Nem indokolt a különleges jogrend? Megoldás a veszélyhelyzet

Hadiállapot jöhet az egészségügyben

Váróban. A „veszélyhelyzet" az alapellátást is érinti
Fotó: Vándor Géza

2016. április 25. Mintha kifejezettem hadiállapotokra készülne a kormány. Ha valahol összeomlana az ellátás, akkor saját hatáskörben, külön előírások és feltételek nélkül kihirdethető lehet majd az „egészségügyi veszélyhelyzet”. Ilyenkor a parlament előtt levő törvényjavaslat szerint adminisztratív, hatósági intézkedésekkel változtathatóak a betegellátási körzetek, a beutalási rend, de kirendelhetők egészségügyi dolgozók is.

Az egészségügyi válsághelyzet (ilyen lehetőség a korábbi szabályozásban is volt) mellett a parlament előtt levő törvényjavaslatban megjelent a „veszélyhelyzet” kifejezés is. Ez még alcímként is bekerül a jogszabályba. A törvényjavaslat indoklása szerint ilyen módon kezelhetővé válnak azok az események, amelyek során az állami szervek – a normál működéshez képest – fokozottabb intézkedésére van szükség, de a különleges jogrend bevezetése még nem indokolt. Példaként említik a 2016. februári árvíz-helyzetet, amikor a katasztrófavédelem és a honvédség erőit is mozgósították, és voltak a víz által elzárt, nehezen megközelíthető települések is, ahol emiatt „már nem volt megfelelő például az alapellátás biztosíthatósága.”

Mindez még logikusnak és érthetőnek is tűnik. A parlament előtt levő törvényben azonban van egy olyan bekezdés, amiben nemes egyszerűséggel kijelentik: egészségügyi veszélyhelyzet a miniszter jóváhagyásával kihirdethető akkor is, amikor „katasztrófahelyzet nem áll fenn, de az egészségügyi feladatok más módon nem biztosíthatók”. Arra, hogy ilyesmi a mai magyar valóságban mikor és miért következhet be, alighanem csak a fantázia szab határt (a törvény nem). A betegek és az orvosok számára is bíztató talán az lehet, hogy az egészségügyi veszélyhelyzet időtartama a 10 napot nem haladhatja meg. Arról viszont nem rendelkeznek, hogy ez meghosszabbítható-e, illetve erre hányszor és meddig kerülhet sor.

Új fogalom a taktikai medicina

A veszélyhelyzet idejére a fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékességi területén átmenetileg módosíthatja az alapellátás körzethatárait, sőt az ellátási terület határait is. A járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül alakíthatnak a tevékenységek szakmai megoszlásán (ez érintheti, hogy mikor kell valakit kórházba küldeni), átszabhatják a betegbeutalás rendjét, de ki is rendelhetnek egészségügyi dolgozókat. A mostani finanszírozási helyzetben nem lehet mellékes az sem, hogy veszélyhelyzet idején igényelhetőek egészségügyi anyagok és eszközök az Állami Egészségügyi Tartalékból.

Egy módosítóval beemelik a törvénybe a „taktikai medicina” kategóriát. Ez azt jelenti, hogy a műveleti területen a rendészeti szerv szakképzett dolgozója akut, sürgősségi egészségügyi ellátást végezhet. A törvényalkotási bizottság által benyújtott meglehetősen vaskos összegző módosító csomagban szereplő pontok többsége egyébként helyesírási hibák és a szerencsétlenebb megfogalmazások kiküszöbölését szolgálja. (A törvényjavaslatnak és a módosítóknak itt nézhet utána.)

Engedélyezési visszásságok

A világszinten elérhető gyógyszeres kezelések fele nem is hozzáférhető a magyar betegek számára – írtuk meg korábban, a „Sokkoló számok a rákos betegekről” cikkünkben. Folyamatosan fellángoló vita, hogy az OEP miként intézi, intézheti a méltányosságból adható gyógyszertámogatást (a tapasztalatok szerint ez nagyon sokszor érinti a daganatos betegeket). Bár a kormányzati kommunikációban a sok ezzel kapcsolatban felmerülő panaszt is egyedi esetnek (ha nem „hangulatkeltésnek”) minősítették, a mostani törvénymódosítás indoklásából kitűnik, hogy egyáltalán nincs minden rendben ezen a területen.

A mostani szabályozás szerint nem nyújtható méltányosságból támogatás olyan gyógyszerhez, amelyre ezt a kérelem benyújtását megelőző 5 évben kezdeményezték, az OEP pedig elutasító határozatot hozott. Ilyen határozat viszont számos esetben bürokratikus okból született. Ilyen például, hogy a kedvező elbíráláshoz az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletének módosítása is szükséges. Amennyiben a rendeletet nem hirdették ki, akkor az OEP nem is tehet mást, mint a 90. nap elteltével elutasítja a kérelmet. Amennyiben pedig a miniszteri rendelet megjelent ugyan, de nem tartalmazta a befogadás feltételét jelentő módosítást, az OEP-nek a kérelmet szintén el kell utasítania. A mostani módosítás szerint az előbbi esetekben ismételten benyújtható a kérelem.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: egészség, egészségügy, beteg, törvény, OEP