A jogerősen befejezett eljárások negyedét az adós nyerte

Forrponton a devizás hitelperek

Fotó: Bruzák Noémi, MTI
2013. november 20. A devizahitelesek eddig első fokon közel száz, másodfokon pedig másfél tucat pert nyertek meg a bankok és lízingcégek ellen. Sikerek tehát meglehetősen szép számmal akadnak, de a peres eljárások végső kimenetele még mindig erősen kérdéses. Úgy tűnik, minél aktívabb ezen a téren a kormányzat, annál inkább.

A múlt héten akadt olyan nap, amikor öt olyan ítéletről számoltak be a jogászok a hitelsikerek.hu portálon, amelyekben a devizahitelesek számára kedvező döntés született. Léhmann György siófoki jogász pedig arról értesítette portálunkat, hogy már kettesével kapja a nyert döntésekről az értesítést. Sokatmondó egyébként, hogy az említett honlapon Léhmann ügyeivel általában nem foglalkoznak, azzal az indoklással, hogy az ügyvéd „határozottan ellenzi a teljes semmisséget”, emiatt az általa összeállított keresettípust nem is nem javasolják. Már ez is jelzi, hogy az adósokat képviselők sem egységesek. Emellett az érintetteknek nem árt abba is belegondolni: mára külön üzletággá váltak a devizahitelesek. Meglehetősen szép jövedelmet biztosíthatnak az adósok számos ügyvédnek (ebben a szakmában pedig a magyar piac mérete és a jelenlegi gazdasági helyzet adta lehetőségekhez képest igen sokan tevékenykednek).

Az említett portálon levő számláló szerint jelenleg első fokon 97 nyertes pert tudnak a jogászok felmutatni a mintegy háromezerből. Ez nem túl magas nyerési arány, de azonnal alapvetően megváltozik a helyzet, ha a jogerősen befejezett ügyeket nézzük. (Persze, amennyiben a különböző forrásokból származó statisztikák összevethetők.) Korba Szabolcs, az OTP Bank főosztályvezetője nemrégiben 60 jogerősen befejezett devizahiteles perről beszélt, amiből szerinte összesen hatot veszítettek el a bankok és lízingcégek. A hitelsikeren ennél jóval több, összesen 15 pernyertességről adnak hírt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül minden negyedik befejezett ügy az adós javára dőlt el. Az elsőre nagyon jól hangzó aránynál sem árt azonban a folyamatok mögé nézni.

A találkozón felmerült javaslatok egy része Navracsics szerint a jövőre nézve kezelné a devizahitelesek problémáját. Ilyenek többek közt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) felvetései, amelyek egyebek mellett arra vonatkoznak, hogy ne az alperes pénzintézet - jellemzően budapesti - székhelye, hanem a felperes devizahitelesek lakóhelye határozza meg a bíróság illetékességét. A Fővárosi Törvényszék polgári ügyszakán folyamatban levő ügyek 56 százaléka ugyanis devizahiteles eljárás, és a bíróság további "robbanásszerű" növekedésre számít. Az OBH javasolta azt is, hogy a devizahiteles perek elindulásakor a felek között legyen kötelező az egyeztetés.
Számos olyan ügy akad ugyanis (a Léhmann perek nem ilyenek), amiben kizárólag a végrehajtás megakasztása, a szerződés semmisségének a kimondatása a cél. Ilyen esetekben az ügyvéd már biztosan nyer (a bíróság esetenként milliós munkadíjakat ítélt meg), a devizahiteles azonban – ha a finanszírozó nem nyugszik bele a döntésbe – csak átmenetileg könnyebbülhet meg. Később ugyanis folytatódik az ügy. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke az ATV-nek nyilatkozva kijelentette: a végrehajtás megszüntetési perek nem alkalmasak a kérdések eldöntésére.

„Most nincs szó szerződésmódosításról”


Bánáti a tegnapi devizahitelesi „csúcstalálkozó” (képünkön) után nyilatkozott. Ezen az egyeztetésen részt vett az igazságügyminiszter, a Kúria, valamint a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Bírósági Hivatal, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Magyar Ügyvédi Kamara, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és a Legfőbb Ügyészség vezetői, képviselői.  Alapvető kérdés a devizahiteles szerződések érvényességének, az egyoldalú kamatváltozásnak és az árfolyamrésnek az egységes megítélése – mondta el ezt követően Navracsics Tibor sajtótájékoztatóján. Tisztázandónak nevezte, hogy az egyoldalú kamatváltozás terheit ki viselje, és az árfolyamréssel kapcsolatban is fontos volna egy iránymutatás (portálunknak ezt korábban még erre az évre ígérte a Kúria, a semmisség következményének meghatározásával együtt, de a kormányzati kommunikációs dömping után mintha visszakoztak volna). Az MTI tudósítása szerint arról is beszélt, hogy ha van más megnyugtató megoldás, akkor utólag nem lesz szükség "belenyúlni" a szerződésekbe, ami csak akkor lehet indokolt, ha tömeges, közérdekre kiható sérelem merül fel. Most nincs szó szerződésmódosításról - tette hozzá.

Navracsics a jövő hétre konzultációt kért Darák Pétertől, a Kúria elnökétől is. A legfőbb bírói fórum közleményben reagált. Mint írták: átérzik a devizaperek társadalmi jelentőségét, ezért javasolták, hogy az értékhatár alatti perekben is lehessen felülvizsgálati eljárást kezdeményezni, ha jelentős elvi kérdés merül fel. A Kúria Polgári Kollégiuma folyamatosan elemzi a devizahitelekkel kapcsolatos pereket, azok mennyiségi alakulását és főként az azokban felmerülő többrétegű, összetett jogi problémákat. Érdekes módon arra is kitértek, hogy a Magyar Bankszövetség által elkészített javaslat is mutatja ennek a kérdésnek az összetettségét. Amennyiben a megoldáshoz szükséges konkrét jogszabály-tervezetek elkészülnek, azok szakmai véleményezését a Kúria a szokásos eljárási rendben megteszi – nyomatékosították.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: B.Varga Judit–Lenkei Gábor
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok