Hiába minden statisztika, nem élünk jobban

2020. február 4. A statisztikák szerint szárnyalnak a jövedelmek, a lakosság háromnegyede azonban úgy érzi, hogy hat éve nem változott a pénzügyi helyzete – derül ki a GKI Gazdaságkutató felméréséből.

Az emberek jelentős része nem érzi, hogy az elmúlt években javult volna a pénzügyi helyzete. A GKI Gazdaságkutató Zrt. minden hónapban ezerfős, reprezentatív lakossági felmérést készít, amiből az derült ki, hogy a megkérdezett háztartásoknak csak 15-25 százaléka érezte úgy, hogy az előző évhez képest jelentősen vagy kisebb mértékben javult pénzügyi helyzete (az utóbbi hónapokban 20 százalék alatti részük). A jelentősen vagy kissé romló pénzügyi helyzetű háztartások aránya 2018-ig erősen csökkent (15-ről 5 százalékra), majd tavaly ismét emelkedni kezdett, és 7,5 százalékra nőtt. Ugyanakkor a nagy többség, a háztartások háromnegyede az elmúlt hat évben rendre változatlannak vélte pénzügyi helyzetét.

Mit mondanak a számok?

Pedig a 2014-2019 közötti időszakban a nominális és a reálkeresetek jelentősen bővültek. Az előbbiek több mint 60 százalékkal, az utóbbiak csaknem 50 százalékkal emelkedtek, ami részben a gyors béremelkedésnek, részben pedig az alacsony inflációnak köszönhető.

A nyugdíjak gyarapodása 2014-16-ban az alulbecsült infláció következtében meghaladta az átlagos áremelkedést, 2017-19-ben viszont az alulbecslés miatt csak utólag lett magasabb. . Az ő körükben az aktív keresőknél jelentősen kisebb volt a reáljövedelmek növekedése.

A KSH jövedelemstatisztikája szerint a háztartások jövedelme a vizsgált hat évben összesen 28 százalékkal emelkedett, vagyis a kereseteknél sokkal kisebb mértékben. Összességében azonban ez évi 4,2 százalékos reáljövedelem-növekedés. Ennek ellenére a háztartások túlnyomó része nem érzi, hogy javulna az anyagi helyzete.

De miért?

A szakértők úgy tartják, hogy a lakosság a 3 százalék alatti mértékben bővülő reáljövedelem-növekedést nem igazán érzékeli. Mivel az elmúlt években ennél több mint 1 százalékponttal gyorsabban emelkedtek a reáljövedelmek, a válaszok ilyen megoszlása meglepő – véli a GKI Gazdaságkutató. Ebben szerepe lehet a lakosság által érzékelt és a statisztika által kimutatott ár- valamint jövedelememelkedés eltérésének. Ismeretes, hogy az áremelkedés mérése többek között a fogyasztási szerkezet változása és a termékek minőségének, technikai fejlődésének figyelembe vétele, a lakhatási költségek számbavétele miatt módszertani problémákkal terhelt, miközben a lakosság inflációs érzetére néhány vezértermék (főleg a napicikkek vagy az üzemanyag) aránytalanul nagy hatást gyakorol.

Más oldalról a jövedelmekben az elmúlt években végbement fehéredés (például az erőltetett minimálbér-emelések következtében szűkülő zsebbe fizetés következtében) a statisztikában nem érzékelt jövedelemkiesést is okozott. További magyarázatot jelent a magyar társadalom erősödő differenciálódása, ami a középrétegek statisztika által sugalltnál kisebb gyarapodását, emiatt közérzetük ennél is kisebb javulását okozza.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: jövedelem, bér, reálbér, pénzügyi helyzet, GKI Gazdaságkutató, KSH, infláció