Senki sem tudja, hol lehet az árfolyamok teteje
2012. május 24.
Viszonylag kevesen nyilatkoztak arról, hogy devizahitelüket forintra váltanák. Bankonként nagyok azonban a különbségek. A megcsúszott adósoknak igen fájó lehet majd a forint gyengülése, aminek végét még csak megbecsülni sem tudják a szakértők. Tartósabb rossz hangulat növelheti az árfolyamgát iránt az érdeklődést, a késlekedés azonban sokba kerülhet.
Az OTP-nél végül a 90 napnál nagyobb hátralékkal rendelkező ingatlanfedezetű devizahitellel rendelkező ügyfelek érdeklődése a forintra váltás iránt mérsékelt maradt. Ez szinte minden banknál így alakult. A Budapest Banknál (BB) viszont – tudta meg az azenpenzem.hu –május 15-ig (a törvényi határidőig) a jogosult ügyfelek több mint 50 százaléka jelezte, hogy élni szeretne a lehetőséggel. Nyilvánvaló, hogy az ilyen markáns különbség (az eddigi információink szerint összesen 15-20 százalékos lehet ebben a programban a részvételi arány) a pénzintézetenként eltérő ügyfélkezelésből fakadhat. Ahogy több olvasónk is jelezte: például az Erste és a Raiffeisen igyekezett megnehezíteni magát a jelentkezést is. A mostani fejlemények azonban nem túl kedvezőek azoknak, akik a forintosítást választották (illetve választhatták). A váltási árfolyamot ugyanis a törvény szerint a május 15-étől a június 15-éig tartó időszak átlaga határozza meg. A svájci frankért a kezdő időpontban még 243 forintot adtak a piacon, tegnap azonban 252 felett is járt az árfolyam.
Attól tartunk azonban, hogy még ezek a számok sem mondanak sokat. A forint korábbinál nagyobb napon belüli bakugrásaiból arra következtettünk, hogy csekély lehet a magyar fizetőeszköz devizapiaci forgalma. Az általunk megkérdezett szakemberek ezt kivétel nélkül megerősítették. Timothy Ash, az RBS londoni elemzője – derül ki a portfolio.hu összeállításából –kiváltképp érdekesnek tartja a forint gyengülését annak fényében, hogy a magyar fizetőeszköz mennyire alulsúlyozott a befektetők körében (értsd: a kutyának sem kell).
Ennek tükrében pedig egyelőre úgy tűnik, hogy út csak lefelé vezet (az erősödéshez forintvételi szándékra lenne szükség). Abba pedig még belegondolni is rossz, hogy mi lesz akkor, ha a nemzetközi pénzvilág a magyarországi helyzetre figyel majd. Gyér forgalom és komoly vételi szándék nélkül bármilyen szintre kerülhet az árfolyam. Ilyen körülmények között könnyen lehet, hogy a januárban tapasztalt 324 forintos euró még nem is a tetőzést jelenti majd. A kormány persze az újabb brutális gyengülés után ismét törekedhet az IMF-megállapodás gyorsítására, de kérdés, hogy ezt meddig és mekkora hatékonysággal lehet eljátszani.
Forintosítás: rosszul járnak az adósok
Az OTP-nél végül a 90 napnál nagyobb hátralékkal rendelkező ingatlanfedezetű devizahitellel rendelkező ügyfelek érdeklődése a forintra váltás iránt mérsékelt maradt. Ez szinte minden banknál így alakult. A Budapest Banknál (BB) viszont – tudta meg az azenpenzem.hu –május 15-ig (a törvényi határidőig) a jogosult ügyfelek több mint 50 százaléka jelezte, hogy élni szeretne a lehetőséggel. Nyilvánvaló, hogy az ilyen markáns különbség (az eddigi információink szerint összesen 15-20 százalékos lehet ebben a programban a részvételi arány) a pénzintézetenként eltérő ügyfélkezelésből fakadhat. Ahogy több olvasónk is jelezte: például az Erste és a Raiffeisen igyekezett megnehezíteni magát a jelentkezést is. A mostani fejlemények azonban nem túl kedvezőek azoknak, akik a forintosítást választották (illetve választhatták). A váltási árfolyamot ugyanis a törvény szerint a május 15-étől a június 15-éig tartó időszak átlaga határozza meg. A svájci frankért a kezdő időpontban még 243 forintot adtak a piacon, tegnap azonban 252 felett is járt az árfolyam.
Ha a következő napokban is a lélektaninak tartott 300 forint felett marad az euró árfolyama, akkor biztosan nő az árfolyamgát iránt az érdeklődés. Kedvezőtlen esetben az sem lehet mellékes az adósoknak – sőt a bankoknak sem –, hogy a svájci frank 270 forint fölé drágulásának kockázatát teljes egészében az állam viseli (az árfolyamgátról részleteket itt olvashat). Ehhez viszont már bent kell lenni a védernyő alatt, ami a jelentkezés után akár három hónap is lehet.
Persze ez minden devizahiteles számára igen rossz hír. A forint gyengülését ugyan kétségtelenül a nemzetközi helyzet (a görögök esetleges kilépése az eurozónából) okozta, de néhány jel ezen felül is igen aggasztó. A többi kelet-európai ország nemzeti devizáját is megviselték a fejlemények, a térségben azonban a mienk teljesített a legrosszabbul. A Reuters adatai szerint május eleje óta a forint az euróhoz viszonyítva 6,6 százalékot veszített értékéből, míg például a cseh korona 2,8 százalékkal gyengült. A lengyel zlotynál a visszaesés 5,5 százalékos. A Bloomberg beszámolója szerint a forint szerdai 1,3 százalékos esése január óta a legjelentősebb, és a hírügynökség által követett 20 feltörekvő piaci deviza közül is a legnagyobb.Attól tartunk azonban, hogy még ezek a számok sem mondanak sokat. A forint korábbinál nagyobb napon belüli bakugrásaiból arra következtettünk, hogy csekély lehet a magyar fizetőeszköz devizapiaci forgalma. Az általunk megkérdezett szakemberek ezt kivétel nélkül megerősítették. Timothy Ash, az RBS londoni elemzője – derül ki a portfolio.hu összeállításából –kiváltképp érdekesnek tartja a forint gyengülését annak fényében, hogy a magyar fizetőeszköz mennyire alulsúlyozott a befektetők körében (értsd: a kutyának sem kell).
Ennek tükrében pedig egyelőre úgy tűnik, hogy út csak lefelé vezet (az erősödéshez forintvételi szándékra lenne szükség). Abba pedig még belegondolni is rossz, hogy mi lesz akkor, ha a nemzetközi pénzvilág a magyarországi helyzetre figyel majd. Gyér forgalom és komoly vételi szándék nélkül bármilyen szintre kerülhet az árfolyam. Ilyen körülmények között könnyen lehet, hogy a januárban tapasztalt 324 forintos euró még nem is a tetőzést jelenti majd. A kormány persze az újabb brutális gyengülés után ismét törekedhet az IMF-megállapodás gyorsítására, de kérdés, hogy ezt meddig és mekkora hatékonysággal lehet eljátszani.
