Könnyen teljes bukás lehet a legbiztosabbnak tartott befektetés
2013. június 6.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) szerint a befektetési arany forgalma az utóbbi időben ütemesen növekszik, jelenleg mintegy 40-50 milliárd forintra becsülhető. Egyre többen esküsznek arra: az arany a legbiztosabb befektetés. Ez azonban nem feltétlenül van így.
Az interneten több cég is kínál befektetési aranyat, aranytömbök, érmék, részben pedig – a likviditást növelő, a vásárlást, illetve az eladást könnyítő – egygrammos lapkákra darabolható táblák formájában (vagyis törhető, mint a csoki). Így jelenleg valamivel több mint 10 ezer forintért is hozzá lehet jutni egy kis sárga fémhez. Akár saját megtakarítási program is alakítható ki a segítségével, vagy éppen ellenkező irányban, ami megvan, részenként is értékesíthető – ajánlgatják a forgalmazók. A kockázatokról azonban sokkal kevesebb szó esik.
A forgalmazók tevékenysége csak alig átlátható, minimálisan transzparens (tájékoztatási hiányosságok, adatszolgáltatás hiánya). Emellett működési modelljük sok esetben nem tekinthető biztonságosnak, hiszen gyakran minimális tőkemérettel bonyolítanak le jelentős forgalmat – állapítja meg a felügyelet.
A fogyasztók bizalma emellett, - írja a figyelmeztetésben - az arany árfolyamának stabilitásával kapcsolatban sok esetben eltúlzott, és a forgalmazók marketinganyagai által generált. Nem tudatosodik, hogy az aranyba történő befektetéssel még a krízishelyzetből való menekülés sem feltétlenül biztosított, részben az árfolyammozgás sajátosságai, részben pedig történelmi példák alapján. A tájékoztatás hiányosságai és egyoldalúsága miatt a fogyasztók a PSZÁF szerint nem mérik fel a jelentős tárolási, biztonsági költségeket és a termékek egyéb tulajdonságait, például hogy nincs fix hozam, kamat, vagy olyan fundamentum, aminek alapján megállapítható lenne a fair ár.
Mi úgy látjuk, hogy önmagában az arany (elkülönítve a forgalmazói kockázatoktól) egyszerre tartalmazza a piaci nyersanyagok és a befektetési javak tulajdonságait – kockázatait és előnyeit egyaránt. Elsősorban történelmi hagyományok alapján sokan mint abszolút biztonságra tekintenek rá. Ma is vitathatatlanul megvan „menedék” kincsképző jellege, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármikor, bármilyen mennyiségben ajánlható. Aki például fél évvel ezelőtt 1700 dollár/uncia áron vásárolt mára jelentős veszteséget könyvelhetett el, jövője pedig csak ugyanúgy prognosztizálható, mint bármely más nyersanyagé és befektetési konstrukcióé. Nem véletlen, hogy szakértők egy-egy komplex befektetési portfólióban 3-5 százaléknyi arányban ajánlják tartani, ami nem tekinthető nagyon magasnak. Annak pedig, aki rövid távú spekulációval akar megpróbálkozni, a fizikai arany helyett a tőzsdei határidős piacon – ami igencsak kockázatos, de egyszerűbben kezelhető – érdemes körülnéznie. Persze csak óvatosan.
Szerző: Vándor Géza
Címkék: arany, aranyba fektetés, befektetés, árfolyam, PSZÁF, kockázat
Háromszorosára nőtt az aranyvásárlás
Az interneten több cég is kínál befektetési aranyat, aranytömbök, érmék, részben pedig – a likviditást növelő, a vásárlást, illetve az eladást könnyítő – egygrammos lapkákra darabolható táblák formájában (vagyis törhető, mint a csoki). Így jelenleg valamivel több mint 10 ezer forintért is hozzá lehet jutni egy kis sárga fémhez. Akár saját megtakarítási program is alakítható ki a segítségével, vagy éppen ellenkező irányban, ami megvan, részenként is értékesíthető – ajánlgatják a forgalmazók. A kockázatokról azonban sokkal kevesebb szó esik.
A befektetési arany kereskedelme engedélyhez kötött, az engedélyeket a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal adja ki. Ezeket a cégeket tehát nem a PSZÁF felügyeli, hanem a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.
Pedig a magyar befektetési aranypiac forgalma nagy ütemben növekszik, az utóbbi időben (nyilvánvalóan a hozamok zuhanásától sem függetlenül) megháromszorozódott. A PSZÁF szerint jelenleg 40-50 milliárd forintot tarthatnak aranyban a magyar befektetők. Legutóbbi fogyasztóvédelmi kockázati jelentésében alighanem ezért tért ki a fizikai aranypiacra, sőt honlapján kockázati figyelmeztetést is közzé tett. A nálunk árult arany többnyire svájci és ausztriai jogosított finomítókból származik, ahol nemzetközi szabvány szerinti, érméket, valamint különféle biztonsági, azonosító és hitelesítő kódokkal ellátott 2-1000 grammos tömböket állítanak elő. Magyarországon nincs olyan nemesfémöntöde, amely rendelkezne az előírt licensszel, így nálunk nem folyik befektetési arany előállítása. A hazai kereskedő cégek a nemzetközi dollárjegyzést számítják át euróra, illetve forintra, és folyamatosan jegyeznek rá vételi és eladási árat. A kereskedők honlapjain emellett nyomon lehet követni a nemesfémpiac híreit, illetve a nemzetközi piaci árakat is.
Ebben felhívta a figyelmet arra, hogy a forgalmazók többsége az interneten működik, a fizetés sokszor előre történik, például bankkártyával, és előfordult, hogy a forgalmazó jelentős értékű aranyat nem szállított le. Szavatoló tőke hiányában ezeknél a cégeknél a csőd esélye is nagyobb, mint egy pénzügyi szervezetnél, és a vásárlókat semmilyen biztosítási konstrukció nem védi. Létezik multi level marketing (MLM) rendszerű ügynöki értékesítés is, ami már önmagában is kockázatot jelent. A forgalmazók tevékenysége csak alig átlátható, minimálisan transzparens (tájékoztatási hiányosságok, adatszolgáltatás hiánya). Emellett működési modelljük sok esetben nem tekinthető biztonságosnak, hiszen gyakran minimális tőkemérettel bonyolítanak le jelentős forgalmat – állapítja meg a felügyelet.
Sokszor rejtve maradnak a költségek
A fogyasztók bizalma emellett, - írja a figyelmeztetésben - az arany árfolyamának stabilitásával kapcsolatban sok esetben eltúlzott, és a forgalmazók marketinganyagai által generált. Nem tudatosodik, hogy az aranyba történő befektetéssel még a krízishelyzetből való menekülés sem feltétlenül biztosított, részben az árfolyammozgás sajátosságai, részben pedig történelmi példák alapján. A tájékoztatás hiányosságai és egyoldalúsága miatt a fogyasztók a PSZÁF szerint nem mérik fel a jelentős tárolási, biztonsági költségeket és a termékek egyéb tulajdonságait, például hogy nincs fix hozam, kamat, vagy olyan fundamentum, aminek alapján megállapítható lenne a fair ár.
Mi úgy látjuk, hogy önmagában az arany (elkülönítve a forgalmazói kockázatoktól) egyszerre tartalmazza a piaci nyersanyagok és a befektetési javak tulajdonságait – kockázatait és előnyeit egyaránt. Elsősorban történelmi hagyományok alapján sokan mint abszolút biztonságra tekintenek rá. Ma is vitathatatlanul megvan „menedék” kincsképző jellege, ez azonban nem jelenti azt, hogy bármikor, bármilyen mennyiségben ajánlható. Aki például fél évvel ezelőtt 1700 dollár/uncia áron vásárolt mára jelentős veszteséget könyvelhetett el, jövője pedig csak ugyanúgy prognosztizálható, mint bármely más nyersanyagé és befektetési konstrukcióé. Nem véletlen, hogy szakértők egy-egy komplex befektetési portfólióban 3-5 százaléknyi arányban ajánlják tartani, ami nem tekinthető nagyon magasnak. Annak pedig, aki rövid távú spekulációval akar megpróbálkozni, a fizikai arany helyett a tőzsdei határidős piacon – ami igencsak kockázatos, de egyszerűbben kezelhető – érdemes körülnéznie. Persze csak óvatosan.
Szerző: Vándor Géza
Címkék: arany, aranyba fektetés, befektetés, árfolyam, PSZÁF, kockázat
