Befektetési alapokba áramlik a legtöbb lakossági megtakarítás

Friss számok: megint lenyomták az állampapírt

2014. március 19. Februárban 78 milliárd forint friss pénzt fektetett a lakosság befektetési jegyekbe, miközben állampapírba csak 44 milliárdot. Továbbra is a rövid kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok a legnépszerűbbek, a pénzpiaciakból viszont távozik a pénz. Az állam új lakossági kötvénnyel próbálja magához vonzani a megtakarításunkat. És persze hirdetéssel is.

Hirdetési kampányban ugyan nem versenyeznek a befektetési alapok a magyar állammal, de jól láthatóan szoros harc dúl közöttük a lakossági megtakarításokért. Nem csak a friss pénzeket próbálja magához csábítani mindkét fél, hanem az alacsony betéti kamatok miatt a bankbetétet elhagyó megtakarításokat is. Februárban mintegy 78 milliárd forint friss pénz áramlott a befektetési alapokba – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. Ez ugyan nem annyira kiemelkedő, mint a januári 164 milliárd, de megfelel a tavalyi átlagos tőkebeáramlásnak. Ugyanakkor állampapírba januárban 66 milliárd, februárban viszont csak 44,2 milliárd forint lakossági megtakarítás áramlott.

A legnépszerűbbek a kötvényalapok, ezen belül pedig a rövid kötvényalapok: ide közel 41 milliárd forint érkezett februárban. A hosszú kötvényalapokból azonban már inkább távozik a pénz, februárban 566 millió forint. Továbbra is az abszolút hozamú alapok a slágertermékek, februárban 37 milliárd forintot tettek ezekbe a megtakarítók. Ennek köszönhetően már 577 milliárd forint fekszik abszolút hozamú alapokban, így a hagyományosnak tekinthető pénzpiaci (1618 milliárd) és kötvényalapok (964 milliárd forint) után ebben a típusban kezelik a legtöbb vagyont az alapkezelők. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)  

 

A BAMOSZ adatai szerint februárban a vegyes alapokba áramlott még jelentős pénz, 20 milliárd forint, a tőkevédett alapokba pedig 6,1 milliárd forint. A pénzpiaci alapokból azonban 7,2 milliárdot, a részvényalapokból 6,3 milliárd forintot vettek ki a befektetők, az ingatlanalapokat pedig 8,6 milliárd forint hagyta ott.

Azt veszel, amit ajánlanak

A befektetési alapok nagy előnye az állampapírokkal szemben, hogy az alapkezelők döntő része banki tulajdonossal rendelkezik, így a betét helyett jobb megtakarítást kereső pénz „helyben maradhat”, hiszen a bankok leginkább a saját befektetési alapjaikat kínálják az ügyfeleknek. Vehetnek persze állampapírt is a bankfiókokban a megtakarítók – ha nagyon ragaszkodnak hozzá -, de köztudomású, hogy inkább azt veszik, amit a pultnál ajánlanak nekik.

Az Államadósság Kezelő Központ tehát erős hirdetési kampánnyal és a bankoknak fizetett megfelelő jutalékkal próbál lakossági befektetőkhöz jutni. A hálózata ugyanis elég gyér. Jól látható, hogy a kifejezetten a lakosság számára kínált állampapírok közül a legtöbbet a Kincstári Takarékjegyből veszik az emberek, ami a nagyobb banki fiókokban is kapható. A posta hálózatában, illetve csak az államkincstár irodáiban és a neten kapható állampapírokból már jóval kisebb az értékesítés. Mindenesetre az állam próbálkozik. Hiszen ezen a héten kezdték el az újfajta, a pénzpiaci hozamokhoz kötött kamatozású Bónusz Magyar Államkötvény értékesítését. Márciusban majd kiderül, hogy ez mennyit segített a megtakarításunkért folytatott versenyben. Idén egyelőre a befektetési alapok vezetnek.

A befektetési alapok legutóbbi hozamát itt találja.
Az állampapírok kamatát itt találja.
A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.