők gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. A többé-kevésbé azonban leginkább azt jelenti: az euróhoz képest a forint sokszor erőteljesebben veszít értékéből, erősödése pedig lanyhább, mint a koronáé és a zlotyé. Így hosszú távon eddig is egészen eltérő pályán mozgott a magyar és a cseh, illetve a lengyel pénz árfolyama.
Ez történt most is. A forintnak a tőlünk keletre meginduló háború következtében bekövetkező gyengülése lényegesen erősebben sújtja a magyar gazdaságot, mint a cseh koronáé vagy a zlotyé. Ezen nem változtat az sem, hogy mindhárom ország jegybankja komoly kamatemelési ciklussal próbálta megfogni a tavaly amúgy is egész Európában meginduló inflációt. A cseh korona esetében gyenge magyarázat, hogy Csehországtól jóval messzebb esik a háborús övezet, mint tőlünk, Lengyelországról ráadásul még ez sem mondható el. Sőt, a hagyományosan kevéssé barátságos lengyel-orosz viszony, és a ma már szoros orosz szövetségesnek bizonyuló Belarusszal közös határ inkább óvatosságra intheti a Lengyelországba befektetni szándékozókat.
Az pedig szinte bizonyos, hogy a magyar kormányzat hosszabb ideje nem is titkolt törekvése, hogy szorosabbra vonja a magyar-orosz kapcsolatokat, egy ilyen helyzetben nem tesz jót a magyar devizának. Ahogy az árfolyam tudatosan alacsonyan tartása is.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: háború, orosz, ukrán, árfolyam, forint, deviza, térség
Hiányzik a támasz a forintnak
Alaposan megzavarta a térségbeli devizapiacokat az Ukrajna elleni orosz támadás. Kivételt jelent a bolgár leva és a horvát kuna, amelyek árfolyama csak minimális mozgást mutatott az euróval szemben, a háborús cselekmények megindulása óta is csak kis mértékben változott Ez korántsem véletlen: a két deviza a csatlakozás előkészítéseként már tagja az euró „előszobájaként” emlegetett ERM-2 rendszernek. Ebben két évet kell eltölteni a közös valuta tényleges bevezetése előtt.
A horvát kormány múlt csütörtökön már be is terjesztette a Szabornak, a zágrábi parlamentnek a törvényjavaslatot, amely az euró majdani bevezetésének részleteit szabályozza. A román lej mozgása is minimális volt. Délkeleti szomszédunk nemrég, decemberben jelentette ki, hogy 2029-től csatlakozni kíván az euróövezethez, és úgy tűnik, már a szándék határozott kinyilvánítása is biztosított némi védelmet devizája számára.
Újabb és újabb történelmi mélység
A forint jóval a háború előtt is gyengélkedett. Az euróval szembeni 370 forintos szinten múlt év végén érte el történelmi minimumát. Az év első két hónapjában azonban éppen mintha kezdett volna kissé magára találni, februárig már majdnem 350 forint közelébe erősödött. Nem egyedül. Az egy év alatt több mint 5 százalékot javító cseh koronát az ING elemzői még február elején is úgy értékelték, hogy részben a cseh jegybank kamatpolitikájának köszönhetően „komolyan érdekes lehet a devizatartalék-kezelők számára”.
A háborús hírek azonban a forint erősödését éppúgy pillanatok alatt söpörték el, mint a cseh korona jó piaci hírét. Február 23. – vagyis az utolsó békés nap – óta a forint jegyzése az euróval szemben 8,2 százalékot zuhant, és átlépve egy újabb lélektani szintet, a múlt hét végén már 387 forintba került egy euró. A cseh korona árfolyama 5,16 százalékot esett, és az elmúlt évben kisebb-nagyobb ingadozásokkal 4,6-as euróárfolyam körül járó lengyel zloty is 6,17 százalékot veszített az értékéből, az euró ára megközelítette a 4,9 zlotyt.
Nagyobbat lefelé, kisebbet fel
Ismét bebizonyosodott, hogy a kormányzat által olyan gyakran dicsért monetáris függetlenség egy akkora gazdaság számára, mint a magyar, inkább kiszolgáltatottságot jelent. Válságidőszakokban pedig még fokozottabban így van ez, mint „békeidőben”. Ráadásul, – mint korábban több cikkünkben is utaltunk rá – az elemzők gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. A többé-kevésbé azonban leginkább azt jelenti: az euróhoz képest a forint sokszor erőteljesebben veszít értékéből, erősödése pedig lanyhább, mint a koronáé és a zlotyé. Így hosszú távon eddig is egészen eltérő pályán mozgott a magyar és a cseh, illetve a lengyel pénz árfolyama.
Ez történt most is. A forintnak a tőlünk keletre meginduló háború következtében bekövetkező gyengülése lényegesen erősebben sújtja a magyar gazdaságot, mint a cseh koronáé vagy a zlotyé. Ezen nem változtat az sem, hogy mindhárom ország jegybankja komoly kamatemelési ciklussal próbálta megfogni a tavaly amúgy is egész Európában meginduló inflációt. A cseh korona esetében gyenge magyarázat, hogy Csehországtól jóval messzebb esik a háborús övezet, mint tőlünk, Lengyelországról ráadásul még ez sem mondható el. Sőt, a hagyományosan kevéssé barátságos lengyel-orosz viszony, és a ma már szoros orosz szövetségesnek bizonyuló Belarusszal közös határ inkább óvatosságra intheti a Lengyelországba befektetni szándékozókat.
Az pedig szinte bizonyos, hogy a magyar kormányzat hosszabb ideje nem is titkolt törekvése, hogy szorosabbra vonja a magyar-orosz kapcsolatokat, egy ilyen helyzetben nem tesz jót a magyar devizának. Ahogy az árfolyam tudatosan alacsonyan tartása is.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: háború, orosz, ukrán, árfolyam, forint, deviza, térség
Kapcsolódó anyagok
- 2022.10.04 - A régió legrosszabbul teljesítő devizája a miénk
- 2022.07.06 - Tovább zuhant a forint, újabb mélypontot ért el
- 2022.03.25 - A háború miatt nagyot nőtt a használt autók ára
- 2022.03.08 - Kiderült, kiknek fáj nagyon a Sberbank csődje
- 2022.03.08 - Itt a pénzügyi armageddon?
- 2022.03.07 - Kiderült, milyen módon jutnak a Sberbank betétesei a pénzükhöz
- 2022.03.04 - Feljelentette a Raiffeisen a csődjével riogatókat
- 2022.03.04 - Rohannak útlevélért a magyarok, de az állami szervek nyugodtak
- 2022.03.04 - Minden információ, tudnivaló a Sberbank csődjéről
- 2022.03.03 - Brutálisan leminősítették az orosz adósságot
- 2022.03.01 - Mi lehet az legsötétebb forgatókönyv?
- 2022.02.25 - Kimutatták, a háború miatt közvetlenül ennyit veszíthet Magyarország
További kapcsolódó anyagok
