Több mint 14 ezer milliárd forint hever parlagon

Ha nem lenne moratórium, nem lenne megtakarítás

2021. augusztus 23. Szépen gazdagodott a lakosság az elmúlt hónapokban a legfrissebb adatok szerint. Arról az aprócska tényről azonban mindenki megfeledkezik, hogy hitelfizetési moratórium nélkül nem lennének ennyire fényesek a számok. Örömre az sem adhat okot, hogy újabb csúcson van a készpénzállomány, és rekordot dönt a bankokban lekötetlenül heverő összeg.

Minden problémát elfed most az általános hitelmoratórium, ami szeptember végéig tart. Arra sem számíthatunk azonban, hogy októberben eljön az igazság pillanata, noha a folytatásról és a bankokkal való megállapodásról egyelőre nem hallani. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem szűnik meg teljesen. Jövőre ugyanis választások lesznek, a kormány pedig biztosan nem vállalja be a tömegesen bedőlő hitelek látványát.

Közben az MNB legfrissebb statisztikái szerint a lakosság nettó (pénzügyi megtakarításokból levonva a kötelezettsége) pénzügyi vagyona szépen hízott a második negyedévben is; a nettó pénzügyi vagyon 657 milliárd forinttal 57369 milliárd forintra nőtt. A növekedésből 433 milliárd forint a többlet megtakarításnak, míg 213 milliárd forint a kamatoknak, hozamoknak, árfolyamváltozásoknak volt köszönhető. Azt viszont nem tudhatjuk, hogy ha nem lenne általános hitelmoratórium, akkor mennyi lenne ez a 433 milliárd forintos úgynevezett nettő finanszírozási képesség, lenne-e bármekkora többletmegtakarítás. A második negyedéves számokat elnézve valószínűleg nem.

Egymillió lakossági ügyfél nem törleszt

A bankok adatai szerint mintegy 3 millió család és vállalkozás vett részt a moratóriumban. Az aktuális bankszámla-forgalmi adatok szerint a hitelmoratóriumban lévő ügyfelek 19 százalékának mérhetően csökkent a jövedelme, ugyanakkor 81 százalékuk a jövedelme alapján jelenleg is tudná fizetni a hitelfelvételkor vállalt törlesztőrészleteket. A gazdasági helyzet stabilizálódása megmutatkozott a moratóriumot igénybe vevők körének érdemi csökkenésén is. Július elején 30 ezer vállalati és 1 millió lakossági ügyfél élt még a banki fizetési moratóriummal. Ez azonban még mindig hatalmas ki nem fizetett részleteket jelent. Ezek jelentős része pedig többletmegtakarításként jelenik meg.

Mibe ment a pénz?

Ismét csúcsot döntött július végén a cihákban tartott forint készpénzállomány. Igaz, hogy a korábbi időszakhoz képest csak csekély mértékű a növekmény (39,5 milliárd forint), az 5609,6 milliárd forintos összeg meglehetősen hatalmas. Csak összehasonlításként álljon itt: 5 évvel ezelőtt, 2016. június végén 3291 milliárd forint volt.

A forint bankbetétek 82,6 milliárd forinttal 10074 milliárd forintra nőttek. A növekedés itt sem túl nagy, ennél nagyságrendekkel jobban híztak a forint bankszámlák az elmúlt két évben bármelyik más negyedévben.

Ráadásul ez is mind a lekötetlen betéteket növelte. Az Azénpénzem.hu az MNB különböző statisztikai tábláiból kiszámolta, hogy már csak 1334 milliárd forint a lekötött betét, és 8740 milliárd forint lekötetlen pénz van a folyószámlákon. Ezen persze nem kell csodálkozni. A bankok gyakorlatilag semmit nem fizetnek a pénzünkre. (A betéti kamatokat – forint, euró, dollár, svájci frank – itt kalkulálhatja. )

Nagyon nem jött be, amit az állam akart

Ha összeadjuk a lekötetlenül tartott pénz és a készpénz összegét, az látható, hogy 14349 milliárd forint hever parlagon. Mint három éve megírtuk, ez a pénzmennyiség akkor tízezermilliárd forint volt . Azóta közel a másfélszeresére nőtt úgy, hogy már 2018 őszén az MNB is elkezdett aggódni a túl sok készpénz miatt. Nagy Márton, az MNB akkori alelnöke (ma miniszterelnöki főtanácsadó) egy konferencián már 2018 őszén kifejtette, hogy jó lenne, ha a lakosság kezében levő több mint 5000 milliárd forint készpénz lakossági állampapírba menne.

A 2019 júniusában bevezetett Magyar Állampapír Plusz aztán valóban nagy összegeket vonzott, azonban a készpénzállomány azóta is rendületlenül nőtt. A terv tehát nem vált be. Első körben sokkal inkább a privátbanki ügyfelek biznisze lett; a háztartások rövid lejáratú állampapír-megtakarításai, majd a többlet megtakarításai landoltak itt.

Ha lassan is, de tovább nő az állampapír

Az idén egyébként nagyot lassult a lakosság kezében lévő állampapír-állomány növekedése; a második negyedévben mindössze 190 milliárd forinttal nőtt, 9630 milliárd forintra. Az ÁKK jelentése szerint az első félévben a növekedés időarányosan elmarad a tervtől. A forint lakossági piac nettó kibocsátási terve az első félév végéig 41 százalékban, míg a lakossági bruttó kibocsátás 48 százalékban teljesült.

Nem lehet elvonatkoztatni attól, hogy az elmúlt évek legmagasabb inflációs adatai látnak napvilágot hónapról hónapra, így a piacon messze legnagyobb kamatot fizető állampapírokban sem őrzi már meg értékét a pénzünk. Sokat veszített tehát vonzerejéből az állampapír.

Még hova ment a pénz?

A második negyedévben a lakossági megtakarítások közül devizabetétbe közel 200 milliárd forint áramlott, így a bankban tartott állomány 2620 milliárd forintra nőtt. Belföldi befektetési jegybe 78 milliárd forint lakossági megtakarítás érkezett, míg külföldi befektetési jegybe 73 milliárd forint. Az állomány így 4204 milliárd forintra, illetve 665 milliárd forintra nőtt. Az életbiztosítási díjtartalékokba 27,1 milliárd forint, nyugdíjpénztári megtakarításokba pedig 34,7 milliárd forint érkezett, így az itt megtakarított vagyon a hozamokkal együtt 2345,7 milliárd forintra és 2232 milliárd forintra nőtt.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!