Újabb elképesztő adat

Fürdik az ország a pénzben

2015. július 15. Tovább nőtt júniusban a forgalomban levő készpénz mennyisége – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett statisztikájából. Miközben a világ több pontján is a pénzérmék és bankjegyek teljes kiszorítását szeretnék elérni, nálunk mintha egy cseppet sem érdekelné ez a jelenség a monetáris hatóságot. Pedig szakértők ezt a feketegazdaság „hőmérőjének” is tartják. Jót biztos nem jelent.

Amióta a Fidesz-kormány irányítja az országot, alapjaiban változtak meg a készpénzforgalmi adatok. Fokozatosan teljesen eltűnt a szezonalitás (régebben a karácsonyi megugrást gyors visszarendeződés követte), a mennyiségi értékek pedig újabb és újabb történelmi csúcsokra ugrottak. A tranzakciós illeték 2013 januári bevezetése után két hónappal már több bankót szorongattak honfitársaink (lásd grafikonunkat), mint az azt egy évvel megelőző pénzpiaci pánik idején. A folyamat pedig az illeték emelését követően még fel is gyorsult. Bár a grafikon ezek hatását látszik alátámasztani, gyanítható, hogy azért másról is szó lehet.

Miközben ugyanis egyre több papírpénz forog, az MNB másik statisztikája az elektronikus tranzakciók terjedését mutatja. A hazai kibocsátású fizetési kártyás belföldi vásárlások száma az idei első negyedévben 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A vásárlások összértéke is igen dinamikusan, 17 százalékkal nőtt a 2014 első negyedévihez viszonyítva. A netes vételek valósággal hasítanak. Az online fizetések száma 39 százalékkal, összértéke 43 százalékkal bővült. (Azért ez még így is elég picurka szegmens.) Eszerint tehát minden a legnagyobb rendben van. Ugyanebből a statisztikából persze az is kiderült, hogy 2015 első negyedévében csökkent a bankszámlák száma, március végére közel 134 ezer bankkártyával kevesebbet használtak a magánszemélyek, mint két évvel korábban.

Svédországban a hajléktalanoknak bankkártyával adhatnak apanázst a járókelők. Dánia már jövőre megtenné az első igazán komoly lépést a készpénzmentes társadalom megteremtése felé. A készpénzmentes gazdaság megvalósításához azonban – írta a készpénzt visszaszorító nemzetközi törekvésekről készített összeállításában a hvg.hu – márpedig a bizalom a kulcskérdés, hiszen abban a társadalomban, ahol minden kifizetés elektronikusan történik, mindennek nyoma is marad.

A „pénzügyi rezsicsökkentés” nem igazán hatott

A kormány gondoskodott arról, hogy a bankszámlával rendelkezők is megkedveljék a kápét. A „pénzügyi rezsicsökkentésként” elhíresült intézkedés szerint 2014 februárjától az erről nyilatkozók havonta 150 ezer forintot vehetnek fel kártyájukkal díjmentesen bármely banki automatából. A grafikonon ezt azért nem jeleztük külön, mert nem mutatható ki, hogy túl nagy hatása lett volna. Azóta egyébként világosan kiderült, hogy a bankszámlások többsége épeszűbb a jogalkotóknál. Korábban ugyanis egy számlatulajdonos átlagosan ötvenezer forint készpénzt vett fel havonta, és ez az összeg nem emelkedett meg jelentősen (és főleg tartósan). Persze nyilván akad olyan kör, akikre gondolva kialakították ezt a szabályozást.

Ha belegondolunk a számok nagyságába, akkor eleve nehéz elképzelni, hogy a statisztikát elsősorban az „átlagos” magánszemélyek szokásai alakítanák. (Biztos akadnak olyan magánszemélyek, akik már tényezőt jelenthetnek, de finoman fogalmazva, nem lehetnek igazán sokan.)

A készpénzmennyiség elképesztő növekedését érdemes talán abból a szempontból megközelíteni, hogy néhány országban miért is szeretnének kápémentességet. Peter Bofinger, a würzburgi egyetem közgazdász professzora, a német „bölcsek tanácsának" a tagja a Spiegel magazinban arra szólította fel a német kormányt, hogy nemzetközi fórumokon támogassa a készpénz kivezetésének az ügyét. Érvelése szerint ugyanis ezzel fel lehetne számolni a feketemunkát a gazdaságban, és ki lehetne szorítani a drogkereskedelmet is.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát!

Címkék: készpénz, statisztika, MNB, tranzakciós illeték, pénzügyi rezsicsökkentés