Valójában érdekel valakit a Kúria, az EB iránymutatása?

Gordiuszi csomó a devizaperekben

2014. február 13. A devizahiteles perek körüli tánc folytatódik, de mára az teljesen világossá vált, hogy valódi megoldásra senki sem szánja el magát. Ezen a várva várt uniós állásfoglalás sem változtathat, hiába támogatja ugyanis az majd meg a Kúria korábbi jogegységi döntését, ha a legfőbb bírói fórum nem igazán hat a perek kimenetelére.

Megszületett az Európai Bíróság (EB) főtanácsnokának javaslata a Kúria által feltett kérdésekre adandó válaszra. Az Alkotmánybíróság (AB) pedig folyamatosan tárgyalgatja a kormány devizahitelekkel kapcsolatos alaptörvény-értelmezésre irányuló indítványát. Az AB főtitkára, Bitskey Botond az MTI-vel közölte: még nem született meg a határozat, de folyamatosan dolgoznak, az ügy kiemelkedő társadalmi súlyának tudatában. (Az ügyet az AB január végén tárgyalta meg először.) Az is kiderült azonban, hogy a döntés időpontja bizonytalan. Alkotmánybírósági támogatással vagy a nélkül, de előbb-utóbb egészen biztosan a kormányzatnak kell elszánnia magát valamilyen lépésre. A kulcs ugyanis egyértelműen nála van. A végtörlesztés pedig megmutatta, ha akar, tud is élni vele.

Érdemes visszaemlékezni arra, hogy egy elsőfokú bíróság ismét semmissé nyilvánította azt a devizahitel szerződést, amibe a Kúria 2013 júliusában belenyúlt, és ezzel érvényessé tette. Az egyértelmű „megrendeléssel” szemben nem arról döntött a bíróság, hogy az árfolyamréssel kapcsolatban hogyan kell elszámolniuk a feleknek. Úgy tűnik, sem akkor, sem azóta nem hajlandóak számolgatni a bírák. Ilyen körülmények között pedig bármilyen irányt is mutat a Kúria, annak legfeljebb hosszú hónapok (évek) után, további perek sorozata után lehet majd gyakorlati következménye.

A helyzet ugyanis, miközben egyre több ponton vált világossá, összességében mind zavarosabb. A Kúria 2013 decemberében jogegységi határozatban számos alapvető kérdést megválaszolt. Mint hangsúlyozták: a bíróságokra kötelező jogegységi határozattal a Kúria csak jogértelmezést végezhet, jogot azonban nem alkothat. Nemrégiben született egyébként egy további jogegységi döntés. Ebben egyértelműen kimondták, hogy semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a kölcsön törlesztőrészleteinek számát, összegét, és mindezek bírói mérlegeléssel sem határozhatók meg. Leállították a bank által indított végrehajtást is, mivel „a kölcsönszerződés érvénytelensége az azt biztosító vételi jogot alapító szerződés érvénytelenségét is maga után vonja”.

Az adósokat perre buzdító ügyvédek „gyűjtőoldala”beszámolt az egész ügyről. Az adós a Carion Ingatlanfinanszírozási Centrumnál szerződött 3,5 millió forint eurós kölcsönre. A megállapodás nem tartalmazta a havi törlesztőrészlet összegét. A tanácselnök ítéletének kihirdetése során kifejtette, hogy ez a szerződés egy különleges szerződés, mivel értékállandósági kikötést tartalmaz. Érvelése szerint, mivel a szerződés az esedékes törlesztőrészletet nem tartalmazta, az értékállandósági kikötéssel kapcsolatos rendelkezés nem jött létre. A hitelintézeti törvény nem ismeri a létre nem jött szerződés kategóriáját, ezért a szerződés semmis, és a felülvizsgálati kérelmet elutasította. A bíró hangsúlyozta, hogy a korábbi (tehát a 2013 decemberében hozott) jogegységi határozat erre az ügyre nem alkalmazható.

A semmisség még mindig csodafegyver

A döntésnek az ad különleges jelentőséget, hogy a Kúria tavalyi állásfoglalása értelmében a bíráknak, ha egyes pontokat (tipikusan ilyen az egyoldalú kamatemelést lehetővé tevő passzus vagy az árfolyamrés) hatályon kívül helyeznek, akkor is a szerződés életben tartását kell szem előtt tartaniuk. Hasonló értelmű javaslatot készített egyébként az EB főtanácsnoka is (erről már hivatkozott cikkünkben részletesen írtunk).

A Hitelsikerek.hu számlálója szerint az adósok első fokon 126, jogerősen pedig 26 pert nyertek meg. A 2013-as jogegységi döntés után is szép számmal születtek ítéletek, de (legalábbis az említett portálon közzétett döntésekben) változatlanul csupán a semmisség kimondására vállalkoztak a bírák. Nem derült azonban ki, hogy pontosan mi is a helyzet akkor, ha egy devizás hitelszerződés semmis. Erről a legmagasabb bírói fórum sem mondott semmit, pedig az ilyen esetekben követendő eljárás most már a Kúria legutóbbi jogegységi határozatába is belekívánkozna.

A Ptk-ban 2012-től szerepel, hogy valaki anélkül kérheti bármely szerződés érvénytelenségének a megállapítását, hogy egyúttal az érvénytelenség jogkövetkezményeinek az alkalmazását is kérné. Ez a „kakukktojás” teszi lehetővé, hogy félúton megálljon egy ügy. Az új Ptk-ba változatlanul bekerült ez a passzus, annak ellenére, hogy annak jogalkotási folyamata során már látszott: a devizapereknél ez anomáliákhoz vezethet. A Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetője, Wellmann György portálunk kérdésére korábban azt mondta: a jogalkotók egyenrangú felek közötti ügyletekre gondolva helyezték el ezt a passzust a törvényben, arra számítva, hogy közös érdekük a szerződés életben tartása. Ez a probléma tehát régóta ismert, de a gordiuszi csomó átvágására mégsem vállalkozik senki (pedig a most örömmámorban úszó adósok és az őket képviselő ügyvédek közül az öröm könnyen csak az utóbbiaknál maradhat meg).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: devizahiteles perek, devizahitelesek, Kúria, jogegységi, semmisség, ítéletek