Elméletben a hitelengedés 65 százalék is lehetne

Forró ősz jön a bajban levő adósokra?

Mintha nem egy nyelvet beszélnének
Fotó: Azénpénzem

2016. szeptember 1. A bankok ebben a hónapban keresik (vagy nem keresik) ismét, illetve először a nem fizető lakáshiteles ügyfeleiket. A jegybank által ajánlott eljárás lehetne eredményes is, de kérdés, hogy a hitelintézetek mennyire szorgalmazzák, és az adósok hajlandóak-e tárgyalni. Az adósbajok minden szépítő statisztikai tényező ellenére nem csitulnak.

Korábban részletesen írtunk arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint mit kell tenniük a bankoknak nem fizető adósaikkal. A leírtakból (a teljes ajánlást itt nézheti meg) megfizethetőbb törlesztők, sőt hitelelengedés – ennek mértéke a korábban már megképzett céltartalékot is elérheti – kikövetkeztethető. Az ajánlás szerint azokkal a lakáshitelesekkel, akiknek szerződését már felmondták, szeptember végéig legalább kétszer kell megkísérelni a kapcsolatfelvételt. Eredetileg a legalább 30 napos fizetési csúszásban levőket is eddig kellett volna megkeresni, de a Bankszövetség ezt túlzottan riasztónak tartotta.

Eddig nem sok olyan esetről tudunk, amikor a nehezen vagy egyáltalán nem fizető lakáshitelesnek egyáltalán bármit mondott volna bankja az MNB ajánlásának megfelelően (pedig sok érintettől érdeklődtünk). Előfordult viszont, hogy az adóst „egyeztetésre” (azt feltételezzük, hogy ez a jegybanki elvárások szerinti lehetett, bár mondani nem mondták) hívta be a bank, de amikor ő hangfelvételt akart készíteni az elhangzottakról, szabályosan kidobták. Más azt panaszolta, hogy egy szót sem értett az elmondottakból, a kérdéseire pedig lekezelően és egyre ingerültebben reagáltak. Ez a tárgyalás is eredménytelen lett.

Belengetett újabb lehetőségek

Feltételezhetően azért fel tudnak valamit (ha mást nem, eredménytelenséget) mutatni a bankok, hiszen a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente az MTI-nek még a nyáron azt mondta: már a második megkeresést fejezik be a hitelintézetek. Az egész eljárás egyébként eleve nem vonatkozik a már végrehajtási eljárás alatt levőkre és a pereskedőkre sem. Ők pedig elég szép számmal vannak. Mint arról korábban írtunk, az idén csaknem háromszor annyi kilakoltatást hajtottak végre, mint korábban egy év alatt, de az ősz újabb csúcsokat hozhat.

Közben folynak a perek, amelyek esetenként extra bíztatást hozhatnak az adósoknak (egy ilyenről itt írtunk). A tárgyalási készséget a keserűség és bizalmatlanság mellett csökkentheti az is, hogy továbbra is lebegtet a kormányzat további segítséget. A nemzetgazdasági miniszter a nyár elején beszélt arról, hogy akár ötvenezer bajban levő lakáshitelesnek segíthet az a „különleges lakásalap”, amibe a bankok részben átcsoportosíthatják a nem fizetők hiteleit. A kisebb kormánypárt alelnöke pedig azt lengette be, hogy a magáncsőd feltételein ősszel enyhíthetnek (ez alaposan rá is férne).

Hatvan milliárdnyi lakáshitel csúszott éven túlra

Az egésszel kapcsolatban az az érzésünk, hogy a hatalmon levők abban bíznak, hogy valahogy majd csak eltűnnek azok, akik még mindig isszák a devizahitelezés keserű levét. Az idei első félévről közzétett jegybanki statisztikák szerint pedig ez a „megtisztulás” egyáltalán nincs annyira közel. Az idei második negyedév végére az autóhitelek közel minden harmadik forintját már legalább három hónapja nem törlesztik az adósok, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél (ahol a lakás van veszélyben) ugyanez az arány közelít a 25 százalékhoz.

A jegybank összesítése szerint 2016. június végén a háztartási hitelek 17,3 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 0,5 százalékpontos csökkenésnek felel meg az előző negyedévhez képest. Az idei első félévben összesen a bankok több mint 23 milliárd tőkekövetelést leírtak, 50 milliárdot pedig eladtak.

A három hónapon túli, de egy éven belüli hitelhátralék az MNB statisztikája szerint a lakáshiteleknél jókorát csökkent. Részletesebben megnézve azonban meglehetősen egyértelmű, hogy sokan egyszerűen átcsúsztak az éven túli tartományba. Több mint 265 napja nem törlesztettek az adósok 410 milliárd forint szabad felhasználású jelzáloghitelt. Ez egyetlen negyedév alatt 34,3 milliárd forintos növekményt takar. A kifejezetten lakáscélú kölcsönök esetében az emelkedés 23,3 milliárd forint volt.

Nem túl bíztató adat az sem, hogy a banki adóssegítő programokba kerültek között a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya még mindig igen magas, összesen 40,5 százalék. Mint azonban az MNB tudatta: a 90 napon túli késedelemben lévő háztartási hitelek céltartalékkal fedezettségének szintje az előző negyedév végi 65 százalékról 65,3 százalékra nőtt. Ez ugyanúgy csekély növekmény, mint ahogy a lakossági hitelállomány minőségének javulása sem túl jelentős (lásd keretesünket). Azért írtunk le, mert a jegybanki ajánlás okán a bankkal folytatott komoly tárgyalás során lehet jelentősége. Ez ugyanis elméletben akár 65 százalékos hitelelengedést is lehetővé tenne.

Itt összegyűjtöttük a tudnivalókat az eszközkezelős (NET) programról

A magáncsőd részleteiről itt tájékozódhat

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nemfizető, adósok, devizahitelesek, bankok, végrehajtás, ajánlás, MNB