Befektetési alapokba áramlik a legtöbb lakossági megtakarítás

Friss számok: megint lenyomták az állampapírt

2014. március 19. Februárban 78 milliárd forint friss pénzt fektetett a lakosság befektetési jegyekbe, miközben állampapírba csak 44 milliárdot. Továbbra is a rövid kötvényalapok és az abszolút hozamú alapok a legnépszerűbbek, a pénzpiaciakból viszont távozik a pénz. Az állam új lakossági kötvénnyel próbálja magához vonzani a megtakarításunkat. És persze hirdetéssel is.

Hirdetési kampányban ugyan nem versenyeznek a befektetési alapok a magyar állammal, de jól láthatóan szoros harc dúl közöttük a lakossági megtakarításokért. Nem csak a friss pénzeket próbálja magához csábítani mindkét fél, hanem az alacsony betéti kamatok miatt a bankbetétet elhagyó megtakarításokat is. Februárban mintegy 78 milliárd forint friss pénz áramlott a befektetési alapokba – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) legfrissebb adataiból. Ez ugyan nem annyira kiemelkedő, mint a januári 164 milliárd, de megfelel a tavalyi átlagos tőkebeáramlásnak. Ugyanakkor állampapírba januárban 66 milliárd, februárban viszont csak 44,2 milliárd forint lakossági megtakarítás áramlott.

A legnépszerűbbek a kötvényalapok, ezen belül pedig a rövid kötvényalapok: ide közel 41 milliárd forint érkezett februárban. A hosszú kötvényalapokból azonban már inkább távozik a pénz, februárban 566 millió forint. Továbbra is az abszolút hozamú alapok a slágertermékek, februárban 37 milliárd forintot tettek ezekbe a megtakarítók. Ennek köszönhetően már 577 milliárd forint fekszik abszolút hozamú alapokban, így a hagyományosnak tekinthető pénzpiaci (1618 milliárd) és kötvényalapok (964 milliárd forint) után ebben a típusban kezelik a legtöbb vagyont az alapkezelők. (A cikk a Befektetési alapok rovat része, a korábbi hozamokat ott megtalálja.)

A BAMOSZ adatai szerint februárban a vegyes alapokba áramlott még jelentős pénz, 20 milliárd forint, a tőkevédett alapokba pedig 6,1 milliárd forint. A pénzpiaci alapokból azonban 7,2 milliárdot, a részvényalapokból 6,3 milliárd forintot vettek ki a befektetők, az ingatlanalapokat pedig 8,6 milliárd forint hagyta ott.

Azt veszel, amit ajánlanak

A befektetési alapok nagy előnye az állampapírokkal szemben, hogy az alapkezelők döntő része banki tulajdonossal rendelkezik, így a betét helyett jobb megtakarítást kereső pénz „helyben maradhat”, hiszen a bankok leginkább a saját befektetési alapjaikat kínálják az ügyfeleknek. Vehetnek persze állampapírt is a bankfiókokban a megtakarítók – ha nagyon ragaszkodnak hozzá -, de köztudomású, hogy inkább azt veszik, amit a pultnál ajánlanak nekik.

Az Államadósság Kezelő Központ tehát erős hirdetési kampánnyal és a bankoknak fizetett megfelelő jutalékkal próbál lakossági befektetőkhöz jutni. A hálózata ugyanis elég gyér. Jól látható, hogy a kifejezetten a lakosság számára kínált állampapírok közül a legtöbbet a Kincstári Takarékjegyből veszik az emberek, ami a nagyobb banki fiókokban is kapható. A posta hálózatában, illetve csak az államkincstár irodáiban és a neten kapható állampapírokból már jóval kisebb az értékesítés. Mindenesetre az állam próbálkozik. Hiszen ezen a héten kezdték el az újfajta, a pénzpiaci hozamokhoz kötött kamatozású Bónusz Magyar Államkötvény értékesítését. Márciusban majd kiderül, hogy ez mennyit segített a megtakarításunkért folytatott versenyben. Idén egyelőre a befektetési alapok vezetnek.

A befektetési alapok legutóbbi hozamát itt találja.
Az állampapírok kamatát itt találja.
A betéti kamatokat itt kalkulálhatja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: befektetési alap, BAMOSZ, állampapír, Kincstári Takarékjegy, abszolút hozamú alap, rövid kötvényalap, Bónusz Magyar államkötvény

Friss számok: megint lenyomták az állampapírt

Azt veszel, amit ajánlanak

Kapcsolódó anyagok