A maximált árnál már megkezdődött a visszaszámlálás
2022. február 2.
Szűk két hét múlva lejár a jogszabály szerint maximált üzemanyagár a magyar kutakon. Közben pedig egyre gyűlnek a kedvezőtlen jelek az olajpiacon. Az OPEC+ kitermelési kvótáinak hovatovább rendszeres emelése mintha már hónapok óta alig lenne több üres frázisnál. Akad elemző, aki szerint a 125 dolláros olajár is realitás lehet.
Mától 5 forinttal emelkedik a benzin nagykereskedelmi ára, a dízel pedig 6 forinttal drágul. A Holtankoljak.hu szerint az üzemanyag szakma számára egyre tragikusabb a jelenlegi helyzet, hiszen a gázolaj beszerzési ára már a fixált 480 forint feletti. Ársapka nélkül a 95-ös benzinért már 509 forintot, a gázolajért pedig 525 forintot fizetnénk.
Sok jóra egyébként az év további részében sem lehet számítani az olajpiacon, ami különösen érzékenyen érintheti a magyarországi benzinkutasokat, akiknek a fixált benzinárak miatt egyre nőhet a veszteségük. Kérdés persze, hogy meghosszabbítják-e az ennek a hónapnak a közepéig tartó intézkedést.
A múlt héten mindenesetre az irányadó északi-tengeri Brent piaci jegyzése már egy rövid időre átlépte a 90 dolláros szintet. Ezután azonban kissé visszaesett, mivel általános feltételezés szerint az OPEC+ eheti találkozóján továbblép, és ismét emeli termelési kvótákat, hogy növelje a kínálatot. Elvben optimizmusra adnának okot az amerikai készletek 1,8 millió hordós növekedésével kapcsolatos várakozások is.
Félő azonban, hogy ez az optimizmus – immár nem először - átmenetinek bizonyul. Az OPEC+ kitermelési kvótáinak hovatovább rendszeres emelése ugyanis mintha már hónapok óta alig lenne több üres frázisnál: a termelők nem csak a növekvő igényeket, de terveiket sem képesek teljesíteni. Mint a Reuters hírül adta, januárban ismét nem érték el céljaikat: csak napi 210000 hordóval emelték a termelést a tervezett 400000 hordó helyett.
Szaúd-Arábia 100000 hordós, Nigéria 50000 hordós, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait 40000-40000 hordós termelésnövekedését részben ellensúlyozta Irak és Líbia 30000, illetve 40000 hordós visszaesése. De jelentősen elmaradt a tervezettől Angola, Kongó, Egyenlítői-Guinea és Nigéria is, csupán Algéria és Gabon termelt a januári cél felett. Hiába tehát a szándék, az OPEC és a szervezeten kívüli alkalmi szövetségesei – köztük Oroszország – úgy látszik tartósan képtelenek eleget tenni az igényeknek. Mint mi is hírül adtuk, az előző hónapokban jócskán elmaradtak a kitűzött céltól.
A Brent árfolyamának legutóbbi ugrása az Ukrajna körüli feszültségeknek tulajdonítható, de ez az olajár emelkedésének csak átmeneti oka – jegyzi meg az olajprice.com elemzője.
A legfontosabb okot a csökkent beruházások jelentik. A JP Morgan már a hónap elején figyelmeztetett, hogy a Brent hordónkénti ára 125 dollárra emelkedhet az OPEC szabad termelési kapacitásának csökkenése miatt. Hasonló, sőt fenyegetőbb prognózisokat tett közzé a Nemzetközi Energia Ügynökség is, egyben jelezve: "a készletek alacsony szintje és a csökkenő tartalékkapacitás azt jelenti, hogy 2022-ben az olajpiacok újabb volatilis évre számíthatnak."
Az elemző szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy nőtt a nyomás a valójában egyik legnagyobb termelő, az Egyesült Államok tőzsdén jegyzett olajipari nagyvállalataira, hogy tevékenységük környezetbarátabbá tételére összpontosítsanak ahelyett, hogy több olaj és gáz után kutatnának. Ennek eredményeként az USA kevesebb olajat termel, mint amennyit tudna, és mint amennyit sokak szerint kellene. A részvényesek ráadásul a jelek szerint komolyan veszik azokat az előrejelzéseket is, amelyek szerint az olajnak nincs hosszú távú jövője.
Fúrni persze továbbra is fognak, mivel a nyugati féltekén irányadó WTI árfolyama is folyamatosan emelkedik. Az OPEC is nyilván folytatja a kutatást, bár dönthet úgy, hogy továbbra is fenntartja a termelés szabályozását, ahelyett, hogy mindenki annyit termelne, amennyit akar. Már csak azért is, mert csak néhány OPEC-tagnak van ténylegesen szabad kapacitása.
Úgy tűnik tehát, hogy az idei is az olaj drágulásának éve lesz, ami ráadásul egybeesik egy összességében is dráguló évvel, mivel a központi bankok a makacs infláció miatt szigorítják monetáris politikájukat, ami nem kedvez az újabb befektetéseknek. – Az olajpiac így egyszerre halad az alacsony készletek, az alacsony tartalékkapacitás és a még mindig alacsony befektetések felé – írták a Morgan Stanley elemzői a Wall Street Journal által idézett feljegyzésben, szépen összefoglalva a helyzetet.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: üzemanyag, benzin, dízel, maximált ár, olaj, olajár, OPEC+, prognózis
Hatalmasat drágulhat az olaj
Fotó: Azénpénzem
Mától 5 forinttal emelkedik a benzin nagykereskedelmi ára, a dízel pedig 6 forinttal drágul. A Holtankoljak.hu szerint az üzemanyag szakma számára egyre tragikusabb a jelenlegi helyzet, hiszen a gázolaj beszerzési ára már a fixált 480 forint feletti. Ársapka nélkül a 95-ös benzinért már 509 forintot, a gázolajért pedig 525 forintot fizetnénk.
Sok jóra egyébként az év további részében sem lehet számítani az olajpiacon, ami különösen érzékenyen érintheti a magyarországi benzinkutasokat, akiknek a fixált benzinárak miatt egyre nőhet a veszteségük. Kérdés persze, hogy meghosszabbítják-e az ennek a hónapnak a közepéig tartó intézkedést.
A múlt héten mindenesetre az irányadó északi-tengeri Brent piaci jegyzése már egy rövid időre átlépte a 90 dolláros szintet. Ezután azonban kissé visszaesett, mivel általános feltételezés szerint az OPEC+ eheti találkozóján továbblép, és ismét emeli termelési kvótákat, hogy növelje a kínálatot. Elvben optimizmusra adnának okot az amerikai készletek 1,8 millió hordós növekedésével kapcsolatos várakozások is.
Januárban ismét lemaradtak a termelők
Félő azonban, hogy ez az optimizmus – immár nem először - átmenetinek bizonyul. Az OPEC+ kitermelési kvótáinak hovatovább rendszeres emelése ugyanis mintha már hónapok óta alig lenne több üres frázisnál: a termelők nem csak a növekvő igényeket, de terveiket sem képesek teljesíteni. Mint a Reuters hírül adta, januárban ismét nem érték el céljaikat: csak napi 210000 hordóval emelték a termelést a tervezett 400000 hordó helyett.
Szaúd-Arábia 100000 hordós, Nigéria 50000 hordós, valamint az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait 40000-40000 hordós termelésnövekedését részben ellensúlyozta Irak és Líbia 30000, illetve 40000 hordós visszaesése. De jelentősen elmaradt a tervezettől Angola, Kongó, Egyenlítői-Guinea és Nigéria is, csupán Algéria és Gabon termelt a januári cél felett. Hiába tehát a szándék, az OPEC és a szervezeten kívüli alkalmi szövetségesei – köztük Oroszország – úgy látszik tartósan képtelenek eleget tenni az igényeknek. Mint mi is hírül adtuk, az előző hónapokban jócskán elmaradtak a kitűzött céltól.
Egyre fenyegetőbbek a prognózisok
A Brent árfolyamának legutóbbi ugrása az Ukrajna körüli feszültségeknek tulajdonítható, de ez az olajár emelkedésének csak átmeneti oka – jegyzi meg az olajprice.com elemzője.
A legfontosabb okot a csökkent beruházások jelentik. A JP Morgan már a hónap elején figyelmeztetett, hogy a Brent hordónkénti ára 125 dollárra emelkedhet az OPEC szabad termelési kapacitásának csökkenése miatt. Hasonló, sőt fenyegetőbb prognózisokat tett közzé a Nemzetközi Energia Ügynökség is, egyben jelezve: "a készletek alacsony szintje és a csökkenő tartalékkapacitás azt jelenti, hogy 2022-ben az olajpiacok újabb volatilis évre számíthatnak."
Az elemző szerint tovább nehezíti a helyzetet, hogy nőtt a nyomás a valójában egyik legnagyobb termelő, az Egyesült Államok tőzsdén jegyzett olajipari nagyvállalataira, hogy tevékenységük környezetbarátabbá tételére összpontosítsanak ahelyett, hogy több olaj és gáz után kutatnának. Ennek eredményeként az USA kevesebb olajat termel, mint amennyit tudna, és mint amennyit sokak szerint kellene. A részvényesek ráadásul a jelek szerint komolyan veszik azokat az előrejelzéseket is, amelyek szerint az olajnak nincs hosszú távú jövője.
Fúrni persze továbbra is fognak, mivel a nyugati féltekén irányadó WTI árfolyama is folyamatosan emelkedik. Az OPEC is nyilván folytatja a kutatást, bár dönthet úgy, hogy továbbra is fenntartja a termelés szabályozását, ahelyett, hogy mindenki annyit termelne, amennyit akar. Már csak azért is, mert csak néhány OPEC-tagnak van ténylegesen szabad kapacitása.
Úgy tűnik tehát, hogy az idei is az olaj drágulásának éve lesz, ami ráadásul egybeesik egy összességében is dráguló évvel, mivel a központi bankok a makacs infláció miatt szigorítják monetáris politikájukat, ami nem kedvez az újabb befektetéseknek. – Az olajpiac így egyszerre halad az alacsony készletek, az alacsony tartalékkapacitás és a még mindig alacsony befektetések felé – írták a Morgan Stanley elemzői a Wall Street Journal által idézett feljegyzésben, szépen összefoglalva a helyzetet.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: üzemanyag, benzin, dízel, maximált ár, olaj, olajár, OPEC+, prognózis
Kapcsolódó anyagok
- 2024.03.19 - Emelkedhet az olaj ára a támadások hatására
- 2023.12.21 - Irányt vált az olaj
- 2023.09.12 - Drága maradhat az olaj
- 2023.04.04 - Váratlan döntésre robbant az olajár
- 2023.02.17 - Rekord nyereséget zsebelt be a Mol
- 2022.09.29 - Merre mozdul az olaj ára?
- 2022.08.17 - Még nem tudni, lesz-e tankolási káosz
- 2022.08.12 - Nem lehet majd tankolni a független benzinkutaknál
- 2022.05.04 - A családi benzinkutak tönkremennek, a MOL degeszre keresi magát
- 2022.02.25 - Még sokba kerülhet nekünk az orosz-ukrán háború
- 2022.02.16 - Gulyás: nem korlátozható a tankba töltött üzemanyag
- 2022.02.14 - Jöhet a benzinkutak tömeges bezárása
- 2022.02.14 - Megjelent a benzinárstopról a rendelet
- 2022.02.10 - Mégse tetszik a magyaroknak a benzinárstop?
- 2022.02.06 - Tucatnyi benzinkút szegte meg az árstopot
- 2022.01.13 - Nagyot módosított az eladásokon a fixált benzinár
- 2022.01.12 - Búcsút mondhatunk a Lukoil kutaknak
- 2022.01.05 - A benzinárat nem fertőzi az omikron
- 2021.12.30 - Kiderült, meddig fixált a benzinár
- 2021.11.23 - Benzinár: saját tüzét oltogatja a kormány
- 2021.10.27 - Jöhetnek még meglepetések a benzinkutakon
- 2021.10.01 - Világraszóló energiaválság jöhet?
További kapcsolódó anyagok