Gond a kánikula, az új szabályozás, a hajózás

Helyenként mérgezővé is válhat a Balaton

Fotó: Ökológiai Kutatóközpont/MTA

2020. július 20. Készültséget rendelt el Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a Balatonon a határértéket meghaladó klorofill-A szintek miatt. Körbejártuk, mi ez, mitől van, és mire lehet számítani ezzel kapcsolatban a jövőben.

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma a Balaton nyugati medencéjében a határértéket jelentősen meghaladó klorofill-A szinteket mért. Az OVF ezért – mint arról az Infostart beszámolt – július 16-ától III. fokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el a Balatonon.

A képen a 2020.07.11.-i Sentinel-2 MSI műhold felvételekből számolt alga biomassza (klorofill-a - mikrogram per liter) térkép látható a Balaton nyugati medencéről. A Keszthelyi és a Szigligeti medencékben a víz helyenként már eutróf (türkiz szín) volt, mert az algabiomassza megközelítette a 30 mikrogram per litert.

Az OVF tájékoztatása (aminek amúgy saját honlapjukon nyoma sincs) szerint a szakemberek már megkezdték a lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését. A munkálatok Balatongyörök térségében a lehető legrövidebb időn belül megindulnak. Mint hozzátették: a vízminőségi kotrás a strandok használatát nem befolyásolja.

Nem törődött a hatóság a fürdőzésre alkalmatlansággal

A kotrás ugyan nem – teszi már hozzá az Azénpénzem.hu –, de az algásodás igenis befolyásolhatja a strandolást. Már ha a hatóság erről tudomást vesz. A keszthelyi mérőállomáson tavaly nyár végén mért klorofillkoncentráció szakértők szerint több napon át alkalmatlanná tette a vizet a fürdőzésre, de mégis elmaradtak az ilyen esetekre rendeletben előírt intézkedések.

Arra pedig, hogy a jelenség visszatér, egy kutató már az év elején figyelmeztetett. Istvánovics Vera, a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának tagja egy friss elemzés eredményéről az MTI-nek elmondta: a Balaton tavaly nyár végi algásodása a globális klímaváltozás következménye, de hozzájárult az új vízszintszabályozási rend is.

A Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvízkivételt – írja friss elemzésében az Ökológiai Kutatóközpont. Amennyiben elegendő szervetlen növényi tápelem (elsősorban foszfor) található és a körülmények is megfelelőek, az algák elszaporodására bízván számíthatunk, elsősorban a nyári-kora őszi időszakban.

Mit okozhatnak az algák?

Part menti algavirágzások akkor kisebb területeken is előfordulhatnak, ha az algák a tó nyíltvizében még nem jelentek meg nagy tömegben. Úgy vélik, ez történhetett az elmúlt időszakban is: amíg a tó nyíltvizében az algák mennyisége a tó egész területén alacsony volt, addig a Keszthelyi- és Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A 2020 július13-i part menti mintavételek során az algák mennyisége a nyílt vízinek közel háromszorosa volt. Az algaközösségen belül a kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Ez utóbbi csoport tömeges elszaporodása veszélyeztetheti az emberi vízhasználatot.

Az ÁNTSZ korábbi tájékoztatása szerint a vízpermettel az orrba, légutakba és szembe kerülő kékalgák nyálkahártya-irritációt, asztmatikus tüneteket okozhatnak. Fürdőzőknél felületi érintkezés esetén bőrirritációt, a véletlenül lenyelt vízzel az emésztőrendszerbe kerülve pedig lázat, hányást és hasmenést idézhetnek elő. Ez utóbbi különösen gyermekeknél gyakori, és sokszor súlyos problémákat okozó jelenség. Nagyon intenzív vízvirágzás esetén még a közvetett kontaktus (mint a csónakázás, szörfözés) is kerülendő, mivel van dokumentált eset ilyen módon elszenvedett légúti irritációra.

Csak változatosan!

A kékalgák méregtermelése azonban nem állandó vagy fajra jellemző tulajdonság. Előfordul, hogy ugyanazon faj populációjának toxintermelése térben és időben is változik. Gyakran előfordulnak toxint egyáltalán nem termelő törzsek is, de egy cianobaktérium faj akár többféle toxint is termelhet, melyek a szervezet különböző területein (például bőr, máj, idegrendszer, egyéb sejtek) fejthetik ki hatásukat.

A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Viktor szerint egy természetes tó esetében a hínárosodás és az algásodás is természetes és nem egyedülálló – írta a balatontelevizio.hu.Ha sok tápanyag éri a tavat, akkor az algák szaporodnak el, és leárnyékolják a hínárt, ha kevés, akkor a hínár túlnövi az algát. Az ezt a területet tíz éve kutató szakember szerint az algavirágzás akár az egész Balatont elérheti a jövőben. A tó vízszintjének az ingadozása (ez az új vízszint-szabályozási rend – a szerk.) – fejtette ki – a természetesnél jóval csekélyebb, ami olyan folyamatokat indít be, amelyek miatt nem biztos, hogy tiszta marad a víz. Ha a tó tiszta maradna, akkor hínáros lenne, ami zavarja a vitorlásokat.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: turizmus, utazás, Balaton, alga, ÁNTSZ, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Ökológiai Kutatóközpont, MTA