Néhány igazán meghökkentő történet

Hajmeresztő, hogy szereztek telefonon pénzt a csalók

Fotó: clipart.com/Azenpenzem

2024. október 14. Úgy tűnik, hiába zengi minden a szükséges óvatosságot, néhányan elképesztő hiszékenységet mutatva válnak csalók áldozatává. Többen is elhitték például, hogy át kell menniük egy másik szobába, hogy a „vírusirtó” (valójában távoli hozzáféréses alkalmazás) jól működjön. Mások hallgatási fogadalmat is hajlandóak voltak tenni.

Már a mesterséges intelligenciát is bevethetik a csalók, például így előállított hangfelvételekkel. Úgy tűnik azonban, jóval egyszerűbben is átverhetik a hiszékenyebbeket. Arról már sokan hallhattak, hogy a bűnözők egy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás (jellemzően AnyDesk, TeamViewer, RustDesk) telepítését is kérik a bankolásra használt eszközön, mégis rendre sikerrel járnak ezek a próbálkozások. A Pénzügyi Békéltető Testületnél (PBT) több, tényleg hajmeresztő történet is landolt már – derült ki egy szakmai cikkből.

A károsultak elmondása szerint a csalók sokszor azt is kérik, hogy a már említett alkalmazás letöltését követően kiszemeltjük menjen át a másik szobába, távolodjon el az eszköztől, mert „a vírusírtás csak így végezhető el sikeresen”. Gyakori az is, hogy a csaló azzal hiteget, hogy a gyanús tranzakció összegét másnap vagy egy későbbi időpontban visszakapja az áldozat, az addig ne keresse sem a bankját, sem a rendőrséget. Előfordult olyan eset is, hogy a bűnöző elhitette áldozatával: banki ügyintézők, rendőrök is érintettek a csalásban, és az ügy felderítése érdekében tilos bárkivel is beszélnie a történtekről.

Csak a személyi kölcsön igénylése vált igazán gyanússá

Sokszor gyanúsan kedvező befektetési lehetőség, nyeremény ürügyén kezdeményeznek a csalók telefonos kapcsolatfelvételt. Ugyancsak telefonos megkereséssel indult az a csalás, amelynél az ügyfelet egy általa nem ismert társaság nevében hívták fel azzal, hogy nyert egy nyereményjátékon, és a nyeremény átvételéhez az ügyfél okostelefonjára le kell töltenie az AnyDesk távoli elérést biztosító alkalmazást.

Habár a panaszosnak először kétségei voltak, mégis teljesítette a hívó fél utasításait, így telefonjáról belépett az internetbankjába is. A telefonhívás alatt bankszámlájáról a csaló több átutalást hajtott végre, amit a hívás közben látott is a netbankjában és furcsának is talált. Elhitte azonban, hogy azért kerül sor először átutalásokra egy másik bank által vezetett számlára, mert ott „feldolgozzák az összeget” és onnan fogják átutalni részére a „nyereményt”. Csak akkor fogott gyanút, amikor személyi kölcsönt is igényeltek a nevében.

Néhány, szem előtt tartandó tény

A banki ügyintéző, ha csalás gyanú miatt hív bennünket, nem beszélget, azonnal letiltja internetbankunkat, bankkártyánkat, digitális szolgáltatásainkat, amikor elmondjuk, hogy a műveletet nem mi végeztük
A bankoknak, a jegybanknak nincs „biztonsági” bankszámlája, amire saját pénzünket átutalhatnánk, vírusirtót sem kaphatunk tőlük
A hitelintézetek sohasem kérik egy alkalmazás, program letöltését, ahogy az sms-ben kapott kódok megadását sem

Egyik másik ügyben az ügyfél egy internetes oldalon bitcoin befektetés reményében regisztrált. Ezután a csalók telefonon hívták és rávették arra, hogy bankszámlája és bankkártyája adatait adja meg, valamint személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját, jövedelemigazolását és a bankkártyáját, azok mindkét oldalát fotózza le és küldje el. A csalók utasítására az AnyDesk alkalmazást is letöltötte a számítógépére és belépett az internetbakjába.

A csalók ezután az ügyfél adataival többmillió forint összegű online személyi kölcsönt igényeltek, majd az ügyfél számlájára folyósított kölcsönt a számlán lévő saját pénzével együtt elutalták. A kölcsönfelvételt, átutalást azt tette lehetővé, hogy az sms üzenetekben kapott banki megerősítő kódokat a csaló utasítására az ügyfél maga írta be az internetbanki felületre. Az átvert személynek – habár látta, hogy távolból kezelik a laptopját és a netbankjához is hozzáfértek – csak az általa jóváhagyott utalást követően lett gyanús a történet.

Az sem elég, ha jónak tűnik a kijelzett telefonszám

Nem biztos, hogy a bank alkalmazottjával beszélünk, ha látszólag a számlavezető bank telefonszámáról érkezik a hívás. Ismert elkövetési mód ugyanis a hívószám-hamisítás (spoofing) útján elkövetett csalás is. Egy konkrét esetben látszólag a kérelmező számlavezető bankjától érkezett a hívás, a bank nevében eljáró ismeretlen személy azt közölte, hogy a bank rendszerében azt látja, hogy bankszámlájáról átutalásokat kezdeményeztek, s azt szeretné ellenőrizni, hogy azt a kérelmező kezdeményezte-e. A hívó azt mondta, hogy amennyiben ezeket nem az ügyfél indította, úgy további sms-ekben kódokat fog kapni, melyek visszaolvasásával a tranzakciók visszavonását tudja jóváhagyni.

Az ügyfél beolvasta telefonon az sms-ekben megjelenő kódokat, s mivel a csaló siettette és aggódott, hogy elveszik a pénze, csak a kódokra koncentrált. Mivel az sms-eket ugyanarról a telefonszámról kapta, mint korábban, emiatt fel sem merült benne, hogy csalásról lehet szó, erre csak akkor jött rá, amikor letette a telefont. Csak később szembesült azzal, hogy a kiadott kódokkal internetbanki belépést és egy nagyobb összeg átutalását hagyta jóvá.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: csaló, átverés, PBT, Pénzügyi Békéltető Testület, telefon, mobil