A programot kemény ellenérdekeltségek akadályozzák

Gondok az eszközkezelővel?

A kilakoltatást megelőzi a végrehajtás
2012. március 28. Az érdekvédők és az ügyfelek a bankokat, a bankok az ügyfeleket hibáztatják, amiért egyelőre úgy tűnik, hogy nem zökkenőmentes az eszközkezelő segítsége. Az látszik, hogy sok olyan adós, akitől meg akarnak szabadulni a hitelintézetek, nem is akar hallani a lehetőségről. Másokat viszont bankjuk tart csapdában. Ezt meg is teheti.

Eddig ötezer alkalommal keresték meg a Nemzeti Eszközkezelőt (NET) az érdeklődők – tudta meg az azenpenzem.hu. Itt az általános törvényi feltételekről lehet csupán tájékozódni, mint Ternyák Edit szóvivő portálunknak hangsúlyozta: minden esetben elmondják, hogy a konkrét, egyedi ügyeket a saját bankjuknál kell intézni. Probléma pedig éppen ezen a téren látszik körvonalazódni. Barabás Gyula, a Széchenyi Hitelszövetség elnöke kérdésünkre elmondta, hogy nála nagyon sok banki adós érdeklődik az eszközkezelőről, akik szívesen adnák el lakásukat a NET-nek (hozzánk is több ilyen olvasói levél érkezett). Bár megfelelnek a törvényi feltételeknek, az ő lakásukat nem jelölte ki a bank kényszerértékesítésre, így egyelőre nem tudnak lépni. A törvény szövege ugyanis átadja a banknak a mérlegelési lehetőséget, a hitelintézet pedig – tette hozzá Barabás – a saját gazdasági, üzleti érdeke alapján fog eljárni.

Erre egyébként a feltételekből sem nehéz rájönni. A bank ugyanis az eredeti forgalmi érték 55, 50 vagy 35 százalékán adhatja el az eszközkezelőnek a lakást (lásd erről az összeállításunkat). Ha ennél jobb árat remél a piacon, akkor nyilvánvalóan nem járul hozzá, hogy átkerüljön az ingatlan az eszközkezelőhöz. Pedig az ügyfélnek nem mindegy, hogy a lakását végül ki veszi meg. Az eszközkezelő esetében már ismerjük a bérleti díjat, ráadásul az ügyfél minden adósságától megszabadul, hiszen az eljárás során a bank lemond minden további követelésről. Viszont ha a bank nem az eszközkezelőnek értékesíti az ingatlant, hanem árverezi vagy akár saját ingatlanforgalmazó vállalatának adja tovább, nem kötelessége lemondani a fennmaradó tartozásról.
Első ütemben azok az ingatlanok kerülhetnek be a Nemzeti Eszközkezelő (NET) programjába, amelyeket még januárban jelöltek ki kényszerértékesítésre a pénzügyi intézmények, és amelyek minden egyéb törvényi feltételnek megfelelnek. A törvényi határidők alapján – mondta Ternyák Edit – megkezdődtek a felajánlások a bankok részéről. Ilyent – tudtuk meg – kezdeményezett már az UniCredit. A NET szerint az első szerződéskötésekre áprilisban kerülhet sor.
Akadályt jelenthet a kvóta is
A pénzintézetek számára korlátot jelent az árverezési kvóta – világítottak meg egy másik szempontot az OTP-nél. (Másutt ezzel kapcsolatban azt emelték ki, hogy éppen ez a korlát nehezíti azok helyzetét, akik az eszközkezelőre várnának. A bankok ugyanis a minél jobb kihasználás érdekében elsőként az értékesebb ingatlanokat veszik sorra.) Az idei első negyedévi kvóta az OTP-csoportnál 957 ingatlant jelent. Ennyit jelöltek ki kényszerértékesítésre. Ebbe a körbe – mondták el a banknál – olyan ingatlanok kerültek, ahol nem jött létre sem a banki, sem a faktoringos első követeléskezelési szakaszban az adóssal megállapodás. A kényszerértékesítésre jelölésről a Faktoring az összes érintett ügyfél részére küldött értesítő levelet. Azoknak, akik előzetes vizsgálatuk alapján megfelelnek a NET-hez kerülési feltételeknek, ezt külön jelezték.

A legnagyobb banknál azt hangsúlyozták, hogy nagyon szigorúak az állami segítség feltételei. Az UniCreditnél viszont azt tudtuk meg, hogy a náluk kényszerértékesítésre kijelöltek között szerepelnek olyan ingatlanok, amelyek jogosultak lehetnek a Nemzeti Eszközkezelő eljárására. Erről ki is küldték a tájékoztatást, az eljárás igénybevételére vonatkozó szándéknyilatkozatot azonban csak elenyészően kis számban kapták vissza. Hasonló jelenségről más hitelintézetnél is beszámoltak. Állítólag több, személyesen is megkeresett ügyfél azt mondta, bolond lenne vállalni bármilyen csekély bérleti díjat is, amikor jelenleg semmit sem fizet. Ők azzal is tisztában vannak, hogy valójában nem kell félniük a kilakoltatástól (főként a kvóta miatt).

Kapcsolódó anyagok