Hajmeresztő végtörlesztési történetek
Szerencse és szerencsétlenség sajátosan keveredett az egyik, a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) segítségét kérő banki ügyfélnél. Még tavaly februárban forintkölcsön felvételével akart megszabadulni devizahitelétől. Az árfolyamok emelkedése miatt azonban a folyósított összeg már nem volt elegendő, mire a számlájára érkezett. A bank szeptember másodikán értesítette, hogy végtörlesztése fedezethiány miatt nem teljesíthető. Az ügyfél ekkor még biztosan nem gondolta, hogy mekkora mázlija van (sokan – mint az több hozzánk érkezett levélből is kiderült – sajnos éppen óvatosságuknak estek áldozatul, most fizethetik a teljes hitelösszeg utáni nem csekély és egyre emelkedő terheket). Jött ugyanis a végtörlesztés.
A devizahiteles ezután nem csak a végtörlesztés lehetőségét igényelte, hanem azt is kérte, hogy a korábban már svájci frankra konvertált összeget a rögzített árfolyammal történő végtörlesztésnél meghatározott árfolyammal számolják át. A gyengülő forint itt is keresztbe tett (eljátszhatnánk a gondolattal, hogy tízmillió forintot mennyi idő alatt lehetne lenullázni az ide-oda váltásokkal – ne felejtsük ugyanis el, hogy a vételi és az eladási árfolyam között is van különbség). Az ügyfél ezután december közepén tudta újra meg, hogy a végtörlesztéshez nem áll rendelkezésre a szükséges fedezet. Gondot amúgy elsősorban nem is az árfolyam okozott.
Megoldás végül a különbözet eladása lett
A bank közölte: az augusztusban utalt forint összegeket az érkezés napján konvertálták, amikor a rögzített árfolyamú végtörlesztést lehetővé tévő törvények még nem voltak hatályban, ezért az újrakonvertálást nem hajtható végre. Újabb kérelem, újabb pénzmozgások tarkították a történetet. Végül az a helyzet áll be, hogy az adós duplán fizet: törleszti eredeti devizahitelét és a kiváltására felvett forintkölcsönt is. Ezek után aligha lepődünk meg azon, hogy a PBT közreműködésével létrehozott egyezség sem egyszerű. A bank vállalta, hogy az augusztusi mintegy tízmillió forintot elfogadja a végtörlesztés teljesítéseként, amennyiben a kérelmezők által megnevezett, a szerződésben nem szereplő harmadik személy - külön szerződés megkötésével – tízezer forintos vételárért megvásárolja a már befizetett és a pénzügyi szolgáltató nyilvántartása szerinti fennálló kölcsönösszeg különbözetét.Sorozatban olvashatók olyan az eljárást megszüntető határozatok, amelyekből az derül ki, hogy a panaszos időközben valamilyen módon összekaparta a végtörlesztés szükséges összeget. Reméljük, hogy a végül szerencsésen megmenekülteknek a család vagy valamilyen mégis mozgósítható tartalék, esetleg az ingatlan eladása segített, nem valamilyen „alternatív” (aránytalanul drágán folyósított nem banki) finanszírozás
Akadt olyan ügyfél, aki hosszan értekezett bankjával, beszerzett minden kért dokumentumot, fizetett a tulajdoni lap másolatáért, kedvező választ kapott hiteligénylésére. Utóbbit azután visszamondta, mert édesanyjától kapott annyit, amivel egy összegben ki tudta fizetni devizahitelét. Volt azután nagy csodálkozás, amikor ment a bankhoz a pénzzel, ahol elmondták: nem élhet a lehetőséggel, mert nem adott be külön írásban igénylést. A kérelmező szerint a banknál nem tájékoztatták megfelelőn, a hitelintézet persze ezt határozottan vitatta. Az ügyfelet most – derül ki a PBT határozatából – bankja az otthonvédelmi intézkedésekkel kecsegteti. (Az egyezség keretében ezekről személyes tanácsokat kap.) Hasonló cipőben egyébként többen is jártak. Papír hiányában pedig a tanács sem tudott segíteni nekik. Több ilyen eljárás is megszüntető határozattal végződött. Süket, vagy nagyon is tudatos volt az ügyintézés
Bukkantunk olyan ajánlásra is, amelyben azt javasolják a banknak, hogy januárban már a teljes szükséges összeget átutalt adóstól (aki háromszor is járt a fiókban, és számtalan papírt aláírt) a konkrét papír híján is fogadja el a teljesítést. Hasonló döntés született abban az esetben is, amikor a kiváltó hitel folyósítása 60 napon túlra húzódott, az adós „bűne” pedig az volt, hogy nem újította meg végtörlesztési igényét. Erről amúgy a bank ügyfelét január 30-án értesítette.A határozatokat olvasgatva egyébként úgy tűnik, mintha rendre süketek közötti (vagy egy nagyon is tudatos és egy tájékozatlanságban tartott fél közötti) párbeszéd zajlana a fiókokban. Az egyik végtörlesztésre jelentkezőnek azt mondták, hogy mivel a hitel fedezete nem lakóingatlan, ne is álmodjon arról, hogy így megszabadulhat devizahitelétől. Ezután megbeszélték a fedezetcserét, ehhez minden szükséges iratot át is adtak a bankban. Ahol azután derűsen ráültek az egészre, és (ígéretük ellenére) január végéig sem intézkedtek. A PBT előtt a hitelintézet képviselője kifejtette: semmilyen olyan jogszabályi vagy szerződéses kötelezettség nem terheli, amelynek alapján köteles lenne ügyfele fedezetcserére vonatkozó szerződésmódosítási ajánlatát elfogadni (és valóban). Egyezség itt is az árfolyamgát igénybevételével kapcsolatban született.
.
