Módosul az eszközkezelőre vonatkozó jogszabály
2012. május 23.
A Kósa Lajos által a Nemzeti Eszközkezelőre (NET) vonatkozó jogszabályhoz benyújtott módosító szerint a települések piaci bérleti díjat kérhetnek a bajba került adósoktól. A már megkötött szerződéseknél (a NET tájékoztatása szerint akadnak ilyenek) mire aktuálissá válik, az adósok egészen más feltételekkel találhatják szemben magukat.
A mérsékelt összegű (a kormányrendeletben a lakás forgalmi értéke 1,5 százalékában meghatározott) szociális típusú lakbér két éves időszakra befagyasztása nem várható el az önkormányzatoktól vagy azok vagyonkezelő szerveitől – olvasható a Nemzeti Eszközkezelő működéséről szóló jogszabályhoz beadott módosító indoklásában. A jogszabály kerek-perec kimondja: a lakóingatlant átvevő önkormányzat a lakbért költségelven állapítja meg. A NET-tel már szerződöttek így, mire valóban fizetniük kell, könnyen akár a kétszeresét is kifizethetik bérelti díjként. Egy tízmillió forintra értékelt lakásnál ugyanis a korlátozott bérleti díj 12,5 ezer forint lenne, a piaci ár azonban ennél jóval magasabb.
Szerződések pedig – derül ki az eszközkezelő által most kiadott közleményből – már akadnak. Az eddig felajánlott ingatlanok forgalmi értéke 5,1-7,8 millió forint között szóródik. Az ingatlanok jellemzően az ország keleti régióiban helyezkednek el, budapesti ingatlant a hitelezők eddig nem ajánlottak fel. A két-, vagy többgyermekes ingatlantulajdonosok mindegyike megfelelt a törvényben foglalt szociális feltételeknek, ők a települési önkormányzattól rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. A felajánlott ingatlanok száma folyamatosan nő, az Országgyűlés döntését követően pedig jelentősen emelkedhet.
Szépen körvonalazódni látszik egyébként az egykori „tanácsi” bérlakás hálózat (bár akkoriban – ez vezetett az ingatlanok lepusztulásához – csak alacsony díjat szedtek a lakóktól). A legfrissebb javaslat ugyanis más téren is enyhít. Eredetileg ugyanis azt tartalmazza a törvény, hogy a lakóingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását csak akkor kezdeményezi a Nemzeti Eszközkezelő (NET), ha a helyhatóság a területén lévő valamennyi, állam által megvásárolt ingatlant átveszi. Ez – érvelnek a szabály megváltoztatása mellett –kényszerhelyzetbe hozza az önkormányzatokat, nem ad lehetőséget arra, hogy a teljesítőképesség arányában vegyenek át az ingatlanokból. A nem „elkelt” lakásokat más települési önkormányzat is kérhetné.
Hiába a korlátozás, mégis piaci lesz a bajba kerültek bérleti díja?
Lehet, hogy a vége mégis kényszerű költözés lesz
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
A mérsékelt összegű (a kormányrendeletben a lakás forgalmi értéke 1,5 százalékában meghatározott) szociális típusú lakbér két éves időszakra befagyasztása nem várható el az önkormányzatoktól vagy azok vagyonkezelő szerveitől – olvasható a Nemzeti Eszközkezelő működéséről szóló jogszabályhoz beadott módosító indoklásában. A jogszabály kerek-perec kimondja: a lakóingatlant átvevő önkormányzat a lakbért költségelven állapítja meg. A NET-tel már szerződöttek így, mire valóban fizetniük kell, könnyen akár a kétszeresét is kifizethetik bérelti díjként. Egy tízmillió forintra értékelt lakásnál ugyanis a korlátozott bérleti díj 12,5 ezer forint lenne, a piaci ár azonban ennél jóval magasabb.
Szerződések pedig – derül ki az eszközkezelő által most kiadott közleményből – már akadnak. Az eddig felajánlott ingatlanok forgalmi értéke 5,1-7,8 millió forint között szóródik. Az ingatlanok jellemzően az ország keleti régióiban helyezkednek el, budapesti ingatlant a hitelezők eddig nem ajánlottak fel. A két-, vagy többgyermekes ingatlantulajdonosok mindegyike megfelelt a törvényben foglalt szociális feltételeknek, ők a települési önkormányzattól rendszeres szociális segélyben, vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülnek. A felajánlott ingatlanok száma folyamatosan nő, az Országgyűlés döntését követően pedig jelentősen emelkedhet.
A törvényjavaslat egyébként egy kínos blamát is helyre tesz. Az indoklás szerint az egyik bekezdésben tévedésből a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. szerepel a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. helyett. A módosítás ezt korrigálja.
A programot szélesebb kör számára tennék elérhetővé. A most hatályos törvény szerint az az ingatlan kerülhet be a programba, melyet a hitelező kényszerértékesítésre jelölt. Ez a feltétel a beterjesztés szerint megszűnne. Változás várható a szociális rászorultsági feltételeknél is. Mindenki arra vár, hogy az egy gyereket nevelők is bekerülhessenek a rendszerbe. A részleteket külön kormányrendeletben szabályozzák majd. A NET eddig közel 30 pénzügyi intézménnyel kötött keretmegállapodást. Mint írják: a törvénymódosítással változik majd az eljárásrend, ezért a közreműködő pénzügyi intézményekkel új keretszerződéseket fognak kötni.Szépen körvonalazódni látszik egyébként az egykori „tanácsi” bérlakás hálózat (bár akkoriban – ez vezetett az ingatlanok lepusztulásához – csak alacsony díjat szedtek a lakóktól). A legfrissebb javaslat ugyanis más téren is enyhít. Eredetileg ugyanis azt tartalmazza a törvény, hogy a lakóingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adását csak akkor kezdeményezi a Nemzeti Eszközkezelő (NET), ha a helyhatóság a területén lévő valamennyi, állam által megvásárolt ingatlant átveszi. Ez – érvelnek a szabály megváltoztatása mellett –kényszerhelyzetbe hozza az önkormányzatokat, nem ad lehetőséget arra, hogy a teljesítőképesség arányában vegyenek át az ingatlanokból. A nem „elkelt” lakásokat más települési önkormányzat is kérhetné.
