Akár áresés is jöhet

Gyűlnek a felhők a lakáspiac felett

Fotó: Latzer Anna

2019. szeptember 5. Az elmúlt négy év leggyengébb forgalmú nyári időszakát zárta az idén az ingatlanpiac. A visszaeső kereslet már a főváros környékét is elérte. Az egyébként az élénk adásvételi kedvben érdekelt vállalkozások is fordulatról beszélnek.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a banki felmérések, az ingatlanközvetítők és a hirdetési portálok egybehangzóan igyekeztek mind magasabbra korbácsolni a lakásvételi kedvet. Nem csoda, hiszen fontos számukra az érdeklődés, a magasabb ár pedig nagyobb jutalékot jelent. A bankoknak jó üzlet, ha a hiányzó pénzt a vevők hitellel pótolják, a kihelyezések pedig biztonságosabbak (kisebb a hitelhányad) emelkedő árak mellett. Ha a folyamat megfordul, azonnal másképp néznek ki a ma még akár dicsekvésre is méltó adatok.

Tavaly tavasszal már látszottak az ingatlanpiaci kifulladás jelei. A kormány akkor bevetette a CSOK-bombát, így sikerült tovább pörgetni felfelé az árakat. Az áremelkedésért persze nem csak a CSOK a bűnös, de látványosan berobbantotta a folyamatot, és katalizátorként hatott. A rendkívül alacsonyra leszorított kamatok és hozamkörnyezet a befektetőket az ingatlanvásárlásra ösztönözte, a mesterséges felpumpálásban a kedvezményes áfa is segített.

A lakások drágulását tulajdonképpen már csak a kormányzati intézkedések tartják fenn – derült ki már nyáron az OTP elemzéséből (megjegyezzük, ezt az állítást mintha a bank később igyekezett volna ellensúlyozni, illetve elfeledtetni). Részben alighanem erre is születhetett meg a családvédelmi akcióterv, a maga 10 millió forintos babavárós fedezetlen kölcsönével és a CSOK további kedvező irányú átszabásával. Úgy tűnik, most nem feltétlenül válnak be már ezek olyan fényesen (megjegyezzük, részben azért, mert maga a kormányzat is többszörös hasznosításra játszott – gondolunk itt az állampapírok eladásának ösztönzésére, de a várt fogyasztási bővülésre is –, ami mintha önkioltó mechanizmusként működne).

Szaporodnak a kedvezőtlen jelek

A Duna House (DH) legutóbbi jelentése szerint az idén augusztusban az ingatlanpiacon az egy évvel korábbinál 16 százalékkal kevesebb adásvétel zajlott. Mint megállapították: összességében az elmúlt négy év leggyengébb nyári időszakát zárta az ingatlanpiac. Az első nyolc hónap nem mutat ekkora elmaradást (a visszaesés 3 százalékra rúg) az elmúlt évekhez viszonyítva, de ebben szerepet játszik a 2019-es év nagyon erős indítása.

A lakásárak addig nőnek, míg a vevők hajlandóak azokat megfizetni. Nyilvánvalóan számít az is, hogy az érdeklődők mit várnak a jövőtől. Az Azénpénzem.hu több – tapasztalataink szerint a piaci folyamatokra érzékenyen reagáló – olvasója is arról számolt be, hogy már értékesítette befektetési céllal vett lakásait.

A DH elemzési vezetője, Benedikt Károly igyekezett így is menteni a menthetőt. Kijelentette ugyanis, hogy a nyári visszaesést „az erősödő gazdaságnak köszönhető hosszabb és sűrűbb nyaralások is okozhatták a piacon”. Szerinte a családvédelmi intézkedések várt pozitív hatása az őszi hónapokban lesz majd érzékelhető.

A Balla Ingatlan szakértői szerint megérkeztek a babaváró kölcsönösök az ingatlanpiacra, de a lakásárak ennek ellenére nem emelkedtek tovább. Balla Frigyes, a Balla Ingatlan dunakeszi irodájának szakmai vezetője friss nyilatkozatában kijelentette: az agglomeráció ingatlanpiaca virágzásnak indult a megemelkedett fővárosi árak miatt, azonban ez csak nyár elejéig tartott. A megtorpanást még a CSOK-változás sem tudta ellensúlyozni. A szakértő véleménye szerint mindennek köze lehet a Magyar Állampapír Plusz nevű államkötvény kibocsátásához, ami érdeklődőket vont el az ingatlanpiacról. Balla Frigyes nem is számít változásra a jövőben sem, sőt úgy véli, ha az állampapírt még sokáig jegyzik, akár még árcsökkenés is kezdődhet.

A hirdetéseket is kevesebben böngészték

Az ingatlan.com egyenesen budapesti lakáspiaci fordulatról írt nemrégiben. Június eleje és augusztus vége között a hirdetési portál az érdeklődők számának átlagosan 14 százalékos esését tapasztalta. Ennek egyik oka szerintük is az lehet, hogy a befektetési célú lakásvásárlók számára már kevésbé éri meg újabb ingatlant venni.

A fővárosi új lakások, valamint a vidéki használt lakóingatlanok iránti kereslet iránt azonban az ingatlan.com magasabb vagy a korábbihoz hasonló érdeklődést mért. A kormány dicsérete náluk sem maradt el. Mint leírták: a fővároson kívüli lakáspiac élénkülésében komoly szerepe lehet annak, hogy a nagyvárosokban nőtt a munkahelyteremtő beruházások száma, illetve ezeken a településeken a lakásvásárlók jóval hatékonyabban tudják kihasználni a folyamatosan bővülő állami támogatásokat is.