Ami a befektetőknek jó, az a munkavállalóknak rossz

Gyorsul a leépítés a techcégeknél

Fotó: clipart.com

2023. február 1. Alig egy hónap alatt több tízezer munkavállalónak mondtak fel a technológiai cégek. Valódi válságban lennének máris ezek az óriás vállalatok, vagy csupán előremenekülésnek lehetünk szemtanúi? A technológiai szektor legfrissebb eseményeiről számolunk most be.

Már a tavalyi év során is megfigyelhető volt a trend, hogy a technológiai cégek sorra jelentettek be nagyobb létszámcsökkentéseket. A folyamat idén januárra cseppet sem csitult, sőt talán valamelyest még erősödött is: a külön erre a célra létrehozott honlap tanúsága szerint, míg tavaly egész évben 160 ezer elbocsátott munkavállalóról volt adat, az idén már 68 ezer dolgozónak mondtak fel. A jelenség nem korlátozódik egyik alszektorra sem, érintettek a kriptodevizában érdekelt közvetítők és tőzsdék (amelyeknek a sorozatos csődök sem segítettek persze), a pénzügyi szektor megújításán ügyködő fintech vállalkozások csakúgy, mint a Google, az Amazon és a többi óriás technológiai cég.

Felívelés és elbocsátás

Az úgynevezett Big Tech cégek munkaerő-leépítési bejelentéseit azért is kíséri megkülönböztetett figyelem, mert ezek a vállalatok a pandémia során óriási mértékű munkaerő-bővítést hajtottak végre. Az Amazon és a Meta (azaz a Facebook, a Whatsapp és az Instagramm anyavállalata) lényegében megduplázta dolgozói létszámát a járvány alatt, a Microsoft és a Google 50 százalékkal növekedett, és a „visszafogottabb” Apple is majd 20 százalékkal több dolgozóval rendelkezett a Covid-válság végére, mint amennyien ott dolgoztak a válság elején. A lezárások miatt erősen megnövekedett az online szolgáltatások iránti kereslet, ezért a tech cégek munkaerőhiánnyal küzdöttek, így minden pénzt megadtak az elmúlt 2 évben, csak hogy magukhoz csábítsanak elegendő magasan képzett dolgozót.

Azonban ahogy az amerikai és a világgazdaság is lassul, és a magas infláció megállítására erőteljes kamatemeléseket hajtanak végre a jegybankok, a technológiai cégek most hirtelen úgy találják, hogy túl sokan dolgoznak náluk a várhatóan enyhülő kereslethez képest. Ezért most pont ugyanannyira keményen csökkentik a dolgozói létszámot, mint amennyire elszántan igyekeztek a korábbi munkaerőhiányos időszakban bővíteni azt.

Minden alszektor érintett

A CNBC összeállítása szerint az Alphabet (a Google anyavállalata) tíz napja 12 ezer fős elbocsátást jelentett be. A cég vezérigazgatója szerint a leépítéseket azonnal megkezdik az USA-ban, ahol a munkavállalókat védő törvények gyengébbek, és néhány hét múlva érhetik el a többi országban működő leányvállalatokat. Szintén a hónap közepén jelentette be a Microsoft, hogy 10 ezer munkavállalótól válnak meg – a cég vezérigazgatója bízik benne, hogy a szoftveróriás ettől megerősödik és versenyképesebb lesz.

A hónap elején jelezte az Amazon, hogy 18 ezer dolgozót bocsátanak el, ami jelentős szám ugyan, de érdemes összevetni azzal, hogy a cégnél 2021 végére 1,6 millióan dolgoztak – azaz az elbocsátás alig 1 százalékát érinti a teljes dolgozói létszámnak. A kripto világban a Crypto.com és a Coinbase összesen 2500 embert bocsát el, az online brókerként ismert Robinhood 1100 dolgozótól válik meg - ezek már arányaiban nagyobb elbocsátások, mint az Amazon esetében.

A közösségi médiára is kiterjedt a hullám, a Meta 11 ezer munkavállalót érintő elbocsátást jelentett be még novemberben, és az Elon Musk által tavaly átvett Twitter is 3700 dolgozótól vált meg – igaz utóbbi esetben többen túlzónak tartják az elbocsátások mértékét, és csak a fantaszta milliárdos különös rendteremtési és vállalatvezetési szemléletét látják abban, hogy ily módon szabadultak meg a dolgozók több mint felétől.

A háttérben tetszelgés és majmolás áll?

Erősen elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a technológia szektor eredményessége, azaz a cégek által megtermelt profit egyáltalán nem csökkent olyan vészes ütemben, mint amilyenre az elbocsátások üteméből következtethetnénk. Az NPR (a National Public Radio, az amerikai közrádióból kinőtt független hírszervezet) elemzése szerint a Big Tech nincsen bajban, ezek a vállalatok továbbra is a világ legdrágábbra értékelt cégei, és profitjuk jelenleg is óriási mértékű.

A Microsoft például alig egy éve felvásárlási ajánlatot tett a „Call of Duty” nevű videójátékot fejlesztő cégre, és kész volt ezért a cégért az egészen elképesztő 69 milliárd dollárt kínálni készpénzben (a felvásárlás végül meghiúsult a különböző antitröszt hatóságok fellépése nyomán). A szoftveróriás megteheti, hogy ilyen óriási összegekkel dobálózzon, hiszen még most, az utolsó 3 hónapban is 16 milliárd dolláros nyereséget ért el. Igaz ugyan, hogy több technológiai cég is visszaeséséről számolt be a második félévben, de még mindig több milliárd dolláros profitokról beszélünk: a Meta 4,4 milliárdos, az Amazon majdnem 3 milliárdos nyereségről számolt be csak az utolsó 3 hónapban.

A gazdasági visszaesés tehát érezhető ugyan, de még messze nem indokolna ilyen mértékű elbocsátásokat. Arról van inkább szó, hogy a technológiai cégek vezetői felelős irányítók képében kívánnak szerepelni a tőzsdei befektetők előtt, és ezért, tartván attól, hogy a következő negyedévekben esetleg folytatódhat a visszaesés, már előre elbocsátásokat hajtanak végre. Azaz a gazdasági környezet és a vállalatok eredményessége jelenleg még nem indokolja a leépítéseket, de a tőzsde, amely mindig előre figyel, már pozitívan fogadja a cégek prudens, azaz óvatos működéséről szóló beszámolóit. Egyes értelmezések szerint a tőzsdei cégek vezetői a befektetők előtt a kemény kezű, a profittermelő képességet mindenek felett megőrző menedzsert játsszák, és ezért időnek előtte elbocsátanak dolgozókat – gyakran pont azokat, akiknek sikeres felvételéről ugyanilyen nagy büszkeséggel számoltak be alig egy évvel ezelőtt.

A Stanford Egyetem professzora Jeffrey Pfeffer is hasonló véleményen van. Szerinte az elbocsátásokra azért kerül sor, mert az egy szektorba tartozó, azaz ugyanazon befektetői kör kegyeiért versengő vállalatok vezetői másolják egymást: azért csinálják, mert más cégek is csinálják. Ezt az úgynevezett „utánzási viselkedést”, azaz imitációs magatartást már korábban is dokumentálta a menedzsment tudomány is, és most egy újabb bizonyítékát látjuk. Ugyanakkor a professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy ez nem egy ártatlan játék csupán, ugyanis az elbocsátásoknak komoly társadalmi következményei vannak: az érintett dolgozók pszichológiai sérülése valós probléma, akárcsak az, hogy a viselkedés akkor is terjed, amikor nincsen valós oka rá.

A részvénypiac óvatosan optimista

Mindeközben a részvénypiac érdekesen viselkedik. Miközben a várva várt Mikulás rali, a részvényárfolyamok december végi – január legeleji szokásos fellendülése elmaradt, az árfolyamok január folyamán lassan de biztosan erősödtek. Mindez annak tudható be, hogy a befektetők lassan meggyőzték magukat arról, hogy a FED mégis lassítani fog a kamatemelésein, és hogy akár idén is megfordulhat a trend, és bekövetkezhet kamatcsökkentés is a negyedik negyedévben. Erre alapozva óvatos derűlátás jellemezte a piacokat az elmúlt hónapban, a technológiai cégeket tömörítő Nasdaq 100 index például 11 százalékot erősödött januárban.

A Nasdaq100 részvényindex alakulása az elmúlt egy évben

Forrás: nasdaq.com

A pozitív hangulat része természetesen az is, hogy a technológiai cégek vezetői bejelentik egymás után ezeket a leépítéseket, hiszen ami a munkavállalóknak rossz, az az előre tekintő tőzsdei befektetők számára a megfontoltság és a kiszámíthatóság jele. Ráadásul a technológiai szektor minden jel szerint most fontos vízválasztóhoz érkezett a részvénypiacon. A technikai elemzés szerint, azaz a részvényárfolyamokat csupán az árfolyamokat ábrázoló grafikonok és nem a valódi fundamentális értékek értelmezése szerint ugyanis a Nasdaq 100 hosszú hónapok óta először egy úgynevezett vételi jelet mutat: az index értéke meghaladta mind a 200 hetes, mind a 200 napos mozgóátlag értékét. Ezek az indikátorok azt jelzik, hogy hosszú távon vásárolni lehet érdemes a részvénypiacon.

Ugyanakkor elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ez még egy nagyon ingatag helyzet, a befektetők lehet, hogy túlságosan optimisták a FED kamatemelési ciklusának végét illetően. Ha mégsem jönnének be a legrózsásabb várakozások, akkor könnyen újra korrigálhat a piac és eshetnek az árfolyamok. A technológiai cégek vezetői viszont nem kockáztatnak, akármekkora is lesz a gazdasági visszaesés és akármikor is érjen véget a kamatemelési hullám, ők mindenképp a változás élén akarnak járni - ezért is zajlik a mostani elbocsátási hullám.

Szerző: Szepesi László
Címkék: tech cégek, tőzsde, befektetés, elbocsátás, munkavállalók, Big Tech, Amazon, Meta, Facebook, Microsoft, Google, FED, kamatemelés