Segít tájékozódni a befektetési alapok dzsungelében

Használjon KIID-et, okosabb lesz tőle

2013. március 1. Januártól már minden nyilvános, nyíltvégű befektetési alap esetén közzé kell tennie a KIID-et, azaz a kiemelt befektetői információkat tartalmazó, mindössze kétoldalas tájékoztatót. Így bárki néhány perc alatt felmérheti, hogy mekkora kockázattal jár a befektetés, és az összes költség is feketén-fehéren láthatóvá válik, nem kell 100 oldalas dokumentumokból kisilabizálni. Egyelőre azonban csak nehezen találhatók meg ezek a tájékoztatók.

Rekord szintre futott a lakosság befektetési alapokban tartott megtakarítása. Január végén a befektetési alapokban tartott 3582 milliárd forintból 2327 milliárd a háztartások befektetése volt – derül ki a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikáiból. Becslések szerint mintegy 500-600 ezer magánszemély választja ezt a befektetési formát. A tapasztalatok szerint a többség azt az alapot veszi, amit ajánlanak neki, ami nem csoda, mert a tudatos választás nehéz feladat. Közel 1700 külföldi és 500 hazai befektetési alapból válogathatnak a megtakarítók, az utóbbiból mintegy 370 a nyilvános, nyíltvégű, de a szám folyamatosan változik. (A cikk a Befektetési alapok rovat része.)

Tavaly januártól az újonnan induló hazai, júliustól a külföldi, 2013-tól pedig a korábban startolt hazai, nyilvános, nyíltvégű befektetési alapoknál kötelezővé vált a kétoldalas, érthető tájékoztató, a KIID (Key investor information dokument) bevezetése. A korábbi, mintegy 100 oldalas tájékoztatók mellé tehát most már minden alapról a gyors összehasonlítást lehetővé tevő tájékoztatóhoz jutnak a befektetők. A befektetéseket 1-7-ig sorolják be kockázati szempontból, így első ránézésre tudhatja már az ügyfél, hogy mekkora rizikót vállal a befektetési alappal.

A leírásból kiderül, hogy mibe fektet az alap, mekkora időtávra ajánlható befektetésként, a régebbi alapoknál a múltbeli teljesítmény, és a költségek is átláthatóan megjelennek. A már legalább egy éve működő befektetési alapoknak az előző naptári év teljes költségét fel kell tüntetni, ami az alapkezelői, letétkezelői, forgalomba hozatali és könyvvizsgálói díjakat is tartalmazza. Nem fog meglepődni tehát az, akinek a befektetési jegy vételekor és eladásakor is felszámítanak valamennyi költséget, vagy büntető díjat kell fizetnie a túl korai visszaváltásért.

Mankót kap tehát végre a többszázezer kisbefektető, amit azonban egyelőre nehezen találhat meg. Bár az alapkezelőknek a honlapjukon is közzé kell tenniük a kiemelt befektetői információkat (KIID), sokszor a dokumentum csak bonyolult úton vagy egyáltalán nem érhető el. Az év végi hajrában a felügyeletnek benyújtott, több száz régebbi alap dokumentumát a PSZÁF-nak nem kell engedélyezni, csak jóváhagyási hatásköre van. A KIID-eknek tehát rendelkezésre kell állniuk.

Erre azért is nagy szükség van, mert mint korábban megírtuk, már az októberi adatok alapján látható volt, hogy a tavaly tavasz óta tartó betéti kamatcsökkenés a befektetési alapok felé mozdította a korábban bankbetétben tartott pénzek egy részét. A tendencia azóta csak folytatódott, a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) számai szerint januárban összességében 100 milliárd forintnyi friss tőke érkezett az alapokba, ráadásul mindenki arra számít, hogy a további kamatcsökkentések még inkább megmozdítják a bankbetétekben tartott pénzeket az alapok irányába. (A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.)

Ráadásul 2012 slágerei a pénzpiaci alapok mellet az abszolút hozamú alapok voltak, és 2013-ra is nagy jövőt jósolnak ennek a kategóriának. Ezek az alapok azonban csak a nevükben hasonlóak, azonban meglehetősen eltérő és különböző kockázatú befektetéseket takarnak, és leginkább abban hasonlítanak egymásra, hogy a befektető számára fekete dobozként működnek. Márpedig a KIID a kockázati besorolásokkal nagy segítséget nyújthat a tájékozódásban.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: KIID, kiemelt befektetői információ, befektetési alap, BAMOSZ, befektetési jegy