Érdekes adalékok az inflációról
2023. április 26.
Sokan értékelték lazításként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tegnapi lépését, pedig – mint azt az alelnök is hangsúlyozta – egyelőre csak „technikai” a változás. Az alapkamat a korábban vártnál hosszabb ideig is változatlanul maradhat, a 18 százalékos betétkamatot is csak óvatosan csökkengetik majd. Legkorábban május végétől.
Érzékelhetően nagyon óvja az MNB a forint árfolyamát, de az állampapírok piacát is. Miután ugyanis tegnap kiderült, hogy az egynapos hitelkamatot 25 százalékról 20,5 százalékra mérséklik, a jegybank alelnöke tájékoztatójában (képünkön) nem győzte eleget hangsúlyozni: az egynapos betéti gyorstendereken továbbra is fenn kell tartani a 18 százalékos kamatszintet. Virág Barnabás arról is beszélt, hogy a most 13 százalékos alapkamat a korábban vártnál hosszabb ideig is változatlanul maradhat.
Annyi azért történt, hogy legalább elhangzott, hogy a jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról. Ebből többen már arra a következtetésre jutottak, hogy egy hónap múlva jöhet egy valóságos kamatcsökkentés is. Ez persze nem zárható ki, de az azért elég sokatmondó, hogy Virág nem egyszer beszélt a szükséges óvatosságról.
A tájékoztatón persze elég nagy hangsúlyt kapott a magyar infláció alakulása. Az alelnök arról beszélt, hogy az idei második negyedévben bekövetkezett a fordulat. A jegybank megfigyelése szerint áprilisban az élelmiszerek szélesebb körében csökkentek az árak. Várakozásaik szerint májusban és júniusban további mérséklődés jöhet.
Márciusban egyébként már mindenki az infláció csökkenésére számított, de hiába. Az adatok csak egészen enyhe javulást mutattak. Az első tavaszi hónapban ugyanis a KSH számai szerint a februári 25,4 százalék után 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. A nyugdíjas infláció 26,7 százalék lett. Az élelmiszerek ára pedig 42,6 százalékkal emelkedett. Közben a maginfláció 27 éves csúcsra, 25,7 százalékra emelkedett.
Utóbbi egyébként Virág által is elismerten főként a telekommunikációs szektor drágításainak következménye volt. Az alelnök természetesen arról nem szólt, hogy ebben jókora szerepet játszhatott a kormány. Mint arról korábban írtunk: alighanem azzal, hogy a Vodafone a NER markába került, minden ügyfél számára új időszámítás kezdődött. Lehetővé vált ugyanis, hogy jókorát emeljenek a szolgáltatók, még a hűségidőn belül is. Emeltek is.
Emellett érdemes még némiképp elidőzni az energiaáraknál is. Ez is egy olyan terület, ahol a mi bőrünkre megy a „játék”. Az európai piacon – mondta el Virág – a gáz ára tavaly októberben 150-160 euró volt, ami mostanra 40 euróra zuhant. Közben ugye a lakossági „átlagfogyasztás” feletti, tavaly a hétszeresére emelt, árat hosszú időre befagyasztották. Az üzemanyagok ára is másképp alakul nálunk, mint másutt. Utóbbi pedig egyértelműen szerepet játszik az inflációs folyamatok alakulásában, amit mi mindannyian megszenvedünk. Ahogy a belső kereslet MNB által üdvözölt szűkülése sem jó hír annak, aki kénytelen a család fogyasztását visszafogni.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, MNB, kamatdöntés, alapkamat, betékamat, infláció
Hiába a kamatcsökkentés, nem megyünk vele semmire
Fotó: youtube.com
Érzékelhetően nagyon óvja az MNB a forint árfolyamát, de az állampapírok piacát is. Miután ugyanis tegnap kiderült, hogy az egynapos hitelkamatot 25 százalékról 20,5 százalékra mérséklik, a jegybank alelnöke tájékoztatójában (képünkön) nem győzte eleget hangsúlyozni: az egynapos betéti gyorstendereken továbbra is fenn kell tartani a 18 százalékos kamatszintet. Virág Barnabás arról is beszélt, hogy a most 13 százalékos alapkamat a korábban vártnál hosszabb ideig is változatlanul maradhat.
Annyi azért történt, hogy legalább elhangzott, hogy a jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról. Ebből többen már arra a következtetésre jutottak, hogy egy hónap múlva jöhet egy valóságos kamatcsökkentés is. Ez persze nem zárható ki, de az azért elég sokatmondó, hogy Virág nem egyszer beszélt a szükséges óvatosságról.
A kamatfolyosó kiszélesítéséről 2022. október 14-én az MNB – mint az alelnök nyomatékosította: egy rendkívüli közegben – döntött. Ez volt az, amikor nem nézték már tovább tétlenül a forint szabadesését. A tegnapi intézkedéssel, amit Virág „technikainak” minősített, visszatértek a korábbi 2,5 százalékpontos különbözethez.
Nyilvánvaló tehát, hogy az MNB alaposan megfontolja, mikor és milyen mértékben nyúl a betéti tenderek elképesztően magas kamatához. Mint elhangzott: az alapkamat a fundamentális inflációs kockázatokat kezeli, az egynapos eszközök pedig a piaci stabilitást biztosítják. Virág szerint a szélsőséges forgatókönyvek „kiárazódtak”, a piaci kamatvárakozások szerint valamikor ősszel csökkenhet a betéti kamat az alapkamat szintjére. Lássuk be, ez azért nem túl merész állítás. Azt is jelzi, hogy a magas hitel- és az alacsony banki betétkamatok még hosszú hónapokig biztosan velünk maradnak.Ők gyarapodnak, nekünk fáj
A tájékoztatón persze elég nagy hangsúlyt kapott a magyar infláció alakulása. Az alelnök arról beszélt, hogy az idei második negyedévben bekövetkezett a fordulat. A jegybank megfigyelése szerint áprilisban az élelmiszerek szélesebb körében csökkentek az árak. Várakozásaik szerint májusban és júniusban további mérséklődés jöhet.
Márciusban egyébként már mindenki az infláció csökkenésére számított, de hiába. Az adatok csak egészen enyhe javulást mutattak. Az első tavaszi hónapban ugyanis a KSH számai szerint a februári 25,4 százalék után 25,2 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest. A nyugdíjas infláció 26,7 százalék lett. Az élelmiszerek ára pedig 42,6 százalékkal emelkedett. Közben a maginfláció 27 éves csúcsra, 25,7 százalékra emelkedett.
Utóbbi egyébként Virág által is elismerten főként a telekommunikációs szektor drágításainak következménye volt. Az alelnök természetesen arról nem szólt, hogy ebben jókora szerepet játszhatott a kormány. Mint arról korábban írtunk: alighanem azzal, hogy a Vodafone a NER markába került, minden ügyfél számára új időszámítás kezdődött. Lehetővé vált ugyanis, hogy jókorát emeljenek a szolgáltatók, még a hűségidőn belül is. Emeltek is.
Emellett érdemes még némiképp elidőzni az energiaáraknál is. Ez is egy olyan terület, ahol a mi bőrünkre megy a „játék”. Az európai piacon – mondta el Virág – a gáz ára tavaly októberben 150-160 euró volt, ami mostanra 40 euróra zuhant. Közben ugye a lakossági „átlagfogyasztás” feletti, tavaly a hétszeresére emelt, árat hosszú időre befagyasztották. Az üzemanyagok ára is másképp alakul nálunk, mint másutt. Utóbbi pedig egyértelműen szerepet játszik az inflációs folyamatok alakulásában, amit mi mindannyian megszenvedünk. Ahogy a belső kereslet MNB által üdvözölt szűkülése sem jó hír annak, aki kénytelen a család fogyasztását visszafogni.
Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, MNB, kamatdöntés, alapkamat, betékamat, infláció
Kapcsolódó anyagok
- 2024.01.30 - A vártnál kisebbet csökkentett az MNB az alapkamaton
- 2023.10.24 - Tovább csökkent az alapkamat
- 2023.08.29 - Kamatot csökkentett az MNB
- 2023.05.23 - Kamatot csökkentett a jegybank
- 2023.05.11 - Mikor lesz vége a kamatstopnak? Mintha magával vitatkozna a kormány
- 2023.05.03 - Őszre 13 százalékra csökkenhet az egynapos betéti kamat
- 2023.05.02 - Így trükköznek a számladíjakkal a bankok
- 2023.04.25 - Mennyi állampapírt vettek az emberek?
- 2023.04.24 - Lekonyult a bizalom, de az áremelési szándék is
- 2023.04.20 - Kötelező akciókat vezet be a kormány az élelmiszerre
- 2023.04.20 - A GVH kiderítette, mitől lőttek ki az árak a tejpiacon
- 2023.04.19 - A nyugdíjasok több mint fele a létminimum alatt él
- 2023.04.14 - Visszatértek a lakástakarékok, de minek?
- 2023.04.07 - Zsákolják a magyarok az állampapírt
- 2023.04.05 - Összeomlott a lakáshitelezés Magyarországon
- 2023.03.31 - Lépnie kell annak, aki kamatot szeretne a pénzére
További kapcsolódó anyagok