Pontosan kit, miért és mennyire büntettek

Gyorskölcsönzőkre csapott le az MNB

2014. május 23. A Cetelemre, a Cofidisre és a Providentre összesen 65 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Kigyűjtöttük, melyik gyorskölcsönzőt miért marasztalták el, és miként oszlik meg közöttük a büntetés.

A Cetelem, a Cofidis és a Provident által kínált pénzügyi termékek jellemzően kis összegű, rövid lejáratú, fedezet nélküli, fogyasztási célú lakossági kölcsönök, amelyek értékesítése során kiemelten fontos, hogy a szerződés megkötése előtt az ügyfelek részletes tájékoztatást kapjanak – többek között ezzel indokolta az MNB, miért indította el fogyasztóvédelmi vizsgálatát. Az ellenőrzés létjogosultságát önmagában az is mutathatja, hogy végül összesen 65 millió forint bírságot szabtak ki a gyorskölcsönzőkre.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy fokozott ellenőrzése önmagában nem védi meg a fogyasztókat attól, hogy a jövőben esetleg teljesíthetetlen, súlyos anyagi terhet jelentő hitelszerződést írjanak alá, esetleg adósságcsapdába kerüljenek. Ennek esélye csökkenthető, ha a fogyasztók felelősségteljesen igényelnek hiteleket, alaposan elolvassák a hitelszerződést és az ahhoz tartozó dokumentumokat, tájékozódnak az igényelt pénzügyi szolgáltatások jellemzőiről, kondícióiról, végiggondolják, milyen következményekkel jár a hitel felvétele, illetve kapcsolódik-e hozzá egyéb pénzügyi termék (például hitelkártya).

A jegybank erről kiadott közleményéből az derül ki, hogy pénzügyi termékeiket népszerűsítő kereskedelmi kommunikációjuk során mindhárom piaci szereplő több esetben szabálytalanul járt el, mert nem megfelelő módon tüntették fel a hitelhez tartozó – annak valós költségét bemutató, más szolgáltatók hasonló ajánlatával összehasonlíthatóvá tévő – teljes hiteldíj mutató (THM) mértékét.

Át is verhették fogyasztókat a közvetítők

A hiteleket közvetítő ügynökeik pedig többször hiányosan vagy egyáltalán nem tájékoztatták a fogyasztókat a szerződés megkötése előtt a hitel kondícióiról, a vele kapcsolatos jogaikról, többek között az elállás lehetőségéről. Mint írják: jogszabálysértés gyanúját veti fel, hogy egyes hitelközvetítők szóbeli tájékoztatásuk során nem mindig jelezték a fogyasztóknak, hogy az általuk kínált termék árát (áru)hitellel kell megfizetniük, illetve nem tértek ki a hitelhez kapcsolódó, – a fogyasztókkal aláíratott – tájékoztatók és szerződéses dokumentumok tartalmára sem. Az ügynökök több esetben nem adtak jogszabályszerű részletes tájékoztatást a fogyasztók által igényelt konstrukciók (például áruvásárlási hitel, hitelkártya) pontos kondícióiról, s az igénybevétel feltételeiről. Ezzel kihasználták a fogyasztók esetleges tájékozatlanságát, kiszolgáltatott helyzetét.

A különböző határozatokat áttekintve azonban a bírságok összege és a kiszabás oka között is találhatunk eltéréseket. A legnagyobb büntetést a Cofidis, a legkisebbet pedig a Provident kapta (lásd táblázatunkat). A THM közlése miatt ugyanannyi bírságot kapott mindhárom cég, de kizárólag a Cofidis volt, amelyik egyes reklámjaiban egyáltalán nem szerepeltette a hitel árára vonatkozó értéket. Amint az sem mellékes, hogy a tisztességtelenséget is csak itt állapították meg. Érdemes még kiemelni, hogy a Cetelem majdnem 700 ezer ügyfelének nem küldött kimutatást tartozásáról.

Miért, mekkora bírságot szabott ki az MNB (millió Ft)

Megnevezés	Cofidis	Provident	Cetelem
KHR adatközlés*	0,5	0,5	0,5
THM megjelenítés	10,0	10,0	10,0
Tájékoztatás (szerződés előtt és közben)	5,0	–	2,0
Tisztességtelen gyakorlat	10,0	–	–
Panaszkezelés	1,3	3,0	–
Tartozási kimutatás hiányosságai	–**	2,0	10,0
* Régebbi, a pozitív adóslista elindulása után tapasztalt hiányosság
** Problémát találtak, azt a cégnek 2014. szeptember 1-jéig kell pótolnia