Nem maradhatnak automatikusan devizában a jenhitelesek

Forintosítás: más ez a kamat!

Fotó: Azénpénzem

2014. november 23. A jen folyamatos gyengülése miatt a japán devizában eladósodottak mindenki másnál nagyobb aggodalommal tekintenek a kényszerű forintosításra. Hiába mondta ki azonban a miniszter is, hogy ők kimaradhatnak, helyzetük a törvényjavaslat szövege alapján nem ennyire egyértelmű. Nem csak számukra okozhat azonban majd meglepetést a jogszabály.

A devizások várható terheit – mint azt a kormányzat részéről nyilatkozók is többször hangsúlyozták – négy különböző tényező (forintra váltás, elszámoltatás, fair bankolás, forint kiváltó hitelek) együttesen határozza meg. A devizahitelek rögzített árfolyamú átváltatása önmagában mindenkinek bosszúságot okoz, hiszen így „bebetonozzák” a tőketartozás jókora növekedését. A jenhitelesek esetében ennél még bosszantóbb a helyzet (azért most a többi devizás sem örülhet, a fixáltnál ugyanis – mint táblázatunkban látszik – jelenleg minden árfolyam jobb). A japán deviza gyengülése a várakozások szerint nem áll meg a jövőben sem. Az érintettek megnyugodva hallhatták, hogy Trócsányi László igazságügyi miniszter kimondta: a jen- vagy VIP-hitelesek dönthetnek úgy, hogy nem élnek a forintosítással.

Deviza	Fixált	Mostani*
Árfolyamok
Euró	309,0	304,32
Svájci frank	256,5	253,13
Jen	2,16	2,077
* November 21-i MNB jegyzés

A törvényben azonban külön nem nevesítik a jenhiteleseket. Mentesülésük annak a passzusnak lehet a következménye, amely szerint az adós akkor maradhat devizában (külön kérve azt), ha a forintra átváltás esetén számítható induló kamat, illetve felár magasabb lenne a korábbinál. Az ezzel kapcsolatos számításokat viszont két újabb, a parlamenthez már benyújtott változtatás is érinti.

Tovább szaporították a függő változókat

A legfontosabb, hogy a kamatfelár minimális mértékét kettőről egy százalékra szállították le. Az sem elhanyagolható viszont, hogy (az értelmező rendelkezések között) pontosan rögzítették, mi értendő feláron: „ha az eredeti induló kamat nem referencia kamatlábhoz kötött, akkor az eredeti induló kamat és a kölcsönösszeg folyósításának hónapjában az adott devizára érvényes három hónapos londoni bankközi kamatláb számtani átlagának különbsége”. Az egész történetben így még több lett a függő változó, magyarán: még inkább egyediek lesznek a hitelszerződések.

A devizahitelezés felfutásának időszakában (ez az euró és svájci frank kölcsönök esetében 2006 nyarától, a jenhiteleknél 2007 őszétől 2008 őszéig tartott) a londoni bankközi kamatláb – vagyis a Libor – viszonylag széles tartományban mozgott. Mint táblázatunkban is látható, az euró mintegy három százaléktól majdnem ötig, a frank 1,5 százaléktól közel háromig változott. A jen Libor ehhez képest szinte mozdulatlanul állt, hiszen a szélső értékek 1,03 százalék és 0,87 százalék voltak. Az előbbi számok is elég jól jelzik egyébként, hogy téved, aki kizárólag a jegybanki alapkamatokra figyel (a japán alapkamat 0,5 százalékra rúgott).

Az OTP jen Világhitelét a kezdeti akciós időszak után a bank akkori közlése szerint átlagosan 2,75 százalékos kamattal vették fel az ügyfelek. A „felár” a pénzpiacot figyelembe véve 1,85 százalékra jön ki, ami magasabb a minimumként újonnan meghatározott egy százaléknál. Szerencsére másik korlát is akad, a háromhavi Bubor most 2,1 százalék, tehát a teljes kamat (referencia a felárral növelten) valóban magasabbra jön ki. Ha magasabbra jön ki, mert az átlag azért takarhat jelentősebb különbséget. Akire pedig nem érvényesek az előbbi számok, az bukhatja a kötelező forintosítás alól a kibúvót.

A K&H jenhitelesei közül viszont sokakra lehet ez igaz (a változó kalkuláció persze a többi, tehát frankos vagy eurós devizás kiváltó forinthitelének feltételeit is befolyásolja). A K&H ugyanis kínált úgynevezett „csak kamat” (a bank nem számított fel kezelési költséget) jenes konstrukciót is. Egyik olvasónk arról tájékoztatta portálunkat, hogy a kezdeti – igen rövid – akciós időszakot követően 4,8 százalékos kamatot fizetett. Neki a felár körülbelül 3,9 százalékra jön ki. Vagyis: mind a felárat, mind a kamatot tekintve nem lehet mentség a forintosítási kényszer alól (kivéve persze, ha egyéb feltételeknek – például a 2020 végéig tartó lejárat – megfelel).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Londoni pénzpiaci kamatok

Deviza	Megnevezés	Min. (%)	Max. (%)	Időszak
Euró	Euribor	3,05	4,95	2006. június 30-2008. szeptember közepe
Svájci frank	CHF Libor	1,51	2,91	2006. június 30-2008. szeptember közepe
Jen	JPY Libor	1,03	0,87	2007. november 1-2008. szeptember közepe*
* Az OTP október 16-án, a K&H november elején indította a jenhitelezést, a Raiffeisen nagyjából ugyanekkortól csak szűk körben tette azt lehetővé, még néhány lízingcég kínál ilyent Forrás: ICE Benchmark Administration