Harmadával esett a felújítási kölcsön, feleződött a hitelkiváltás

Hatalmasat változott a lakáshitelezés

2020. október 27. Az idei első félévben a hivatalos adatok szerint óriásit változott a lakáshitelezés. Az állomány a moratóriumnak köszönhetőn jelentősen nem bővült, az új szerződések száma pedig 16 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest. Úgy tűnik, az állami támogatás tartja életben az ingatlankölcsönök piacát.

Az idén június végén – tette közzé a KSH – a magyarországi lakáshitel-állomány 3787 milliárd forint volt, csak 4,3 százalékkal (155 milliárd forinttal) nagyobb a 2019. véginél. Mint az Azénpénzem.hu kiszámolta, az előző év első félévéhez képest a bővülés 8,6 százalékra rúgott. Ebből meglehetősen jól látszik, hogy a hiteltörlesztési moratórium nélkül az idei értékek elég siralmasak lehettek volna. (A lakáshitelezésről az MTI által készített képünkün szereplő grafikont nagyobb méretben itt nézheti meg.)

Tavasszal a koronavírus okozta járvány negatív hatásainak enyhítése érdekében vezették be, hogy 2020-ban bárki dönthet úgy, hogy nem törleszti hitelét (a megjelent rendelkezések még a beharangozottnál is kedvezőbbek lettek). Bizonyos körben ezt az intézkedést már meg is hosszabbították 2021 első félévéig. A KSH adatai szerint márciustól június végéig a lakáshitelek 43 százalékánál, mintegy 290 ezer szerződésre vettek igénybe a törlesztés felfüggesztésének lehetőségét. Az érintett hitelek összege 1703 milliárd forintra rúgott, ami a lakáshitel-állomány 45 százaléka.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számításai szerint a moratóriumnak köszönhetően közel 2000 milliárd forint maradt a családoknál és a vállalatoknál. Nekik nem kellett a megtakarításokhoz nyúlniuk, így jelentős összegek maradtak náluk. Ebben az összegben persze az összes hitel (tehát nem csak a lakáshitel) szerepel, de a moratóriummal élők aránya szerint a törlesztés jócskán apasztotta volna ezt az állományt is.
Hasítottak az állami támogatású ügyletek
A lakáshitelek állományának tehát támaszt adott a moratórium, ami pedig az újonnan felvett kölcsönöket illeti: a lakosság mintha tényleg óvatosabbá vált volna az eladósodással. Az idei első félévben 42 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 435 milliárd forint értékben. Az előző év azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 16, összegük 5,4 százalékkal csökkent.
Az összérték alapján a KSH tájékoztatása szerint az idei első félévben 9 százalékról 18 százalékra nőtt a támogatott hitelek súlya.
A visszaesést jócskán szépítették az állami támogatású kölcsönök. Az engedélyezett lakáshitelek közül a támogatott hitelek száma több mint duplájára, összegük közel 90 százalékkal emelkedett, miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,2 millióról 9,1 millió forintra mérséklődött. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel (ebben a támogatott és a piaci is benne van) összege 2020. június végére elérte a 10,3 millió forintot, ami 1,2 millió forinttal több, mint 2019 I. félévében.

A hitelcélokban is meglehetősen markáns módosulásokat hozott az idei első félév. A hitelkiváltások száma a felére esett. Akik mégis lecserélték kölcsönüket, azok ezt a korábbinál jóval nagyobb „téttel” tették. Az egy ügyletre jutó kölcsön összege ugyanis 60 százalékkal nőtt. Hasonlóan érdekes változás zajlott a felújítási kölcsönöknél is. Ezek száma 2020 első felében 4,6 százalékkal emelkedett, összesített értékük viszont egyharmaddal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az átlagos hitel összege közben 4,7 millió forintról 3 millió forintra mérséklődött. Ezek a számok is jól jelezhetik előre, hogy mekkora változást hozhat majd, hogy a kormány jövőre akár 3 millió forinttal is támogatja a lakásfelújítást.

tt nézheti meg, a kormány új intézkedéseivel mennyit lehet spórolni a lakáson

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Szerző: Azénpénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok