GVH: akár 80 milliárdos fogyasztói haszon
Fotó: Azénpénzem
A 2008-2012. időszakban lezárt, versenykorlátozó megállapodásokkal és erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó versenyfelügyeleti eljárások nyomán legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a fogyasztók – állítja a GVH. A hangsúlyozottan konzervatív becslés kiindulópontja, hogy az erősebb verseny általában alacsonyabb egyensúlyi árakat eredményez, és ezért a versenyt indokolatlanul korlátozó magatartások, valamint a verseny csökkenéséhez vezető fúziók következtében a fogyasztók magasabb árakkal szembesülnek, ami számukra veszteséget okoz. A számítás módját a Magyar Tudományos Akadémia KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársai értékelték (auditálták).
Ha viszont a számítást az újabban (2014. áprilisában) kiadott OECD-ajánlás alapján végezték volna – emelte ki a közlemény –, akkor a GVH kimutatott társadalmi haszna már a. 80 milliárd forintot közelítené. Arra is kitértek, hogy a közvetlen haszon nem tartalmazza – többek között – a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó bevételt, vagy az elrettentés hatását, és az olyan szélesebb értelemben vett előnyöket sem, mint a verseny versenyképességet fokozó hatása. A tényleges haszon tehát meghaladja az itt kimutatottat, akár annak többszöröse is lehet.
A versenyhatóság társadalmi hasznossága külön tudományos okfejtések nélkül is egyértelműnek tűnik. Éppen ezért elgondolkodtató, hogy ez miként illeszthető össze a kormányzat egyre több területet érintő központosító törekvéseivel. Ide sorolható például a tankönyvpiac, de a banki szereplők számának várt csökkenése (erről éppen egy mai konferencián beszélt a jegybank igazgatója) is.
Címkék: GVH, versenyhivatal, fogyasztói haszon, bankok